Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
5. szám - Vitális György: A régi térképek vízföldtani tanulságai a XIX. sz. második felében kiadott térképek tanulmányozása alapján
298 HIDROL OGIAI KÖZLÖNY 198!). 69. ÉVF., 6. SZAM 8. kép. ,4 Gerecse hegység térképrészlete az 1884-ben kiadott 1 : 75 000 ma. térképen pen — nagyjából ÉNy—DK-i irányban elhelyezkedő tavak (Csíra szék, Ágasegyházi rét, Nagy rét [=Orgoványi rét], Hajós rét stb. helyén tőzeg, tőzegsár és kotu (vö.: Erdélyi, 1960), valamint mésziszap (vö.: Kuti et al. 1981, 1989 és Molnár— Kuti, 1983) keletkezhetett. Mind a buckák, mind a tavak élesen kirajzolódó határvonalai a földtani képződmények határának megrajzolásához — hasonlóan a légi fényképekhez (Galli és Vitális. 1972) — jó segítséget adnak. A domborzat által tükrözött földtani felépítés a talajvíz elhelyezkedésére is utal. A futóhomokkal fedett területeken a korábbi adatok szerint általában 2—3 m mólyen (Vitális, 1963), az újabb mérések szerint legalább 4—5 m mólyen (Molnár és Kuti, 1983), a lösszel borított részeken ennél mélyebben tárható fel a talajvíz. Sajnálatos módon a talajvíz tükre jelenleg is tovább süllyed! Ugyancsak az 1885. évben kiadott Tisza-völgyi térképrészlet (10. kép) rendkívül gazdagon illusztrálja mind az újholocén, mind az óholocén Tisza folyó medreinek alakulását. Az élő vízfolyás és kanyarulatai közötti réteket és vizenyős területeket újholocén öntésföldek (homok, iszap, ártéri agyag), a magasabb fekvésű területeket pedig óholocén és felsőpleisztocén folyóvízi és réti agyagok, iszapos lösz, illetve futóhomok borítja (vö.: Sümeghy, 1944; Rónai et al., 1975a, 1975b). '.). kép. Duna—Tisza közi térképrészlet az 1885-ben kiadott 1 : 75 000 ma. térképen 10. kép. Tisza-völgyi térképrészlet az 1885-ben Iciado u l : 75 000 ma. térképen A Tisza—Bura és Tisza—Roff vonalától keletre látható (jelenleg futóhomokkal kitöltött) egymással párhuzamos futású egykori folyómedrek egyrészt a meder állandó nyugatra tolódását, másrészt nagy vízmennyiség egykori lefolyását jelzik.
