Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
4. szám - Szalai György: Izrael vízgazdálkodásáról
•»ZALAI GY.: Izrael vízgazdálkodásáról 227 (1) több, egymást követő száraz év után a vízkészlet csökkenésének valószínűsége; (2) a készletek minőségének romlása, amely egyre szigorúbb vízminőségi szabványokkal párosul; (3) a lehetséges javító beavatkozásokban rejlő technológiai bizonytalanságok, mint pl. a kevert vizek — sós-, édes-, tisztított szennyvíz — kezelésére vagy a tengervíz sótlanítására kidolgozott rendszerek és magas beruházási költségek; (4) a tervezett vízellátó rendszerek, illetve létesítmények némelyikének a megvalósítás lehetőségét is megkérdőjelező magas energia- és üzemeltetési költsége, (5) a mezőgazdasági ágazat egyes érdekcsoportjainak erős befolyása, amelyek ellenzik a vízkészlet újraelosztását és az ivóvízkészletek felhasználásánál a kommunális vízellátás elsőbbségét az öntözéssel szemben; (6) bizonytalanságok a tervezési paraméterek területén, mint pl.: jövőbeli vízminőségi előírások, a jövő társadalmi-gazdasági fejlődése és ennek a vízigényekre gyakorolt hatása, a fejlesztésekhez igénybe vehető pénzügyi keretek, valamint a hidrológiai rendszerek és folyamatok hiányos ismerete. Az izraeli hidrológusok és tervezők szerint számos műszaki és nem műszaki jellegű eljárás alkothatja azoknak a vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos intézkedéseknek a körét, amelyek hozzájárulhatnak a helyzet enyhítéséhez. Ezek az intézkedések mind javító, mind megelőző jellegű beavatkozásokat magukban foglalnak és nemcsak Izrael egyre súlyosbodó vízellátási gondjainak megoldására alkalmazhatók, hanem más országok hasonló problémáinak esetében is. A főbb lehetőségek a következők: — a felszíni ós felszín alatti vizek kombinált használata, ahol szerepet kaphat a mesterséges vízvisszapótlás (talajvízdúsítás, visszatáplálás mélyebb víztartókba), amely az évszakos, illetve a hosszabb távú tárolást, ezenkívül az aszálykárok enyhítését és a minőség javítását is szolgálja; — tisztított szennyvíz újrahasznosítása ipari és öntözési célokra; — vízrendszerek és vízgyűjtő területek vízgazdálkodásának szabályozása engedélyezési, ármegállapítási, jogi szabályozási területeken és megfelelő szervezeti rendszer kialakításával; — a rendelkezésre álló készletek növelése mesterséges esőkeltés alkalmazásával és a felszíni, valamint a felszín alatti vizek eddig még ellenőrizetlen tengerbe áramlásának csökkentésével; — a szétosztórendszerekből bekövetkező vízveszteségek megelőzése ós a fogyasztók ösztönzése a vízzel való takarékosságra; — az alacsony jövedelmezőségű, nagy vízigényű mezőgazdasági termelés visszafogása, ezen keresztül a víztartók túlzott igénybevételének enyhítése; —- a víztartók védelme és felújítása szabályozott hasznosítás, a megcsapolások váltakozó mértékű igénybevétele, mesterséges vízvisszatáplálás és hidraulikus gátak alkalmazása révén; — övezetek kijelölése a víztartóknál a különböző vízhasználatok számára egyidejűleg alkalmazott védelmi és javító beavatkozásokkal; — a szennyezés ellenőrzése a vízgyűjtő területeken; — a növénykultúrák ós az öntözési gyakorlat adaptálása a gyengébb minőségű vízhez; — az ivóvízkezelés intenzifikálása, amely történhet központilag vagy közvetlenül a fogyasztói vízkivételek ellőtt; — párhuzamos elkülönített vízszállító (szolgáltató) rendszerek kiépítése az ivóvíz és egyéb vízhasználatok részére; — különböző forrásokból származó vizek keverése, úgy, hogy a gyengébb minőségű vizeket jobb minőségű vizekkel elegyítik, miáltal a szükséges mennyi" ségben biztosítható a kívánt minőségű víz; — vízátvezetések létesítése azzal a céllal, hogy a különböző körzetek (régiók) között a vízminőség-különbségeknek megfelelően vizet lehessen cserélni, — a vízszolgáltató rendszerek automatizálásának és távirányításának megoldása. A feladatok megvalósítását előkészítő széles körű elemzőmunkát a legkorszerűbb módszerekkel a már említett TAHAL szervezet végzi, megalapozva ezzel az országos vízgazdálkodás fejlesztési, beruházási javaslatokat. Ez egy számos, egymással kölcsönhatásban álló szinten végzett (országos, regionális, ágazati projekt), többször ismételt, integrált folyamat. Az összhang minden szinten biztosított. A 3. ábrán e munka keretében Izrael vízkészleteinek összességére kidolgozott fejlesztési és gazdálkodási tervet mutatjuk be, amelyet egy többperiódusú, többfokozatú, multiregionális, multiszezonális és multiszektoriális (több ágazatra kiterjedő) modell segítségével készítettek. KESZLTTEK FOGYASZTAS Tisztított szennyvíz Felszíni vi! O Kapcsolatok Talajvíz, rétegvíz Füvezeték » SÖtalanltott víz Országos fövezetek S. ábra. Izrael vízkészlet-gazdálkodásának koncepciója. Matematikai modellek segítségével rendszert dolgoztak ki a felszín alatti vizekkel az előbbiek szellemében való gazdálkodásra a szivattyúzás (vízkivétel) megfelelő elosztásával és mesterséges