Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
4. szám - Horváth Lajos–Pannonhalmi Miklós: A Fertő tó mederüledékének nehézfém szennyezettsége
HORVÁTH L.—PANNONHALMI M.: A Fertő tó üledékének nehézfémei 221 vittük, 2 ml 6%-os nátriumborohidrid-oldatot adtunk hozzá, és a fejlődő gázelegyet nitrogénárammal az atomabszorpciós készülék nitrogén-hidrogén diffúz lelevegőjű lángjába öblítettük. Az ólomkoncentráció mérését polarográfiás módszerrel az MSZ 21862/7—77 szerint OH 104 típusú négyszöghullámú polarográffal végeztük. A mérések részben VITUKI Vízminőség-védelmi Intézetben, részben az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízvédelmi laboratóriumában, ill. Tanakajd MÉM Agrokémiai Állomás laboratóriumában kerültek elvégzésre. 4. A inérési eredmények és értékelésük A mérési eredményeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. Megállapítható, hogy mederüledék nehézfémtartalma az átlagértékeket tekintve a vizsgált komponensek többségére a felszíni vizek mederüledékének átlagos nehézfém szennyezésénél alacsonyabbnak tekinthető, és az egyes komponensekre a háttérszennyezettség szint jén mozog. 1. táblázat A Fertő tó mederiiledékének nehézfém-és As-koncentráció értékei HNOj + HoOj nedves roncsolás Cu Cd Ni Zn Pb Cr Hg As ss -- C O mg/kg QEJS 1. 5,83 2,87 2,91 28,1 12,27 19,2 0,31 4,22 10,2 2. 12,5 3,04 3,07 49,3 21,9 30,7 0,34 4,00 6,1 3. 10,82 3,19 3,19 24,8 18,8 30,8 0,17 3,14 22,8 4. 18,5 3,18 0,98 38,0 37,5 29,4 1.14 3,42 8,3 5. 15,3 2,73 3,27 24,5 10,9 25,7 0,058 3,28 11,1 6. 20,83 1,93 3,20 34,3 13,5 14,8 0,37 2,28 5,62 7. 20,3 2,12 2,98 28,7 13,8 23,4 0,85 2,72 7,38 8. 10,52 '2,45 2,51 18,1 14,8 27,7 0,54 2,86 13,5 9. 16,8 2,01 5,25 26,3 25,7 25,4 0,12 2,56 7,64 10. 10,56 2,07 0,34 17,1 12,1 23,9 0,12 5,00 12,1 átlag 14,2 2,56 2,77 28,9 18,1 25,1 0,402 3,35 10,5 rel. szórás % 34,7 9,6 48,3 33,2 45,8 20,3 87,3 25,1 11. 15,5 3,50 0,31 32,7 20,1 31,1 0,23 2,72 10,7 12. 57,2 2,23 1,54 64,2 43,6 26,3 0,12 5,00 3,47 Megjegyzés: a II. és 12. sz. mintavételi helyet jellemző mérési eredmények — mint az 1. sz. ábra mutatja — nem a Fertő tóra hanem a Rákos-patak ill. a Hanság-főcsatorna torkolati szelvényére vonatkoznak. A 2. táblázatban — viszonyítási alapként — a Duna magyarországi szakaszán vizsgált mederüledék nehézfém-koncentrációinak átlag- és szélsőértékeit tüntettük fel (László, 1987). A Fertő tó mederüledékében a Gr és Hg koncentrációja a Duna mederüledékében mórt értékekhez hasonló, a többi vizsgált komponens koncentrációja ennél alacsonyabb. Különösen szembetűnő a Zn-szennyezettség alacsony értéke. A Cd/Zn koncentrációarányt vizsgálva megállapítható, hogy a meglehetősen kis Zn-koncentrációk ellenére az arány alacsony, átlagosan 10 % körüli érték. Ez arra enged következtetni, hogy mesterséges kadmiumszennyezés sem pontszerű sem diffúz formában nem éri a tavat, ill. ez elhanyagolható mértékű. 2. táblázat A Duna mederüledéke magyarországi szakaszának jellemző nehézfém szennyezettsége (László, 1987, nyomán) Komponens Hg As Cr Pb Cu Zn Cd átlag mg/kg 0,23 3,9 24,5 36,1 22,7 290 3,1 max. mg/kg 2,0 17,0 186 140 74 4 200 6 min. mg/kg 0,03 0,1 3 4 1 16 1 Felkérésünkre a Tanaicajdi Agrokémiai Laboratórium megvizsgálta könnyen mobilizálható Znés Cu-tartalmat melynek vizsgálati eredményeit is feltüntettük a 3. táblázatban. 3. táblázat Fertő tó inederiiledékének mobilizálható Cu ésZm tartalma 0,05-n EDTA+1 nKCl-es extraktumból (TANAKAJD) Sorszám Cu mg/kg Zn mg/kg 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 3,9 4.6 4.2 3.3 3,8 4.7 4,3 3,0 3.8 4,0 2,7 1.9 3.4 3.5 3,1 3.6 3.4 2,0 1.5 2,5 Átlag: relatív szórás % 3,96 12,7 2,76 27,5 11. 12. 4,1 24,3 3,6 15,0 Ezek a vizsgálatok a mederüledék 0,05 n EDTA -f1 nKCl-os extraktumából történtek, melyek értékei a növények (és a vízi élőlények) számára könnyen hozzáférhető nehézfémtartalmat jelentik. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy az összes Cu-tartalomnak közel 1/3-a, míg az egyébként is alacsony cinktartalomnak alig 1/10-e mobilizálható könnyen. A Müller által 1979-ben bevezetett geoakkumulációs indexeket kiszámítva ( Müller, 1979; Klárik és Sager, 1986) elvégeztük Fertő tó mederüledékének nehézfémszennyezettség-minősítését. Az / g eo értéktől függően a mederüledék nehézfém szennyezettségének a jellemzésére 6 osztályt állítottak fel, a gyakorlatilag terheletlentől az erősen túlterheltig: I ge 0 = 2 log C/(B 1,5) ahol B a háttér-koncentráció; C a mért koncentráció. A 4. táblázatban feltüntetett / ge 0 értékek mutatják, hogy ezt az értékelő módszert alkalmazva a Fertő tó mederüledéke a magyarországi területen nehézfém-szennyezettség szempontjából a ,,gyakorlatilag terheletlen"-tői a „mérsékelten terhelt"-ig minősíthető.
