Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

4. szám - Horváth Lajos–Pannonhalmi Miklós: A Fertő tó mederüledékének nehézfém szennyezettsége

222 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1989. 69. EVF., 4. SZAM 4. táblázat Fertő tó Igeo értékei mintavételi helyenként és komponensenként Kompo- j 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 nens Cu —3,5 —2,4 —2,6 —1,9 —2,1 —1,7 —2,7 —2,7 —2,0 —2,7 —2,1 —0,2 Zn —2,2 —1,4 —2,4 —1,8 —2,4 —1,9 —2,2 —2,2 —0,9 —2,0 —2,0 —1,0 Cd 3,1 3,2 3,3 3,3 3,0 2,5 2,7 2,9 2,6 2,6 3,4 2,8 Ni —5,1 —5,1 —5,2 —6,7 —4,9 —5,0 —5,1 —5,3 —4,3 —8,2 —8,3 —4,8 Pb 1,3 —0,5 —0,7 +0,3 —1,5 —1,1 —1,1 —1,0 —0,2 —1,3 —0,6 +0,5 Cr —2,8 —2,1 —2,1 —2,2 —2,4 —3,2 —2,5 —2,3 —2,4 —2,5 —2,1 —2,4 Hg —0,1 +0,1 —0,9 +1,8 —2,5 +0,2 +1,4 +0,7 —1,5 —1,5 —0,5 —1,5 As —2,2 —2,3 —2,6 —2,5 —2,6 —3,1 —2,9 —2,8 —2,9 —1,9 —2,9 —2,0 osztályok: 0, 0—1,1—2, 2—3, 3—4, 4—5, A mederüledék nehézfémtartalmának térbeli eloszlását vizsgálva szembetűnik, hogy a Rákospatak mederüledékének Cu, Zn és Pb fémkoncentrációja lényegesen magasabb, mint a Fertő tó mederüledékének átlagos megfelelő fémkoncentrációja, Cd-, Ni-,Cr- és Hg-komponensekre pedig ehhez hasonló értékű. Ez arra enged következtetni, hogy Cd-, Ni- Cr- és Hg- szennyezés nem éri a tavat a Rákos-patakon keresztül. ACu-, Zn- és Pb-szenynyezés — ami a háttérszennyezéshez viszonyítva ugyan nem magas — elsősorban kommunális és mezőgazdasági eredetű. A Hanság-főcsatorna mederüledékének nehézfém szennyezettsége -— mint az várható volt — a vizsgált ponton gyakorlatilag megegyezik a Fertő tó mederüledékének átlagos nehézfém szennyezettségével. A Fertő tó vizsgált területén a nehézfémek mederüledékben való térbeli eloszlása a jelenlegi mérések alapján viszonylag egyenletesnek ítélhető, a mederüledék felszíni területi eloszlásában határozott nehézfém koncentrációgradiensek nincsenek. Úgy tűnik, hogy a 4—7-es mintavételi pontokkal határolt térségben a Cu és Zn koncentrációja magasabb az átlagos értékekhez viszonyítva, ennek bizonyítására azonban további vizsgálatokra van szükség. 5. Összefoglalás A mérési eredmények értékelése során megállapítottuk, hogy a Fertő tó magyarországi területén a (hazai) felszíni vizek mederüledékeinek átlagos nehézfém szennyezettségéhez viszonyítva a tó mederüledéke kevéssé szennyezettnek tekinthető, egyes komponensek vonatkozásában gyakorlatilag a geológiai háttérszennyezettség szintjén mozog. Szembetűnő a tó mederüledékének alacsony Zn-tartalma amelyből a könnyen remobilizálható hányad meglehetősen alacsony. A mederüledék nehézfémtartalmának térbeli eloszlása viszonylag egyenletesnek ítélhető. A 4—7es mintavételi pontokkal határolt térségben a Cu és Zn koncentrációja magasabb az átlagos értékekhez viszonyítva. Ennek bizonyítására, valamint a mederüledék nehézfém szennyezettségének időbeni és hidrometeorológiai tényezőktől függő változásának, ill. stabilizásának vizsgálatára további mintavételeket és méréseket tartunk szükségesnek. Irodalom Kralik, M., Sager, M., 1986. Schwermetalle in Donau — und Donaukanalsedimenten in und östlich con Wien Eine Vorstudie. Oesterreichische wassewirtschaft, j. 38. László, F. 1987. Nehézfémek újraoldódása dunai üledékből. Egyetemi doktori értekezés. VVE, Veszprém. Müller, O. 1979. Schwermetalle in den Sedimenten des Rheins — Veränderungen seit 1971. Umschau 79: 778—783. Kézirat beérkezett: 1988. június 27. Átdolgozás beérkezett: 1989. január 2. Közlésre elfogadva: 1989. február 16. Heavy metal pollution in the sediment of Lake Fertő Horváth, L., Pannonhalmi, IVI. Abstract: The bottom sediment in Lake Fertő has been analysed for inorganic trace pollutants under a state survey project. On the basis of the geoaccumulation index calculated from the analytical data, heavy-metal pollution in the bottom sediment over the Hungarian part of Lake Fertő has been classified into the „virtually unpolluted" and „moderately polluted" groups. The low Zn content including a fairly low readily remobilizable portion is typical of the lake sediment. The areal distribution is largely uniform overall. Keywords: Lake Fertő (Neusiedler See), bottom sediment, inorganic trace pollutants, geoaecu mullation index