Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
2. szám - AZ 1838. ÉVI NAGY DUNAI ÁRVÍZ 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Varrók Endre: A budapesti Duna-szakasz szabályozása
VARRÓK E.: A budapesti Duna-szakasz szabályozása 93 DUNA-SZABÁLYOZÁS Buda és Pest között. PESTI HAJÓZÁSI-CSATORNA. A ( 'scpolszip't s a sornksiíri Minm-iij; lial|i»vij.iii ÁRMENTESlTÉSE. Ilit r <>i*i javaslat |( I 1 I I 1 l'l' I 1' I I' II f /. kir. fórocrnoktvl. *tf t»lr»i hfl'Hil n>«tr.raiiarir I mellett a budai a főág; a soroksári ágat el kell zárni, az elzárásnál tápzsilip építendő, de az érdekeltek költségére később itt hajózsilip is építhető. A tervet 1868. december 2-án a minisztériumban megvitatták és — a lényeges részeket tekintve — elfogadták; a költségek azonban túl nagyok voltak, ezért a szabályozandó szakasz hosszát és a szabályozási művek magasságát (az utóbbit két ízben is, másodszor már az új közlekedési miniszter utasítására) csökkenteni kellett. A szabályozandó szakasz végülis az újpesti kikötőnél, illetve a budai hajógyárnál kezdődött és a Csepel-sziget csúcsánál, illetve a mai szabadkikötő fölött ért véget. PEST. >KiKi till I IiL1 1 V IWlVMtHM.1. J*«V 9. kép. Reitter Ferenc 1865-ben megjelent Duna-szabályozási tervének címlapja tervezett és a városon belül több kikötőmedencét is. Tanulmányát 2000 példányban (német és magyar nyelven) nyomatta, széles kőiben terjesztette és egyéb módokon is olyan eredményesen propagálta, hogy a pesti hajócsatorna ügye két éven át a közvélemény érdeklődésének tárgya maradt. A kiegyezés utáni első magyar kormány miniszterelnöke, gróf Andrássy Gyula ugyan elítélőleg nyilatkozott a hajócsatornáról (véleménye szerint az ilyen csatornákat inkább betömik ott, ahol korábban épültek, nemhogy újakat ásnának), a Duna-szabályozás ügye azonban újra az érdeklődés középpontjába került, immár 30 évvel a nagy árvíz után. Az első magyar kormány 24 millió forintot kapott az országgyűléstől a főváros rendezésére ós szépítésére, ezt az összeget azonban a Duna-szabályozáson kívül számos más, fontos kérdés megoldása is terhelte. Meg kellett váltani a Lánchidat az építő társaságtól (amelynek kizárólagos joga volt Pest és Buda között állandó híd építésére), megépíteni a Margit hidat, a déli vasúti összekötő hidat és az új vámházat. (A felsoroltak közül legfeljebb az utolsó jogosultságát vitatták; egyesek szerint a vámházat más, már meglevő épületben, jóval kisebb költséggel el lehetett volna helyezni.) A Duna-szabályozás első tervjavaslatát, a közlekedési miniszter rendeletére, Mihálik János miniszteri tanácsos (10. kép) állította össze, és elkészíttette a terveket, amelyek főbb vonalaikban az Építészeti Főigazgatóság 1838—1840. évi terveit követték. A terv szerint a Margit-sziget 10. kép. Mihálik János (1818—1892) miniszteri tanácsos, a fővárosi Duna-szakasz 1868-as szabályozási terveinek kidolgozója A Margit-szigetnél a budai a főág 150 öl (~280 m), a pesti a mellékág 100 öl ( ~190 m) szélességgel; a pesti ós budai parton terelőművek épülnek. A Csepel-szigetnél két munkát terveztek: a soroksári ágat a kiágazásnál kívánták egy 520 öl ( ~980 m) hosszú gáttal elzárni, a budai ágat pedig párhuzamművekkel 200 öl ( ~380 m) szélességre összeszorítani. Kotrást ezen a szakaszon sem terveztek, a víz sodrára kívánták bízni a zátonyok azon részének elhordását, amely a párhuzainművek közé esett. Ez volt az első tervjavaslat, amelynek nagyvonalúságát nem lehet tagadni. A tervezett szabályozási művek vonalvezetése talán zavartalanabb jéglevonulást tett volna lehetővé, mint a későbbi, megépült változaté, az is biztos azonban, hogy jóval többe került volna. (Az is tóny viszont, hogy a zajló jég az azóta eltelt több, mint 100 év alatt mindig baj nélkül levonult a kérdéses szakaszon, pedig ez az időszak sem szűkölködött kemény telekben.) Az országgyűlés elfogadta ezt az első tervjavaslatot; az 1870. X. törvénycikkel elrendelte a munkák megkezdését, és a költségvetésből biztosította az anyagi fedezetet. A törvény előírta, hogy a terveket és a költségvetést az országgyűlés elé kell terjeszteni és a munkákat csak azok jóváhagyása után lehet megkezdeni. A munkák felügyeletét a közlekedési miniszterre bízta. A törvény felhatalmazta a minisztert, hogy a terveken, ha erre az építés
