Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

2. szám - AZ 1838. ÉVI NAGY DUNAI ÁRVÍZ 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kaján Imre: Árvízképek és valóság

80 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1938. 08. ÉVF., 2. SZAM A szerencsétlenül jártak jajveszékelésére, egyéni tragédiákra is találunk képeket. Ezeket szokás úgy elintézni, mint a szándékosan felfűtött érzelmű romantikus hangulat kifejező jeleit. Pedig nem így van: az árvíz 122 pesti halálos áldozata, a több tízezer hajléktalan azt mutatja, hogy a képek valóságos, megtörtént eseményeket ábrázolnak. Hat képből áll a bécsi Trentsenszky József kőnyomatsorozata, melyhez egy-egy lapos kísérőszöveg is tartozik. A színezetlen képek többsége az árvíz borzalmait mutatja be, azokat a helyszíneket, ahol a legnagyobb volt a pusztulás. Tőle származnak a Terézvárosi szegényház (5. kép) és az .5. kép. Trentsenszky József: A terézvárosi szegényház a Király utca és a Zug utca sarkán (Kőnyomat, 1838., Wien—Pest). Űjpiaconálló Derra ház leomlásának pillanatait megörökítő lapok és a legnagyobb elöntési magasság (kb. 380 cm) helyén, a Sörfőző (brauer) és a Stáció utca sarkán (kb. a mai József krt. és Baross utca sarka) ábrázolt jelenet. Collar Ferenc lovag árvízképei azokat a pillanatokat örökítik meg, amikor a város a legnehezebb órákat élte át. A terez- és józsefvárosi jelenetek közel ugyanazokat a helyszíneket mutatják be, mint Kiette képei, mégis mennyire más hangulatúak! Ha Collar fametszeteinek rajzi hibáitól eltekintünk, a roskadozó házak tetején jajveszékelő, mentőcsónak után integető szerencsétlenek, vízben kapálózók, fuldoklókat csónakba segítő sajkások láttán teljes valóságában tárulhat elénk Pest-Buda legpusztítóbb árvize. Az árvízképek részleteit vizsgálva is rátalálhatunk az árvíz jellemző momentumaira. Beteg öregeket kosárban engednek le a háztetőről a mentőcsónakba az egyik metszeten, másutt kötélen ereszkednek az ablakból a szabadulást hozó tutajra. Azokat, akik nem hagyták el lakásaikat csónakokon látták el élelemmel, és a cipókat csáklyára tűzve nyújtották fel az emeleti ablakokban lévőknek. Az árvíz levonulta után a romokat eltakarítok, vagy az omladékok között keresgélők csoportjai tűnnek fel a képeken. Hajléktalanok vonulnak az utcákon nagy batyukkal, karonülő gyermekekkel, pénzesládával, madárkalitkával. Van az árvízképeknek egy olyan csoportja, amelynek a lezajlott történésekhez, helyzetekhez 6. kép. Ismeretlen művész: Árvízi jelenet Pest-Budán (fantáziakép) (Kőnyomat) Pest-Buda helyrajza rossz, tükörkép beállításban semmi valós köze nincs. Ezek jobbára olyan művészek keze alól kerültek ki, akik vagy nem voltak a fővárosban, és csak hallomásból (esetleg más árvízképekből) értesültek a történtekről, vagy pedig művészi alkatuk volt olyan, hogy inkább a romantikus, szentimentális fantáziaképek készítését kedvelték. Nem is igazán tekinthetők tehát ezek pest—budai árvízképeknek, hanem inkább csak olyan életképeknek, melyeket az árvíz ürügyén készített alkotójuk (6. és 7. kép). Az 1838-as árvízzel foglalkozó képzőművészeti alkotások külön, bár kisebb csoportját képezik a hálaképek, amelyeket a szerencsés megmenekültek készíttettek művészekkel az árvíz emlékére. Ilyen mű a máriaremetei templom és a Rókus kórház kápolnájának egy-egy olajfestménye. Előbbi az óbudai selyemgombolyítónál, utóbbi józsefvárosi árvízi mentést ábrázol. Mindkettő az isteni gondviselés iránti hála kifejezése, ezt mutat ja a képek egy részét elfoglaló egyházi téma: a máriacelli csodatévő szentkép és a keresztrefeszítés jelenet. A korabeli képi ábrázolások egy sajátos, figyelemreméltó darabja az az ezüstserleg, amelyet a pesti zsidó hitközség adott ajándékul Lang 7. kép. Bermann et Sohn: Árvízi jelenet Pesten (Kőnyomat, 1838., Wien).