Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

3. szám - Altnőder András–Aujeszky Géza–Scheuer Gyula: Dunaföldvár–déli országhatár közötti Duna-jobbparti parti szűrésű vízszerzés lehetőségei

ALTNÖDER A.-AUJESZKY G.SCHEUER GY.: Partiszürésű vízszerzés 165 elsősorban a nagy sertéstelepeken és tehenészetekben képződő hígtrágya elhelyezése ma még nem megnyugtatóan megoldott, a helyszínen elszikkasztásra kerül. A csatornázottság a nagyobb lakótelepülések esetében is csak részleges, a kisebb helyeken pedig hiányzik. Csatorna hiányában zárt aknákból, szippantókocsikkal gyűjtött szennyvízelhelyezésre, illetve helyszíni szennyvízszikkasztásra kerül sor. A lakótelepülésekhez általában kijelölt hulladéklerakó helyek tartoznak. Helyenként és időnként azonban illegális hulladéklerakó helyekkel is lehet találkozni. Az üzemanyagtöltő állomások, műtrágyaelosztó raktárak, növényvédőszer-tároló helyiségek is potenciális szennyezőforrást jelenthetnek. Megállapítható tehát, hogy a vizsgált területen a felszín alatti vizek minőségére nézve, számos potenciális veszélyforrás van jelen. Ezek figyelemmel kísérése a fedő összlet említett, nem kielégítő védőképessége miatt, a felszín alatti víz minőségének megóvása érdekében fokozottan indokolt. Az ismertetett kedvezőtlen háttér-vízminőség miatt — továbbá a háttér területén levő, nagyszámú potenciális szennyezőforrás által hordozott veszély következtében — kívánatos, hogy víztermelés esetén a háttérből származó víz részaránya minél kisebb legyen a Dunából származó, szűrt víz részarányához képest. Ezért a távlati regionális ivóvízellátás vízigényeinek kielégítésére, a vizsgált partszakaszon olyan parti szűrésű vízművek kialakítása látszik célszerűnek, melyek kútsora a folyó felőli vízminőség-védelem követelményei által még megengedett lehetséges legnagyobb mértékben megközelíti a Duna medrét. 4. Parti szűrésű vízszerzésre igénybe vehető partszakaszok Az előző fejezetekben ismertetett vízföldtani adottságok, a vízadó kavicsos-homokos összlet kifejlődése, a vízutánpótlási lehetőségek — vízminőségi viszonyok, a jelenlegi és tervezett folyamszabályozási létesítmények, valamint a környezeti szennyezőforrások figyelembevétele alapján választottuk ki azokat a partszakaszokat, amelyek parti szűrésű vízbeszerzés szempontjából ma még igénybe vehetők. Természetesen a tényleges felhasználást megelőzően, még további vizsgálatok szükségesek, amelyek részleteiben tisztáznák az adott területnek a vízföldtani-vízminőségi viszonyait. A meglevő adottságok alapján, az alábbi partszakaszok javasolhatók parti szűrésű vízszerzésre és vízkutatásra. 4.1. Dunaföldvár—Paks közötti partszakasz Bölcskénél, az 1551—1548,5 fkm-ek közötti partszakasz 2,5 km hosszban vehető jelenleg figyelembe. A vízadó összlet 10—15 m vastag. A fedő vastagsága 8 m körül van. Kedvező, hogy a partszakasz homorú, mosott, élénk folyóvízmozgással. Kedvezőtlen az, hogy a község kb. 1 km távolságban van, továbbá, hogy a partszakasz déli részén elhelyeztek már feliszapolódást okozó sarkantyúkat és néhány további építését tervezik. Madocsánál a 1542,5—1540,5 fkm között levő partszakasz 2 km hosszúságban javasolható parti szűrésű vízszerzésre. A vízadó összlet 15—16 m vastagságú, homokos kavics és ezt kb. 7 m vastagságban iszapos rétegek fedik. A község kb. 2 km távolságra van. Hiányoznak a partvédő művek, ezért a javasolt partszakaszon élénk a folyó vízmozgása. 4.2. Paks—Báta közötti partszakasz Gerjentől északra levő az 1520—1517 fkm-ek közötti partszakasz 3 km hosszúságban. A folyó partja itt homorú, mosott, ezért kedvező feltételeket találunk a parti szűrés szempontjából. A kavicsos-homokos vízadó réteg vastagsága 25 m. amely kb. 7 m-es fedő alatt kezdődik. A háttérben szennyezőforrások nincsenek. Gerjen község délre, kb. 1 km távolságra van. Gerjen—Dombori partszakasz 1512—1508,5 fkm közötti része ítélhető parti szűrés szempontjából kedvezőnek. A vízadó homokos-kavicsos összlet is jelentős vastagságú, mert meghaladja a 35 m-t, amelyet kb. 12 m-es finom homokos-iszapos rétegek fednek le. Jelenleg folyamszabályozási műtárgyak nincsenek, de a közeljövőben kisebb keresztgátakat kívánnak elhelyezni. Ezek megépítése részben — vagy egészben, e területet kizárhatja a parti szűrésű vízszerzésből. A partszakasz közvetlen közelében szennyezőforrások nincsenek. Ilyenek csak 1,5 km-től kezdődnek. A környező települések szennyvízelvezetése nem megoldott, ezért a távolabbi (1,5 km) háttér szennyezettnek tekinthető. Bogyiszló—Dombori Duna-szakaszon, az 1506— 1502 fkm-ek közötti partszakasz ítélhető alkalmasnak parti szűrésű vízszerzésre. E részen a leghosszabb a mosott homorú partszakasz. A vízadó durva szemcsés üledékösszlet a 30 m-es vastagságot is meghaladja. Az esetleges igénybevételére az előzetes kutatási munkálatok már megkezdődtek, Szekszárd és a környező községek ivóvízellátásának megoldása érdekében. Kedvezőtlen, hogy a partszakasz egy részén horgásztanyák és hétvégi házak helyezkednek el. Ezért a partszakasz igénybevétele a meglevő szennyezőforrások felszámolásával oldható csak meg. A Siótól Bátáig terjedő folyószakasz a Gemenci Tájvédelmi Körzet területére esik. Ezért az esetleges vízműtelepítés korlátozásokba ütközik és különleges engedélyek megadásától függ. A tájvédelmi körzet területén is kb. 9 km hosszúságú partszakasz ítélhető alkalmasnak parti szűrésű vízszerzésre. Részletes ismertetésüktől eltekintünk. Báta községhez tartozó partszakaszon az 1467— 1465,5 fkm-ek közötti, 1,5 km hosszúságú rész ítélhető alkalmasnak vízszerzésre. A kavicsos vízadó összlet kb. 10 m vastagságú, a kb. 10 m-es fedőrétegek alatt. Báta község 1,5 km-es távolságban van. Potenciális szennyezőforrás.