Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

5. szám - Vitális György: A régi térképek vízföldtani tanulságai a XIX. sz. második felében kiadott térképek tanulmányozása alapján

VITALIS GY.: Régi térképek vizföíldtani tanulságai 299 11. kép. A Pilis hegy az 1894-ben kiadott 1 : 12 500 ma. térképen Az 1894-es kiadású Esztergom vidéki térkép két részletét (11. és 12. kép) tanulmányoztuk. A Pilis hegyet bemutató térképrészlet (11. kép) a vonalkázás mellett 25 m-ként szintvonalakkal is érzékelteti a domborzati viszonyokat. A vonalkázás szerint a hegy ÉNy—DK-i és É—D-i irányú meredek törések mentén emelkedik ki a környező felszínből (vö.: Ferencz, 1953). Különösen a Simon halála és a Chlapec közötti, valamint a keleti oldalán levő É—D-i irányú törés igen meredek lejtőt alakított ki. A hegy főtömegét kemény, összeálló kőzet alkothatja. A hegy délnyugati lejtőjén rajzolt, egymással párhuzamos lefutású EK—DNv -i irányú árokrendszer, továbbá a hegy déli és keleti lejtőin látható kisebbnagyobb szurdokok az eróziós tevékenységre hívják fel a figyelmet. Az erózió irányát feltehetően a hegységszerkezeti adottságok szabták meg. A meredek lejtők aljához csatlakozó enyhébb lejtésű területeken az eróziónak kevésbé ellenálló kőzetek építik fel a felszínt. Ha a hegy főtömegét felépítő kemény kőzet „mészkő", akkor a képen látható terület a leszálló karszt övezetébe tartozik. A Szentendrei-sziget részletét ábrázoló 12. kép közepétől a kép jobb széléig markánsan kiemelkedő, homokbucka sorok rajzolatával átszőtt terület a Duna óholocén teraszát jelzi. Miként a magassági adatokból is leolvasható, a folyam két ága közötti terület többi része az újholocén teraszt képviseli. Ez utóbbit ártéri üledékek és helyenként a Duna árterületéről kifújt futóhomok fedik. A Duna főágában a jobb part közelében két homokzátony is látható. Mind az óholocén, mind az újholocén terasz területén folyóvízi homokos kavics valószínűsíthető. A kép bal oldalát átszelő mederrajzolat egykori élő vízfolyást jelez. Vályi Béla 1898. évi térképe — miként arra a térképhez mellékelt nyomtatott szöveg is utal — .,A Duna völgyéről az első olyan térkép, amely e vizi munkálatokra vonatkozó adatokat könnyen áttekinthető alakban tartalmazza és képét adja azon nagy munkálkodásnak, amelyet az állani és a magánosok kifejtettek." Természetesen a térkép nemcsak a vízi munkálatok körül érdekelt birtokosság és a vízépítő mérnök számára ,,a Duna és mellékfolyóira vonatkozó vízműtani, — valamint ezek völgyében működő ármentesítő. lecsapoló és belvízlevezető társulatokra vonatkozó adatokat, szabályozási műveket, magassági és vízrajzi adatokat könnyen kezelhető alakban tartalmazza", hanem földtani és vízföldtani szempontból is fontos és igen eredményesen használható információkat szolgáltat. E térkép XVI. lapjának részlete (13. kép) a Duna—Tisza közén Fülöpszállás—Izsák és Orgovánv környékét ábrázolja. A kép bal szélén látható ,,Dömsöd—Dunapataji—Védgát—Társulat" felirattal jelezhető, Fülöpszállás és Akasztó környékét ábrázoló kissé sötétebb szürke (az eredeti 12. kép. A Szentendrei-sziget részlete az 1894-ben kiadott 1 : 12 500 ma. térképen