Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

6. szám - Altnőder András–Aujeszky Géza–Scheuer Gyula: Parti szűrésű vízszerzési lehetőségek a Duna bal partján Tass és Baja között

ALTNÖDER A.—AUJESZKY G.: Parti szűrésű vizszerzés 367 1. ábra. Helyszínrajz a vízadó összlet átlagos vízszintjének felt ü ntetésével 1. átlagos vízszint izovonalai (niBf), 2. szelvényirány, 3. felszínközeli dunai összlet elterjedési határa esetben nagy sótartalma miatt nem ivóvíz minőségű (Rónai, 1958). Partiszűrésű vízbeszerzést illetően rontja a helyzetet a vízadó összlet magasabb helyzetéből adódóan alacsony folyóvízálláskor kialakuló kisebb vízelborítottságon túlmenően a mosott partszakaszok korlátozott száma és a fokozódó beépítettségből, valamint a növekvő környezeti terheltségből adódó szennyeződésérzékenység is. A déli egységre lényegesen nagyobb üledékösszlet vastagság a jellemző, mert e völgyszakaszon a feküképződmények erőteljesen megsüllyedtek, így a folyónak akkumuláló, üledék felhalmozó tevékenysége erőteljesen érvényesült. Különösen vastag a szemcsés üledékösszlet a Kalocsa-bajai süllyedek területén, ahol a folyóvízi üledékek vastagsága helyenként meghaladja a 70 m-t. így levonható az a következtetés, hogy a déli egység vízszerzés vonatkozásában lényegesen kedvezőbb, mint az északi egység. 3. Adatgyűjtés és a feltárási munkálatok ismertetése Az eddigi vízszerzési ismeretek feltárására széles körű adatgyűjtés törtónt. Elsősorban a meglevő archív fúrási ós kútadatok feldolgozása történt meg. A terület egészéről jó tájékoztatást adtak az országos kútkataszterben összefoglalt rétegsorok, kútkikópzósi információk, vízadókópességi ós vízminőségi eredmények. A terület északi részén — Tasstól Soltig — az építőanyagkutatás érdekében készült országos kavicskataszter összeállítása során az FTV által mélyített fúrások eredményei is jó tájékoztatást adtak a kavicsos vízadó képződmények elterjedésére és kifejlődésére nézve (FTV, 1060—-1986). Hasonlóan hasznosak voltak a szalkszentmártoni kavicsbányák területén mélyített FTV építőanyagkutató fúrások eredményei is. Magában a Duna medrében található kavicsvastagságra a FOKA mederfúrásai szolgáltattak ismereteket. Értékes információt adtak a területen korábban végzett vízkutatások eredményei is. Ezek közül a legjelentősebbre a terület legészakibb részén — Tass, Szalkaszentmárton ós Kunszentmiklós térségében — került sor. Itt a tervezett Kunszentmiklósi Regionális Vízmű létesítése érdekében, az Észak-Bács Kiskun megyei Vízmű Vállalat megbízásából, az FTV végzett előkészítő vízkutatást 1981—83. között. Ennek keretében 24 db 10—22 m mélységű vízfeltáró fúrás mélyült. A fúrásokból nyert vízminták vízminőségi vizsgálata is megtörtónt (FTV 1960—86.). A meglevő vízművek létesítési és üzemelései tapasztalatait is felhasználtuk a vízkutatási tervet megalapozó értékelés során. Elsősorban a Kalocsa melletti („Barákai Vízmű").és a bajai Duna-parti sekély mélységű vízműkutak voltak ebből a szempontból jelentősek. A korábbi vízminőségi eredmények összegyűjtésén kívül a vízkutatási terv összeállításának időszakában — korlátozott számban — újabb vízminőségi vizsgálatokat végzett az FTV 4. Építőipari Korrózióvédelmi és Vegyészeti Irodája. Ezek célja az volt, hogy friss vizsgálatok alapján áttekinthető képet lehessen kapni a terület egészének jelenlegi vízminőségi helyzetéről. Ugyancsak a vízkutatási terv összeállításának időszakában részletes felmérés történt a terület potenciális környezeti szennyezőforrásokkal való terheltségét illetően. Az adatgyűjtés felölelte a területen folyó gazdasági tevékenységeket (ipar, mezőgazdaság stb.) és számba vette a területek hasznosítását, a mezőgazdasági művelési ágakat, a főbb termesztett növényfajtákat , a műtrágya és szerves trágya felhasználást, a mezőgazdasági üzemeket, a nagyüzemi állattartó telepeket, a hígtrágya elhelyezés helyzetét, a szilárd és folyékony hulladék lerakására szolgáló területeket, a dögtemetők, dögkutak helyét, a területen folytatott külszíni bányászkodást (kavicsbányák, tőzegtermelés), továbbá az üzemanyagtárolás, illetve elosztás helyeit. 4. Parti szűrésű vízszerzési lehetőségek értékelése 4.1. A vízadó összlet Icif éjlődése A Duna a vizsgált térségben változatos törmelékes iiledóksort halmozott fel mind területi, mind függőleges értelemben egyaránt. Az üledéksorban a kavicsos rétegek különböző fajtái: homokos kavics, kavicsos homok, kavicsszórványos homok egyaránt megtalálhatók, de jelentkeznek kavicsmentes, durva homokból álló rétegek is. Ugyanakkor a folyóvízi szállítás energiájának csökkenésével az üledóksort előbb finom homokból álló rétegek, majd iszapos rétegek zárják le. A vízkutatási tervben foglalt értékelés során a dunai üledéksoron belül vízadó összletnek tekintettük a kúttelepítés esetén beszűrőzésre alkalmas rétegek együttesét. így a