Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

6. szám - Altnőder András–Aujeszky Géza–Scheuer Gyula: Parti szűrésű vízszerzési lehetőségek a Duna bal partján Tass és Baja között

ALTNÖDER A.—AUJESZKY G.: Parti szűrésű vizszerzés 391 Duna medre úgyszólván teljes egészében keresztül harántolja a vékony vízadó összletet. Ezzel szemben a déli egység esetében a Duna medre általában csak részlegesen vág bele a vízadó összletbe, annak csak a felső 10—20%-át tárja fel és így a mederfenék alatt még 20—30 m vastagságú vízadó képződmény marad. Sőt Dusnoktól lefelé olyan dunaszakaszok is vannak, ahol a Duna medre egyáltalán nem metsz bele a vízadó összletbe ésígy a Duna és a vízadó összlet kapcsolata csak közvetetten, a fedő összlet alján található finom homokréteg közvetítésével alakulhat ki. 4.5. A háttérterület környezetszennyezettségi terheltsége A vizsgált terület túlnyomó része nagyüzemi mezőgazdasági művelés alatt áll. A szántóterület a teljes terület 70—90 %-át éri el. A legelők ós kaszálók részaránya Kalocsától K-re, a Dunavölgyi-főcsatorna felé eső szikes talajú területeken jelentős. Erdők általában a partmenti árterületeket és a Dunában levő szigeteket borítják. A szántóföldi területeken a főbb termesztett növényfajták: őszi búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa, zöldborsó, fűszerpaprika, lucerna és zöldbab. A felhasznált nitrogén alapú műtrágya évi mennyiségben ós nitrogén hatóanyagban kifejezve 100—250 kg/ha között mozog. A területen kiterjedt nagyüzemi állattartás folyik. Vízminőség védelmi szempontból elsősorban a nagy sertéstelepeken ós tehenészetekben képződő hígtrágya jelent potenciális, illetve valóságos veszélyt. Kavicsbányászat Szalkaszentmártonnál, tőzegtermelés a Dunavölgyi-főcsatorna mentén történik. Az elvégzett környezeti adatgyűjtés alapján megállapítható, hogy a vizsgált területen a felszínalatti vizek minőségére nézve számos veszélyforrás van. 4.6. Vízminőség A Solttól É-ra fekvő egység esetében a vízminőség a dunamenti 5—6 km széles sávban az alábbiak szerint jellemezhető: a bepárlási maradék 300— 1000 mg/l, az összes keménység 13—25 nkf, az ammónia 0—0,3 mg/l, nitrit, nitrát nem volt kimutatható, a vas 0,4—-2,0 mg/l, a mangán 0—0,4 mg/l között mutatkozott. Ezzel szemben ugyancsak az északi egység esetében, de a Dunától 10 km-nél nagyobb távolságban levő magas talajvízállású, belvízjárta, szikes talajú területeken a bepárlási maradék 3000 mg/l, az összes keménység 25—30 nkf, a nátrium 1500 mg/l, a klorid'700 mg/l. A víz itt szikszós jellege miatt ivásra alkalmatlan. A Solttól D-re fekvő egység esetében 400—000 mg/l összes sótartalmú, általában 17—25 nkf (kivételesen 30—40 nkf) keménységű, 0—2 mg/l ammóniatartalmú, nitrit- és nitrátmentes, 0,9—5,7 mg/l vas és 0,1—0,4 mg/l mangántartalmú vizek tározódnak a vízadó összletben. Ettől eltérő a vízminőség a közvetlen Dunaparton levő olyan kutak esetében, ahol a Dunából származó parti szűrésű vízkomponens is érvényesül. Ilyen esetben a bepárlási maradék 250—300 mg/l, a keménység 11 nkf, a vas 0,2—0,3 mg/l, ammónia 0,1 mg/l, nitrit, nitrát nincs a vízben. 4.7. További vízkutatásra javasolt partszakaszok Az előző alfejezetben ismertetett földtani, vízföldtani adottságok: a folyóvízi kavicsos-homokos 4. ábra. Helyszínrajz a parti szűrésű rízszerzés szempontjából számításba jöhető partszakaszok bejelölésével és a meglevő parti szűrésű víznyerőhelyek feltüntetésével 1—2. meglevő parti szűrésű vízmű, I—V. parti szűrésű vlzszerzéi szempontjából számításba jöhető további partszakasz. vízadó összlet kifejlődése, feküjenek mélységi helyzete, fedőjének minősége, továbbá a vízutánpótlódási lehetőségek, a vízminőséget illetően rendelkezésre álló ismeretek, a meglevő vízhasználatok tapasztalata, a jelenlegi és tervezett dunai folyamszabályozási létesítmények figyelembevétele, valamint a háttérterület környezeti szennyezettség terheltsége alapján kerültek kiválasztásra azok a dunai partszakaszok, ahol parti szűrésű vízszerzéf céljából további vízkutatások végzése javasolható Ezek rövid jellemzését a következőkben adjuk meg (4. ábra ) : (I) Gudmon-foki partszakasz Tass-Szalkaszentmárton magasságában, 3,5 km hossz ban. Előnyös a homorú, „mosott" partalakulat, a Dunt sodorvonalának part közeli helyzete, az ezzel járó ólén! folyóbeli vízmozgással. A vízadó összlet vastagsági 4—8 m, mintegy 4—6 m vastag fedőösszlettel borítva A vízkivétel lehetőségét alacsony folyóvízálláskor mér sókeli a fekü felszínközeli (8—12 m mélységben talál ható) elhelyezkedése. Előnyös adottság hogy a közsé gek több, mint 3,5 km-re vannak a Dunától. A Tass Dózsa MGTSZ tehenészeténél azonban megnyugtatóai rendezni kell a hígtrágya elhelyezését, a szalkszent mártoni kavicsbányánál pedig fokozottan érvényesíteti szükséges a környezeti és vízminőségvédelmi előírásokat (II) Solt—Harta közötti partszakasz É-i fele Mintegy 5 km hosszban. Szép, homorú, mosott par jellemzi, élénk partközeli vízmozgással. A vízadó összle