Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

3. szám - Gayer József: A korszerű csapadékcsatornázásról

GAYER J.: Csapadíkcsatornázás 139 padékvíz számára, abból a korábbi (és ma már megcáfolt) koncepcióból származik, hogy a tisztának tekintett csapadékvíz kezelés nélkül vezethető a befogadóba. Jelen cikknek nem célja a vízminőségi kérdésekkel foglalkozni, csupán a két rendszer összehasonlítása okán szükséges megjegyezni, hogy a lefolyó városi csapadékvíz ma már oly mértékben szennyezett, hogy főleg a csapadékesemény első részében, nagyobb vízminőségi terhelést jelent a befogadóra, mint akár a tisztítatlan kommunális szennyvíz. A rendszer hátránya, hogy két hálózat beruházási és fenntartási költségei jelentkeznek. Az egyesített rendszerben a házi és az előkezelt ipari szennyvíz, valamint a csapadékvíz azonos hálózaton jut a (jó esetben meglevő) szennyvíztelepre, annak kapacitása felső határáig. Ez esetben a megfelelően méretezett szennyvíztelep képes a veszélyes első hullám felfogására. Hátránya, hogy a ritkább események során a keverékvizet záporkiömlőn kell a befogadóba juttatni, minőségi problémákat okozva. Vegyes rendszerről beszélünk, ha a csatornázott területen mindkét elvezetési rendszer működik. Ez esetben mintegy összegződnek az egyesített és elválasztott rendszer előnyei és hátrányai. Gazdasági megfontolások alapján létesíthető javított vegyes rendszer. Ilyenkor az elválasztott rendszerű szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető hálózat a teljes vízgyűjtő területen kiépül. Célja elsősorban a szennyvíztisztító telep tehermentesítése a híg, kevésbé szennyezett csapadékvíztől, továbbá a befogadó mentesítése a csapadék kezdetén jelentkező, erősen szennyezett csapadékvizektől (Dulovics et ál., 1978). Fentieken kívül a csatornázás rendszerét olyan szempontok is befolyásolják, mint pl. a csatornázandó terület nagysága, rendeltetése, domborzati viszonyai, a befogadó stb. A csatornázás rendszerét komplex szemlélettel, az adottságok, távlati tervek és a befolyásolók teljes körére kiterjedő döntéselőkészítő vizsgálatok alapján kell kialakítani (VMS 296—83). Észak-Amerikában már húsz évvel ezelőtt felvetődött a kettős csatornázás gondolata (Wright— McLaughlin, 1968). Ennek lényege, hogy létezik a hagyományos föld alatti hálózat (melyet kis vagy kényelmi rendszernek hívnak) és egy nagy rendszer (utcák, főleg úttestek és a természetes vízfolyások, ill. mesterséges, nyílt árkok). A kis rendszer feladata a közlekedés kényelmének biztosítása, a maximum 10 év visszatérési idejű záporok vizének levezetésével, míg a nagy rendszer hivatott a 25—100 év visszatérési idejű csapadékesemények esetén a vizet levezetni (13. ábra). A módszer azóta létjogosultságot nyert, főleg gazdasági megfontolásból és több regionális és városi közigazgatási szervezet előírásaiban szerepel. A „nagy" rendszer kialakításán (megfelelő keresztés hosszirányú lejtések biztosításán) túlmenően, fontos, hogy a „kis" rendszer ne kerüljön túlnyomás alá, mert a visszahatások, légzsákok kialakulása miatt romolhat az egész rendszer hatásfoka. Ennek érdekében a nyelők kapacitását a „ritka" események során korlátozni kell. Ez elérhető a rácsozat megfelelő kialakításával, vagy külön korlátozóelemek beépítésével, karbantartási szempontokat is figyelembe véve (Townsend et al., 1980). Megállapítást nyert, hogy a rombusz alakú szűkítőelem felel meg lejobban erre a célra, és azóta a kanadai Ontario tartományban ennek használata terjedt el. Mivel a korábban készített városi hidrológiai-hidraulikai modelleket mind azzal a feltételezéssel fejlesztették ki, hogy lefolyás csak a „kis" csatornarendszeren keresztül alakul ki, Wisner és Kassem (1982) kidolgozták a kettős csatornázást figyelembe vevő OTTSWMM-modellt. Ebben a kettős tározás elvét is alkalmazták. A kettős csatornázás előnyei az alábbiak: (1) Védelem a pincék, alagsorok elöntése ellen; (2) Pufferhatás a méretezési vízhozam hibás meghatározása esetén; (3) Gazdasági haszon, a méretek csökkentésén keresztül ; (4) A kettős záportározás megfelelő alkalmazásával a csúcsvízhozam még a preurbanizációs időzi lagsor Kifolyási szelvény 0 50 100 150lm] Csatorna l„kisr rendszer). b, Vízmélység a járdaszegélynél „nagy"rendszer Csatorna Áramlási irány a nagy rendszerben Nyelő 5 1001 évi Oyakoriság 13. ábra. A kettős csatornázás elemei (