Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

5. szám - Pintér János: Környezeti kockázatok elemzése és szabályozása

264 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1989. 69. ÉVFOLYAM. 3. SZÄM Környezeti kockázatok elemzése és szabályozása Pintér János Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ 1453 Budapest, Pf. 27. Kivonat: A környezet állapotának gyakran észlelt negatív értelmű változásai indokolttá teszik a folyamatok tudományos igényű feltárását és előrejelzését, illetve hatásaik csökkentését. Dolgozatunkban a környezeti kockázatok elemzésére és szabályozására alkalmas operációkutatási módszertant ismertetünk. A bevezetést követően a környezeti hatásvizsgálatok alapjait foglaljuk össze. A kockázat-elemzés és -szabályozás néhány fő modelltípusát tekintjük át, kitérve az alapmodellek sztochasztikus kiterjesztéseire is. A következtetések keretében a javasolt koncepció néhány perspektivikusnak ítélt, konkrét alkalmazási lehetőségót ismertetjük. Kulcsszavak: környezetvédelem, kockázat-elemzés ós -szabályozás, operációkutatás, alkalmazási javaslatok 1. Bevezetés Az emberi (indusztrializációs) tevékenységek széles köre vonja maga után a környezet többé vagy kevésbé jelentős mértékű megváltozását. A gazdasági-társadalmi fejlődés következtében e negatív változások és hatások mértéke egyre gyakrabban éri el azt a szintet, amikor a korrekció már —- fizikailag vagy gazdaságilag — lehetetlenné válik. Ilyen körülmények között fokozódó jelentőséggel bír az említett tevékenységek komplex hatásvizsgálata, beleértve a környezeti kockázatok felmérését és a csökkentésükre, ill. elhárításukra alkalmazható módszerek kidolgozását is. A témakör rohamosan bővülő irodalmából pl. Benedek (1988y, Cohen (1984); Cooke et al (1987); Ghimessy (1984); Haith (1982); Holling (1978); Jócsik (1976); Kleindorfer és Kunreuther, szerk. (1987); KSH (1986); Láng (1980); OKTH (1986); Pähl (1988); Pintér (1986); Richardson (1988); Somlyódy és van Straten, szerk. (1986); Ward és Dubos (1975) munkáira utalhatunk. Dolgozatunkban a kockázatelemzési kutatómunka célkitűzéseit, koncepcionális kereteit, valamint az alkalmazható modelleket és módszertant kívánjuk áttekinteni. Ennek kapcsán röviden vizsgáljuk a szükséges információs háttér létrehozásának kérdéseit is; végül javaslatot teszünk konkrét, részletes esettanulmányok keretében történő alkalmazásokra. 2. Alapelvek Az átfogó értelemben tekintett környezeti hatásvizsgálatok alapvető céljait és funkcióit az alábbiakban foglalhatjuk össze: (i) az elemzés tárgyát képező műszaki-gazdasági project szükségességének, igényeket kielégítő (elvárt) hatásának és hasznainak felmérése; (ii) a megvalósításból eredő, környezeti mellékhatások felmérése; (iii) a hasznok és negatív hatások összevetése (cost-benefit analysis), a lehetséges megvalósítási módok függvényében, valamint a (iv) döntéshozatal. Az (i)—(iv) munkafázisok között természetesen biztosítandók a szükség szerinti mélységű visszacsatolások: ennek értelmében a projectek elemzése általában véve iteratív módon vezet el a döntések meghozatalához. A project-elemzésnek — a döntési variánsok teljes körét illetően — ki kell terjednie az alábbi jellemző szempontokra: — a vizsgált project-variánsok földrajzi elhelyezése, méretezésének legfőbb adatai; — a project megvalósításának időbeli ütemezése; — a project (természeti, műszaki, pénzügyi, szakember stb.) erőforrásigényeinek köre; — a bemeneti (nyersanyag és egyéb operatívinput) igények; — a project végtermékei, beleértve a melléktermékek körét is; — a kiegészítő berendezések, és a — környezeti mellékhatások és kibocsátott szenynyezések. Az átfogóan értelmezett környezet-elemzést mind a projectek megvalósítását megelőző, mind pedig a projectek által befolyásolt állapotra nézve végre kell hajtani. Ennek az elemzésnek ki kell terjednie az alábbi környezeti jellemzők és szempontok szerinti, indokolt részletességű felmérésére: — népesség, települési környezet, kulturális értékek; — szárazföldi és vízi élővilág; — föld, talaj; — vizek minősége; — levegő minősége; valamint — a felsorolt környezeti jellemzők minőségében észlelt vagy becsült negatív mellékhatások: zaj, hulladékok, szennyezések stb. A projecteknek a felsorolt jellemzők és szempontok szerinti elsődleges kiértékelését az információnak a környezeti mátrixban való összefoglalása alapján végezhetjük el (lásd pl. Brubaker. 1973). A mátrix soraiban a projectek variánsai, az oszlopokban pedig azok jellemzői adhatók meg; így a mátrix i-edik sorának jí-edik eleme az i-edik project j-edik szempont szerinti (kvalitatív vagy számszerű) értékelését tartalmazza.