Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
2. szám - AZ 1838. ÉVI NAGY DUNAI ÁRVÍZ 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kuzmann Gábor: A Duna hidrológiai viszonyai a XIX. században
68 ahol F a vízgyűjtő területe (km 2) és n a számításba vont csapadékmérők száma (F^2Q 000 km 2). Ezzel az eljárással évi csapadékadatokat számítottunk az alábbi négy vízgyűjtő területrészre: — a Duna Hofkirchen felett (^ = 47496,0 km 2), 27^=19,7% (1901—1950), — a Duna Linz és Hofkirchen között (F = 31994,1 km 2), ZK=\±A% (1901—1950), — a Duna Wien-Nussdorf és Linz között (F = = 22209,9 km 2), £K=U,9% (1901—1950), — a Duna Budapest és Wien-Nussdorf között (^ = 83193,3 km 2), 27^=17,4% (1901—1950). A területrészek éves adatait 10 éves sorozatokba egyesítve, majd a területrészek csapadékát összesítve adódott az 1. táblázat első fele (a csapadék évi átlagértékei 10 9 m 3-ben), feltüntetve a rendszeres (B) és véletlen (V) eltéréseket — „hibákat" — is. 3. ábra. A Duna budapesti vízgyűjtőjére hullott csapadék 10 éves állagainak eltérése az 1901—1950. évi átlagtól. (1901—1950 = 1,00) A 3. ábra tünteti fel a 10 éves átlagcsapadékok és az 1901—1950 évi átlag viszonyszámát. Eszerint a kontinentalitás csökkenésével a 10 éves átlagok ingadozása is egyre csökkent. Az 1860-as évekig a területi csapadék csökkent, majd onnan — kisebb hullámzásokkal — egyre emelkedett. Az 1851—1900. évek közötti időszak átlaga 2,6%-kal alatta maradt az 1901—1950 évek közöttinek, az 1821—1850 időszak viszont 2,3%-kal fölötte volt. 4. A lefolyás A Duna budapesti szelvényére rendelkezésre állnak a jellemző vízhozamok adatai az 1818—1875 időszakra (Kuzmann, 1981). Ezt a sorozatot azonos számítási módszerrel meghosszabbítottuk 1909-ig; itt Nagymaros sorát csatlakoztattuk hozzá ( Discharge of selected rivers, 1964), amely a század elején túl nagy értéket ad, de 1910-re már jól hozzáilleszkedik a számított vízhozamokhoz. A csatlakoztatás helyességét az 1917—1922 évi szakasz kiszámításával ellenőriztük; 1941-től a Dunabizottság adatait használtuk fel ( Commission du Danube, 1965). HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVF., 2. SZAM Az így előállított vízhozamidősort korrelálva az Orsovára nyilvántartott 1841—1950 évi adatokkal, a kettősösszeg-analízis alapján az 1901—1950 évi vízhozamsor homogénnak mutatkozik az 1841— —1900 évek vízhozamsorával. 4. ábra. Az 1901—1950. évek átlagához viszonyított lefolyás a Dunán Budapestnél és Orsovánál. (1901— —1950 = 1,00) 4.1. Közepes vízhozamok A budapesti szelvényben a fentiek szerint az 1901—1950 időszakra számított közepes vízhozam, KÖQ = 2351 m 3/s = 74,2 • 10 9 m 3/év. A vízhozamok 10 éves középértékeinek relatív mérőszámát a 4. ábra mutatja. E vonal lefutása csak nagy vonásokban azonos a relatív csapadékadatok menetével. Az 1851—1900. évek közti lefolyás 3,8%-kal alatta marad az 1901—1950 évekének. Ez nagyjából felel meg a csapadék változásának (2,6%). A számszerű adatokat az 1. táblázat tartalmazza. 1. láblá zat Csapadék (C) és lefolyás (L) a Duna budapesti szelvényélten a rendszeres (R) és véletlen (V) eltérések feltüntetésével, (e=0,95 ) C értékei L értékei 10» R v 10» R v L/C m 3 % % m 3 % % 1821/30 218,3 ±1,5 ±7,0 83,0 ±4,0 ±0,5 0,38±0,05 31/40 186,8 ±1,6 ±7,5 74,4 ±3,6 ±0,6 0,40±0,05 41/50 214,1 ±1,8 ±7,3 78,1 ±4,0 ±0,6 0,36±0,05 51/60 193,4 ±1,5 ±4,8 74,9 ±4,0 ±0,5 0,39±0,04 61/70 185,2 ±1,5 ±3,7 72,8 ±3,7 ±0,4 0,39±0,03 71/80 204,6 ±1,5 ±3,2 74,6 ±2,6 ±0,8 0,36±0,03 81/90 199,9 ±1,5 ±3,0 65,4 ±2,0 ±0,2 0,33±0,02 91/00 199,9 ±1,5 ±2,5 69,3 ±2,1 ±0,5 0,35±0,02 1901/50 201,8 ±1,5 ±1,0 74,2 (±2,0)(±0,0) 0,37±0,02 4.2. Kisvízi hozamok Az 5. ábra mutatja a szélsőséges vízhozamok abszolút értékének adatait az 1821—1830. évtizedtől az 1901—1909 időszakig. A KKQ és KQ
