Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

4. szám - Szalai György: Izrael vízgazdálkodásáról

•»ZALAI GY.: Izrael vízgazdálkodásáról 227 (1) több, egymást követő száraz év után a vízkészlet csökkenésének valószínűsége; (2) a készletek minőségének romlása, amely egyre szigorúbb vízminőségi szabványokkal párosul; (3) a lehetséges javító beavatkozásokban rejlő techno­lógiai bizonytalanságok, mint pl. a kevert vizek — sós-, édes-, tisztított szennyvíz — kezelésére vagy a tengervíz sótlanítására kidolgozott rendsze­rek és magas beruházási költségek; (4) a tervezett vízellátó rendszerek, illetve létesítmé­nyek némelyikének a megvalósítás lehetőségét is megkérdőjelező magas energia- és üzemeltetési költsége, (5) a mezőgazdasági ágazat egyes érdekcsoportjainak erős befolyása, amelyek ellenzik a vízkészlet újra­elosztását és az ivóvízkészletek felhasználásánál a kommunális vízellátás elsőbbségét az öntözéssel szemben; (6) bizonytalanságok a tervezési paraméterek területén, mint pl.: jövőbeli vízminőségi előírások, a jövő társadalmi-gazdasági fejlődése és ennek a víz­igényekre gyakorolt hatása, a fejlesztésekhez igény­be vehető pénzügyi keretek, valamint a hidrológiai rendszerek és folyamatok hiányos ismerete. Az izraeli hidrológusok és tervezők szerint számos műszaki és nem műszaki jellegű eljárás alkothatja azoknak a vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos in­tézkedéseknek a körét, amelyek hozzájárulhatnak a helyzet enyhítéséhez. Ezek az intézkedések mind javító, mind megelőző jellegű beavatkozásokat magukban foglalnak és nemcsak Izrael egyre súlyosbodó vízellátási gondjainak megoldására alkalmazhatók, hanem más országok hasonló problémáinak esetében is. A főbb lehetőségek a következők: — a felszíni ós felszín alatti vizek kombinált haszná­lata, ahol szerepet kaphat a mesterséges vízvissza­pótlás (talajvízdúsítás, visszatáplálás mélyebb víz­tartókba), amely az évszakos, illetve a hosszabb távú tárolást, ezenkívül az aszálykárok enyhítését és a minőség javítását is szolgálja; — tisztított szennyvíz újrahasznosítása ipari és öntö­zési célokra; — vízrendszerek és vízgyűjtő területek vízgazdálkodá­sának szabályozása engedélyezési, ármegállapítási, jogi szabályozási területeken és megfelelő szervezeti rendszer kialakításával; — a rendelkezésre álló készletek növelése mesterséges esőkeltés alkalmazásával és a felszíni, valamint a felszín alatti vizek eddig még ellenőrizetlen tengerbe áramlásának csökkentésével; — a szétosztórendszerekből bekövetkező vízveszteségek megelőzése ós a fogyasztók ösztönzése a vízzel való takarékosságra; — az alacsony jövedelmezőségű, nagy vízigényű mező­gazdasági termelés visszafogása, ezen keresztül a víztartók túlzott igénybevételének enyhítése; —- a víztartók védelme és felújítása szabályozott haszno­sítás, a megcsapolások váltakozó mértékű igénybevé­tele, mesterséges vízvisszatáplálás és hidraulikus gátak alkalmazása révén; — övezetek kijelölése a víztartóknál a különböző vízhasználatok számára egyidejűleg alkalmazott védelmi és javító beavatkozásokkal; — a szennyezés ellenőrzése a vízgyűjtő területeken; — a növénykultúrák ós az öntözési gyakorlat adaptálása a gyengébb minőségű vízhez; — az ivóvízkezelés intenzifikálása, amely történhet központilag vagy közvetlenül a fogyasztói víz­kivételek ellőtt; — párhuzamos elkülönített vízszállító (szolgáltató) rendszerek kiépítése az ivóvíz és egyéb vízhasznála­tok részére; — különböző forrásokból származó vizek keverése, úgy, hogy a gyengébb minőségű vizeket jobb minő­ségű vizekkel elegyítik, miáltal a szükséges mennyi" ségben biztosítható a kívánt minőségű víz; — vízátvezetések létesítése azzal a céllal, hogy a külön­böző körzetek (régiók) között a vízminőség-különb­ségeknek megfelelően vizet lehessen cserélni, — a vízszolgáltató rendszerek automatizálásának és távirányításának megoldása. A feladatok megvalósítását előkészítő széles körű elemzőmunkát a legkorszerűbb módszerekkel a már említett TAHAL szervezet végzi, megala­pozva ezzel az országos vízgazdálkodás fejlesztési, beruházási javaslatokat. Ez egy számos, egymás­sal kölcsönhatásban álló szinten végzett (országos, regionális, ágazati projekt), többször ismételt, integrált folyamat. Az összhang minden szinten biztosított. A 3. ábrán e munka keretében Izrael vízkészle­teinek összességére kidolgozott fejlesztési és gaz­dálkodási tervet mutatjuk be, amelyet egy több­periódusú, többfokozatú, multiregionális, multi­szezonális és multiszektoriális (több ágazatra kiterjedő) modell segítségével készítettek. KESZLTTEK FOGYASZTAS Tisztított szennyvíz Felszíni vi! O Kapcsolatok Talajvíz, rétegvíz Füvezeték » SÖtalanltott víz Országos fövezetek S. ábra. Izrael vízkészlet-gazdálkodásának koncepciója. Matematikai modellek segítségével rendszert dolgoztak ki a felszín alatti vizekkel az előbbiek szellemében való gazdálkodásra a szivattyúzás (vízkivétel) megfelelő elosztásával és mesterséges

Next

/
Thumbnails
Contents