Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

1. szám - Altnőder András–Aujeszky Géza–Scheuer Gyula: Vízszerzési lehetőségek a Paks–Sió közötti Duna partszakaszon

46 HIDROLÓGIÁI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVFOLYAM, 1. S2ÁM 7. ábra. A V17/B kiitcsoport szélvénye I. Homokos iszap, 2. Durva homok, kavicsszórv&nyos homok, 3: Kavicsos homok ábra). A parti szűrés jellegű víznyerés kialakításának lehetőségére, illetve folyamatára vonatkozó tényadatok szerzése érdekében a kutatás folytatásaként első lépésben javasoljuk a közvetlen Duna-parton 1 db nagy átmérőjű próbakút léte8. ábra. Elvi vázlat a folyóparti kút vízhozamának számításához 1. Fedő üledékek, 2. Vízadó összlet, 3. Feküképződmények, Q = a folyóparti kút vízhozama, m = a vízadó összlet vastagsága, k = a vízadó összlet szivárgási tényezője, í = a kútban előállított depresszió, r = a kút sugara, s = a kút folyóparttól való távolságának kétszerese, 6 = a mederszélesség fele, m

0 = a mederfenék alatti kolmatált közvetítő réteg vastagsága, £, = az előbbi réteg szivárgási tényezője sítését és az elérhető legnagyobb vízhozammal több hónapon át történő folyamatos szivattyúzását, a próbakút mellett figyelőkutak elhelyezésével, továbbá a vízminőség (és a víz kora) változásának rendszeres vizsgálatával. A fentiekben javasolt kísérleti szivattyúzás a Dunaföldvártól délre (egészen az országhatárig) elhelyezkedő medence süllyedékek parti szűrésű vízszerzési adottságaira jellemző adatokat szolgáltatna. Ugyanis végig a déli országhatárig jellemző az az adottság — melyet akár a partiszűrésű vízszerzés ,,bogyiszlói" változatának is nevezhetünk —, hogy a Duna a vastag vízadó összletbe csak részlegesen, annak felső kb. 15—20%-át kitevő részébe metsz bele (4. ábra). így a Dunameder legmélyebb pontja alatt is még kb. 30 m vastag vízadó összlet található, mely többségében homokból áll. Továbbá a közvetlen partszakaszhoz kiterjedt (5—8 km) háttér tartozik, ahol nagy tömegű, de kedvezőtlen vízminőségű, gyakorlatilag pangó állapotban levő víz tározódik. A vázolt adottságok mellett a vízparti kút vízhozamának becslését a folyóhatást fiktív tükörkút felvételével helyettesítő alábbi összefüggéssel végeztük (Székely, 1981; 8. ábra): n 2 nkms In * + 2AL r A nagy mederszélességre és a mederfenéken található nem túlzottan nagy ellenállást képviselő kolmatált közvetítő rétegre való tekintettel (aft>l) a közvetítő réteg által okozott többlet-