Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
4. szám - Horváth Lajos–Pannonhalmi Miklós: A Fertő tó mederüledékének nehézfém szennyezettsége
220 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1989. 69. ÉVFOLYAM. 3. SZ ÄM A Fertő tó mederüledékének nehézfém szennyezettsége Horváth Lajos Pannonhalmi Miklós Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság, Győr 9002 Győr, Árpád út 28—32, Kivonat: A Fertő tó mederüledék szervetlen mikroszennyezőinelt vizsgálatát állapotfelmérési céllal végezték el. A szennyezettség minősítése a mérési eredményekből számolt geoakkumulációs index alkalmazásával történt, mely alapján a Fertő tó magyarországi területén a mederüledék nehézfém szennyezettsége a „gyakorlatilag terheletlen"-tői a „mérsékelten terhelt"-ig minősíthető. Jellemző a tó mederüledékének alacsony Zntartalma, melyből a könnyen remobilizálható hányad meglehetősen alacsony. A térbeli eloszlás összességében egyenletesnek ítélhető. Kulcsszavak: Fertő tó, mederüledék, szervetlen mikroszennyező, geoakkumulációs index 1. Bevezetés A Magyar Hidrológiai Társaság VI. országos vándorgyűlése 1986-ban foglalkozott a Fertő tó életével és vízgazdálkodásával. A záró plenáris ülés ajánlásai között szerepelt a Fertő tó mederüledékének a szervetlen mikroszennyezőkre vonatkozó vizsgálatok igénye is. Ilyen jellegű vizsgálati eredmények a tó magyarországi területéről esak elszórtan és tájékoztató jelleggel álltak rendelkezésre. Hasonló igény merült fel az osztrák kutatók részéről is. 1. ábra. Fertő tó mederüledékének mintavételi helyei 1. Fertőrákosi öböl (Uákos-patak tork. 200 m) 2. Virágosmajori csatornatorkolat 3. Fertőrákosi öböl ÉNY-i vége 4. Fertőrákos! öböl D-i vége 5. Fertőrákosi öböl átjárócsatorna 6. B—0 pont térsége 7. Búzaszembokor DK-i része 8. Határvonal töréspontja 9. Hegykői öböl határvonala 10. Fertő tó Hanság-főcsatorna-torkolat 11. Hanság-főcsatorna övárok alatt 12. Rákos-patak kutatóállomás felett 60 m-re A rendelkezésre álló tájékoztató jellegű állapotfelmérési céllal végzett mérések eredményei alapján feltételezhető volt, hogy a Fertő tó mederüledéke a magyarországi területen nehézfémekkel nem szenynyezett, a szennyezettség az átlagos „háttérszennyezettség" szintjén vagy az alatti koncentrációkban található. A nehézfém szennyezettségi szint megállapítása céljából 1987. július hónapban 12 mintavételi ponton mederüledékmintát vettünk a Fertő tó magyarországi területén, valamint a Rákos-patak torkolat előtti szakaszán és a Hanság-főcsatorna övárok alatti részén. Az 1. ábrán jelölt a 12 mintavételi ponttal feltehetően jó közelítéssel jellemezhető a Fertő tó magyarországi területén a mederüledék nehézfém szennyezettsége, a nehézfémek területi eloszlása, térbeli mobilitása. 2. Mintavétel, minta-előkészítés A mederüledék-mintákat Eekman típusú, mintavevővel vettük, amely a mederüledék felső 20 cm-es részében lévő iszaptömeg kiemelésére alkalmas. A mintavételnél figyelembe vettük a MI 12739/1—78-ban foglalt irányelveket. A kiemelt mederüledék-tömeget mely felúszó vizet nem tartalmazott, színtelen polietilén edénybe gyűjtöttük, átkeveréssel homogenizáltuk, a laboratóriumba szállítást követően 1 mm-es szemcseméretű műanyag szitán átdörzsöltük. 3. A minta előkészítése A homogenizált, 105 °C-on szárított mintát a MSZ 12739/4—78 szerint készítettük elő salétromsavas, hidrogén-peroxidos nedves roncsolást alkalmazva. A G4-es üvegszűrőn szűrt szűrletet polietilén palackban tároltuk, a nehézfémtartalom meghatározásokat a roncsolást követő 2 héten belül elvégeztük. A mintaoldatok Cu-, Cd-, Ni-, Zn-, Cr-tartalmát atomabszorpciós spektrometriás módszerrel Perkin-Elmer 3030, valamint spektromom 190/A típusú készülékkel és HGA 400 típusú, grafitkályhás atomizálóval határoztuk meg. A higanykoncentráció mérése, „hideg gőz" eljárással történt az MSZ 12739/4—78-ban rögzítettek szerint. Az arzén meghatározását „hidridfejlesztéses" eljárással végeztük. A mintaoldatot vízfürdőn szárazra pároltuk, 10 ml tömény sósavban oldottuk. A minta aliquot részéhez a sósav és az arzén redukálása céljából 1 ml 16%-os KJ oldatot adtunk. 2 órai állás után ezt az oldatmennyiséget a hidridfejlesztő egység reakcióedényébe
