Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

6. szám - Haszpra Ottó–Horváth László: Háromdimenziós, szabadfelszínű, nempermanens szivárgás vizsgálata hibrid (analóg–digitális) számítástechnikával

336 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. fi8. ÉVF.. 6. SZÁM vonalak a főág és a holtág két összemetsződését összekötő görbék (3. ábra), a második esetben — mivel a holtág szintje is állandóan magasabb a sziget felszínénél — többé-kevésbé koncentrikus zárt görbék (6. ábra). Ezeket a görbéket tapasztalaton alapuló durva becslés alapján vettük fel, s az elektródalemezeket ezekkel, mint határoló görbékkel alakítottuk ki, esetleg ezen belül még több függetlenül mérhető szakaszra bontottuk. A110 mBf. holtágszint esetén az árhullámot 1 m-es szintekkel lépcsőztük (4. ábra), a 112,50-es mérésekhez a lépcsők magassága 50 cm volt. Az egyéb figyelembevott adatokat a 2. fejezetben közöltük. 4.2. Eredmények A 110,00 mBf. holtágszinthez tartozó mérési eredmények közül példaként az 1, a 4 és a 6 jelű mező közepes talajvízszintjének és felszivárgó vízhozamának időbeni változását mutatjuk be (7. ábra). A görbék felhasználásával pl. a sziget bármely szelvényére megszerkeszthető az árhullám tetszőleges időpontjához tartozó talajvíz-felszíngörbe, ill. a teljes területre a talajvízszint, ill. piezomet© 7. ábra. Átlagos talajvízszint és felszínre szivárgó vízhozam 3 parksziget néhány zónájában a 3. ábrán jelölt zónaszámozás szerint 8. ábra. A parksziget talajvízszintje és a fedőréteg aljára ható piezometrikus nyomásszint az Y = 2000 m metszetben a mértékadó árhullám két közbenső időpillanatában (113,00 mBf. szintnél) az áradó (folytonos), ill. az apadó (szaggatott) ágon. A nyilak az élőág vízszintjének mozgásirányát jelzik, nem a talajvízszintét, vagy a piezometrikus nyomásszintét rikus nyomásszint pillanatnyi szintvonalas térképe. Az előbbire példát a 8. ábrán közlünk, a 2. ábra Y = 2000 m-rel adott metszete mentén. A 112,50 mBf. holtágszinttel végzett mérés annak meghatározására irányult, hogy a szigeti talajvízszintet idealizált módon mindenütt a terepszinten tartva, a felfutó árhullám kiválasztott szintjeihez mekkora felszivárgó vízhozam tartozik az egyes részterületeken, ill. a mentett terület egészén. Mivel ez esetben tározódási késleltetés nincs, a felszivárgó vízhozamok csak a főág vízszintjétől függtek. (Az árhullám alakjától csupán a valamely időtartam alatt összesen elvezetendő vízmennyiség függ.) 9. ábra. A parkszigeten felszivárgó vízhozam időbeli változása a mértékadó árhullám és 112,50 mBf. holtágszint esetén