Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

6. szám - Gondárné Sőreg Katalin–Gondár János: A Balaton-felvidék karsztvízföldtani vizsgálata

352 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 19KH. Gl!. EVF., G. SZÄM ugyanakkor a minimális karsztvíznívót is a Balaton vízszintjének adott állása határozza meg; (c) A források és karsztlápok lecsapoló-kiegyenlítő hatása (pl. a Kállai-medencében); (d) A fedőkőzetek —- szarmata mészkő, pannon bazalt, negyedidőszaki-homok, lösz-puffer-hatása. pl. (Mindszentkálla ós Szentbékálla környékén). (e) Helyi mesterséges vízkivételek, amelyek Balatonfürednél ós Fűzfőnél a legnagyobbak. A fenti folyamatokat a 2. ábrán látható különböző megfigyelőkutak vízállás-grafikonjairól is leolvashatjuk. A fentiek figyelembevételével megszerkesztettük a terület részletes (1986. január 1-i állapotú) karsztvízszint-térképét (3. ábra). A Balaton-felvidéken a természetes karsztvíz-mozgás elsősorban a geodéziai magasság-különbségekre vezethető vissza, a hőkonvekciós eredetű áramlások elhanyagolhatók. A nyíltkarsztos hegység részekre és környezetükre ugyanis a beszivárgással kapcsolatos konvekciós hűtés, a regionális méretű negatív geotermikus anomália jellemző, ímelyhez képest az egyes források lokális pozitív momáliái jelentéktelenek. A fő vízválasztótól északra eső területen a karsztvíz a Bakony felé, míg attól délre a Balaton-tavi erózióbázis felé szivárog. Ezek az áramlási viszonyok elsősorban az erózióbázis feletti szabadtükrű magaskarsztra érvényesek. A terület többi részétől jelentősen eltérnek a Kállai-medence peremi forrás-feltörései által közrefogott; illetve a Balatonfűzfő—-Pótfürdő vonaltól DK-re, egy keskeny sávban található nyomás alatti tároló részek, amelyekben igen kismértékű nyomásingadozások zajlanak le a nagyobb piezovezetőképesség következtében, viszonylag rövid idő alatt. Megjegyzendő még, hogy Fűzfő—Gyártelep és Peremarton térségében az ipari karsztvíz-kivételek az elmúlt másfél évtizedben helyi nyomásdepressziót alakítottak ki. Ennek következtében a karsztvíztároló nyugalmi karszt vízszint je az eredeti állapothoz képest 20— 30 m-rel csökkent. Ennél valamivel kisebb a Nyírád környéki bauxitbányák regionális nyomásdepressziójának hatása a DNy-i peremvidéken, Hegy esd—Monostorapáti környékén. A Balaton-felvidék piezomefrikus karsztvizszmt-térk

épe JELMADYARAZAT •• 1. CD Forrás 2 I 1 Termelő karsztvízkút 3. |»A/y-P

| Karsztvizszint-észleló fúrás 4. EP] Karsztvízszint 1985.1.1.-én ImB.f.l 5. j

. Karsztvizszint-választó vonal 6 L J Mellék karsztvizszint-választó vonal 7. I » A mezozoikum határa 3. libra. A Balaton-felvidék piezometrikus karsztvízszinttérképe