Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

4. szám - Singer Dénes: Bondgárfmódszerek alkalmazása a hidrológiában. I. rész: Elméleti alapok és módszertani megfontolások

SINGER D.: Bondográfok a hidrológiában 205 2. táblázat Az egykapu-elemek konstitutiv relációi Elem Jelölése Konstitutív reláció általános alakban Ugyanez lineáris alakban osztás szükségtelenné teszi ezeknek valós, illetve kapcsoló elemek csoportjába történő besorolását, mivel az utóbbiak mindig felfoghatók többkapuelemeknek és a különbség csak a konstitutív relációk jellegében van. Potenciálforrás Se e(t)=E(t) Áramforrás s r f(t)=F(t) Ellenállás R e=<Z>i?( f) e=Rf Kondukti vitás G í=0

G(e) í=GE=l

e/R Kapacitás C e=0

C(Q) e=(l/C)Q Inercia L f=<f>£(P) i=(l/L)P 1 3. tábláza, A többkapu-ele niek konstitutív relációi ^ ^ l Konstitutív re- ^ anez lineáris Elem Jelölése láció általános " ' , , . . esetben alakja Transzducer TRI TR2 Girator GYÍ GY2 0-kötés 0 1-kötés R-tér G-tér R G C-tér C L-tér L f

2=mf, f

x=Vm ej=ej/m ei=

r

f! e!=

r

fi fi=e,/r f

2=Vr e

n=e. /I—Sa i = 2 f.=fl f»=f, n ei==0JSi(f

1

( f

s,.fn) e

1=a

1,f

1 + a

l

ífj+ . . + a

mf

n i=l, 2,...n e

s=aj

1f

1 + a

2

af

i

!+ .. + a2r»f» en=a

n

if

1 + a„

1+ ... + annfra ft=®ö((e

1

(ej,.e

n) f

1=b

ue

l + b

1

!(3

2+ .. + b

i

ne

n i=l,2...n f

í=bj

le

1 + b„e, + .. + b

2

ne„ Qn) i=l,2,...n f

t=0

£

<(P

1, Pj,. . P») i=l, 2,.. .n fn=brt

1e

1 + b

2„e,+ . + b

n

ne„ A továbbiakban ismertetjük a bondgráfelemek egyezményes jelölését, konstitutív relációit és az elemek összekapcsolásának feltételeit. Az elemeket két csoportba lehet sorolni: egykapu-és többkapuelemek csoportjába 2. és 3. táblázat. Ezen felUl \3Í v-o P,J\ p^ p^ —HU 0 HG4 <u 2. ábra. Két tartályból álló rendszer bondgráfjának szerkesztése Az egykapu-elemek készleteinek egyezményes jeleit az 1. ábra, a több kapu-elemekét a 2. ábra szemlélteti. Az ábrák úgy a nem kauzális, mint a kauzális bondgráf elemkészletének jelöléseit tartalmazzák; lásd ehhez a továbbiakat. Az elemek jelei, mint látható, tartalmazzák a bond jelét (félnyíl), mely a teljesítményáram felvételének irányába mutat. Amennyiben szükséges, a bond jele fölé, ill. alá a kérdéses potenciál, illetve áramváltozók írhatók (felfelé mutató bond esetében ezen változók szimbóliumai a bal, illetve jobb oldalra kerülnek). Az elemek kauzális szimbólumai a bond elején (vagyis a félnyíl fejrészén) vagy a végén keresztvonást (causal stroke) tartalmaznak aszerint, hogy az elem független változója potenciál vagy áram jellegű-e. Ennek eldöntése egyes elemeknél már a fizikai szemléletből adódik. így a lineáris kapacitásnál, melynek konstitutív relációja az (la), illetve (lb) alakokba írható 4 /' f=c de dí (la) lb az (la) alak, melyben az/ áram a független változó, megfelelőbb, mint a második, ahol a független változó az e potenciál deriváltja. Az f-en végrehajtott integráloperáció ugyanis stabilabb folyamatot eredményez, mint az e-n végrehajtott deriválás.