Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

6. szám - Altnőder András–Aujeszky Géza–Scheuer Gyula: Parti szűrésű vízszerzési lehetőségek a Duna bal partján Tass és Baja között

368 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 63.' EVF., 6. SZAM ábra. Tájékoztató vízföldtani szelvény: Tass (a), Fájsz (b) térségében L: fedő képződmények, 2. vízadó összlet, 3. fekil képződmények, 4. átlagos vízszint luiiai üledék eredetű vízadó összlet a homokos kavics, kavicsos homok, kavicsszórványos homok és durva lomok rétegeket együttesen tartalmazza. A vízadó összlet vastagsága lényegesen eltérő a Solt feletti északi egység, illetve a Solt alatti déli sgység esetében (2. és 3. ábra). Az északi egységíél a vízadó összlet vastagsága a közvetlen Dunaparton mindössze 4—8 m. A Dunától távolodva a / ízadó összlet vastagsága előbb 8—10 m-re, majd 10—15 m-re nő. A déli egységnél — Solttól délre — i vízadó összlet jelentősen kivastagszik: a Duna»arton Úszódig 10—20 m-re, lejjebb 30—40 m-re, i Dunától távolabbi háttérben pedig 20—30 m-re, sőt Kalocsánál és Miskénél 40—60 m-re nő. Míg azonban az északi egység esetében a vékony vízadó összlet túlnyomórészt homokos kavicsból áll addig a déli egységnél a ki vastagodással párhuzamosan a vízadó összlet szemszerkezeti összetétele finomabbá válik: uralkodó a kavicsos homok és a durva homok, míg a homokos kavics csak ritkábban fordul elő. 4.2. A vízadó összlet fefcüje A vízadó összlet feküjót általában felső-pannóniai, illetve helyileg idősebb pleisztocén képződmények alkotják. Kőzettani kifejlődés szempontjából a fekü általában agyag, homokos agyag, iszap, ritkábban iszapos homok, illetve homok. A fekü az északi egység esetében viszonylag magasan helyezkedik el: a dunaparti részen mindössze 8—12 m-re található a felszín alatt. A Dunától távolabbra a fekü felszín alatti mélysége 15—20 m-re nő. A déli egységnél a vízadó összlet kivastagodásával párhuzamosan a fekü mélysége is nő: a Duna-parton Úszódig 20—30 m-re, lejjebb 40—60 m-re; a Dunától távolabb Kalocsánál és Miskónól 70—75 m mélységben található. 4.3. A vízadó összlet fedőképződményei A vízadó feletti fedőösszlet általában két részből áll. Egyrészt a vízadót közvetlenül fedő finom szemcséjű homokból, másrészt az ezen települőártéri elöntésekből származtatható — agyag, iszap, homokos iszap, iszapos homok képződményekből. A Dunavölgyi-főcsatorna mentén tőzeg is található a fedőösszletben. Összességében véve regionális értelemben a fedő kifejlődése vízminőségi szempontból nem biztosit megfelelő védelmet. Tehát az alatta fekvő vízadó összletnek nincs elegendő védettsége a felszínről beszivárgó vizekkel járó esetleges elszennyeződés ellen. A fedőösszlet vastagsága az északi egységnél (Solt felett) általában 4—6 m. A déli egységnél általában 5—15 m, de Dusnoktól D-re 20 m-es fedővastagság is ismert. 4-4. A vízadó összlet és a Duna medre közötti kapcsolat Az ismertetett rétegadottságok következtében a Duna és a vízadó összlet kapcsolata változatosan alakul. A Solttól északra fekvő egység esetén a E-i egység O-i egység BaV, 9is ImBtl r 100 3. ábra. Tájékoztató vízföldtani szelvény a Duna mentén Tass és Buja között 1. fedő képződmények, 2. vízadó összlet, 3. fekü képződmények, 4. átlagos vízszint, 5. dunai mederfenék bevetített szintje