Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

6. szám - Altnőder András–Aujeszky Géza–Scheuer Gyula: Parti szűrésű vízszerzési lehetőségek a Duna bal partján Tass és Baja között

370 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 19SS. 68. EVF., 6. SZÁ

M vastagsága 10—18 111 között változik, 5—8 in fedővel borítva. A Duna és a vízadó összlet között közvetlen vízvezetői kapcsolat van. A folyómeder az összletbe kb. 50 %-ig vágódott be. A partszakasz É-i vége Soltot 2,5 km-re közelíti meg. Ugyancsak 2,5 km-re van innen az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat (ÁTE V) solti telepe is. (

III) Ordas—Géderlaki partszakasz 3,5 km hosszban. A vízadó összlet itt 15—20 m vastag, 5—10 m-es fedővel borítva. A Duna medre itt is kb. 50 %-os mélységig tárja fel a vízadó összletet, így a folyóval való közvetlen vízvezetői kapcsolat lehetősége szintén biztosított. A part homorú ívű, mosott jellegű, melytől Géderlak község 2,5 km-re D-i irányban található. (IV) Foktő—Fájsz közötti partszakasz 7 km hosszban. Kedvező, hogy homorú mosott part jellemzi, közeli sodorvonallal, élénk partmenti vízmozgással. A vízadó összlet vastagsága 25—30 m, melyet 15—17 m vastag fedő borít. A partszakasz hosszában a folyó medre gyakorlatilag a vízadó összlet tetejét tárja fel, így a mederfenéken át a közvetlen vízvezetői kapcsolat lehetősége biztosított. Vannak azonban olyan rés-szakaszok is, ahol a mederfenék és a vízadó összlet közé 2—4 m vastag finom homok réteg ékelődik ós így csak ezen a közvetítő rétegen át megvalósuló közvetett kapcsolat alakulhat ki a folyó ós a vízadó összlet között. A partszakasz középső részét Bátya község közelsége miatt nem lehet parti szűrésű vízszerzós céljára figyelembe venni. A partszakasz D-i felén pedig kedvezőtlen, hogy pangó vizet tároló holtágak találhatók. kolmatált közvetítő rétegre való tekintettel (xb > 1) a közvetítő réteg által okozott többletellenállás a partélnek — mint tükrözési tengelynek — a folyó felé AL távolsággal történő fiktív eltolásával vehető figyelembe (Bocsever et al., 1979): AL = cth(2«fe) ahol • k mm 0 Miután konkrét vízkutatásra eddig még nem került sor, az archív adatok alapján elkészült vízkutatási tervben a partszakaszonkénti kitermelhető vízmennyiséget illetően csak becslésekre lehet szorítkozni. Az ismertetett módszerrel becsült kutankénti vízhozamból kiindulva — és figyelembe véve a vízműtelepítésre igénybevehető partalakulatokat, a kúttelepítési lehetőségeket — a Tass és Baja közötti Duna bal parton a további vízkutatásra javasolt partszakaszokon — Gudmon foknál 20 000 m

3/d — Solt-Harta között 65 000 m

3/d — Ordas-Góderlak között 45 000 m

3/d — Foktő-Fájsz között 80 000 m

3/d — Dusnok-Sükösd között 90 000 m

3/d azaz összesen mintegy 300 000 m

3/d parti szűrésű kitermelhető vízmennyiség be.csülhető az ismeretek mai szintjén. (V) Dusnok—Sükösd közötti partszakasz 8,5 kin hosszban. A javasolt területen kedvező a vízadó összlet 30 m-t meghaladó vastagsága, melyet 17—20 m vastag fedő borít. A folyó ós a vízadó összlet kapcsolata 4—-7 m vastag finom homok közvetítő rétegen át közvetetten érvényesül. A partszakasz általában kedvező, homorú ívű, a parthoz közeli sodorvonallal és élénk partmenti vízmozgással. Kivétel a Sió torkolatával szemben fekvő domború partrószlet, mely folyamszabályozási művekkel teletűzdelt, feltöltődő jellegű terület ós ígv a parti szűrésű igénybevétel szempontjából kihagyandó. Kedvező, hogy a községek távol esnek: Fájsz 3,5 km, Dusnok 4,5 km, Sükösd 6 kin távolságban van. A partszakasz D-i vége azonban a Gemenci Természetvédelmi Területbe nyúlik bele, így annak vízszerzési célú igénybevételéhez az illetékes főhatóság előzetes engedélyét be kell szerezni. 4.8. Partszakaszonkénti kitermelhető vízhozamok becslése A vízkutatásra javasolt partszakaszokon uralkodó adottságok mellett a vízparti kút vízhozamának becslése — a folyóhatást fiktív tükörkút felvételével helyettesítő — alábbi összefüggéssel végezhető (Székely, 1981) „ 2nkms r (jelölések magyarázata Altnőder et. al. (1988) 8. ábráján.) A nagy mederszélességre és a mederfenéken található nem túlzottan nagy ellenállást képviselő 5. Következtetések Az ismertetett kedvezőtlen (helyenként alkalmatlan) háttér vízminőség miatt — továbbá a háttér területen levő nagyszámú potenciális szennyező forrás által képviselt veszély következtében — kívánatos, hogy víztermelés esetén a háttérből származó víz részaránya minél kisebb legyen a Dunából származó parti szűrésű víz részarányához képest. Ezért a vizsgált területen olyan parti szűrésű kútsorok kialakítása látszik célszerűnek, melyek kútjai a folyó felőli vízminőség-védelem követelményei által még megengedhető lehetséges legnagyobb mértékben megközelítik a Duna medrét. Különböző kizáró tényezők — mint a beépítettség, szennyező források közelsége, kedvezőtlen partalakulat — következtében a vizsgált 107 km hosszú dunapartból 5 különböző részterületen, összesen közel 30 km-nyi parthossz ítélhető igénybevehetőnek parti szűrésű vízmű létesítésére. Innen — az archív adatok alapján készített vízkutatási terv ismeretességi szintjén — közelítő tájékoztató számítás alapján összesen kb. 300 000 m

3/d hozam kitermelhetősége valószínűsíthető. Irodalom Altnőder A. 1981. A felszín alatti vízbeszerzési lehetőségek ós a vízkutatási szükségletek helyzetének értékelése. Vízgazdálkodási Intézet, Adattár. Kézirat. Altnőder A. 1982—1987. Központi erőforrásból végzett vízkutatási munkák lebonyolítása és koordinálása. Jelentések az évi munkákról. Vízgazdálkodási Intézet, Adattár. Kézirat.