Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

6. szám - Vörös Lajos: A pikoplankton jelentősége a Balatonban

322 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1989. ÍÍ9. ÉVFOLYAM, 6. SZAM 13-as szűrőkkel. A preparátumról jövő gerjesztett fluoreszcens sugárzásból a gerjesztőfényt GG 9 és OG 1 jelű szűrőkkel szűrtük ki. A preparátumkészítéshez minden esetben frissen vett vízmintát használtunk, amelyet hűtőtáskában szállítottunk a laboratóriumba. Mintavételkor Nytrel 6-os planktonhálóval eltávolítottuk a nagytestű zooplanktont, az ilymódon kezelt minták 3—6 órán keresztül nem szenvedtek károsodást. A formaldehiddel vagy Lugol-oldattal kezelt mintákban az algák autofluoreszcenciájukat gyorsan elvesztik. Egyes szerzők szerint a glutáradehiddel tartósított minták sötétben, hűvös helyen hetekig megtartják autofluoreszcenciájukat. Tapasztalatunk szerint az ilymódon kezelt mintákban a fluoreszcencia olyan mértékben csökken, hogy megbízhatatlanná teszi az értékelést. A vízminták szűrésére 0,2 um pórusméretű Nuclepore, palikarbonát filtert használtunk, amelyet előzőleg szudánfeketével 24 órán keresztül festettünk a háttérfluoreszcencia csökkentése érdekében. A szűrést követően a még nedves filtert (átmérő 25 mm) tárgylemezre tettük, egy csepp, vízzel 1 :1 arányban hígított glicerint cseppentettünk rá, lefedtük. A fedőlemezre nem fluoreszkáló immerziós olajat cseppentettünk és azonnal megkezdtük a sejtek számlálását, 100-szoros nagyítású objektívvel legkevesebb 20 véletlen választott látómezőt vizsgáltunk át, és minimálisan 600 sejtet számoltunk meg. A pikoplankton meghatározásával egyidejűleg Lugol-oldattal tartósítottunk vízmintákat a nanoés mikroplankton vizsgálatára. Ez utóbbiak mennyiségét fordított planktonmikroszkóppal határoztuk meg a széles körűen elterjedt standard metodika szerint (Felföldy 1980; Németh és Vörös 1986). Az algák kiterjedési méretéből és egyedszámából számítottuk ki az egyes csoportok és taxonok térfogatát (biomasszáját) és felületét. 1/

lC-módszerrel mértük a fitoplankton fotoszintézisét a nagy algasűrűségű Keszthelyi-medence középpontjában (1. ábra) 15, 30, 60, 100 és 150 cm vízmélységben, a kisebb trofitású Siófoki-medencében (1. ábra) pedig 25, 50, 100, 150 és 250 cm mélységben. A négyórás inkubációt (10—14 óra) követően a mintákat hűtőtáskában laboratóriumba szállítottuk és azonnal szűrtük 3 «m pórusú Nuclepore, majd pedig 0,2 ,"m pórusú Sartorius filteren. A filterek radioaktivitását Rack—

Beta —2 típusú folyadékszcintillációs készülékben határoztuk meg. Epiiluoreszcens eljárással meghatároztuk a 3 /ím-nél kisebb sejtek mennyiségét az inkubált 1. ábra. Mintavételi helyek a Balatonon (l.=Keszt~ helyi-medence, 2.—Siófoki-medence) mintákban. A 3 nm-es filteren való szűrésnél nem használtunk vákuumot, ennek ellenére azon gyakran átjutott néhány a pórusméretnél nagyobb sejt, mindamellett a 3 /tm-nél kisebb sejteknek rendszerint csak egy töredéke jutott át a szűrőn. Emiatt epifluoreszcences eljárással meghatároztuk a 3 j cm-es filteren átjutott összes algasejt mennyiségét is. A 3 .«m-nél kisebb algák produkcióját (P) egy szűrőtényező (Sf) segítségével számítottuk: Ft P=PmxSf, , Sf= F

s ahol S/ a szűrőtényező, P a 3 /imnél kisebb sejtek produkciója, Pm a 3 jum pórusú szűrőn átment sejtek mért produkciója, Ft a 3 /tm-nél kisebb sejtek összes felülete, Fs a 3 /<m-es szűrőn átjutott összes alga felülete A kísérletek során az Sf értéke 1.0—3.6 közötti volt. A maximális fotoszintetikus kapacitás (Pmax) értékét az egyes sejtfrakciók becsült klorofilltartalmából és az optimálisan megvilágított vízréteg produkciójából számítottuk. A sejtfrakciók klorofilltartalmát Vörös és Padisák (1988) szerint számítottuk log Y= 1.044—0.205xlog X ahol X a planktonegyüttes átlagos sejttérfogata, Y a sejtek klorofilltartalma (ezrelék). 1. táblázat A fitoplankton biomasszája a Keszthelyi- és a Siófoki-medencében KESZTHELYI-MEDENCE SIÓFOK I-MEDENCE mg/1 mg/l mg/l 0

/ mg/l mg/1 DATUM A B A+B '» DÁTUM A B 0>3.«m 0<3/im 0>3/>m 0<3»m mg/l A+B máj. 28. 1.71 0.91 2.62 34.73 júl. 1. 10.61 0.68 11.29 6.02 jún. 17. 3.55 0.36 3.91 9.21 júl. 15. 27.05 0.64 27.69 2.31 júl. 9. 3.56 0.18 3.74 4.81 júl. 29. 16.30 0.45 16.75 2.69 júl. 27. 3.72 0.21 3.93 5.34 aug. 22. 45.55 0.38 45.93 0.82 aug. 15. 2.36 0.23 2.59 8.88 sze.. 15. 15.16 0.26 15.42 1.69 sze. 17. 2.64 0.51 3.15 16.19 okt. 15. 7.06 1.30 8.36 15.55 okt. 21. 2.97 0.40 3.37 11.87 átlag 9.1

2 átlag 9.38