Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
6. szám - Haszpra Ottó–Horváth László: Háromdimenziós, szabadfelszínű, nempermanens szivárgás vizsgálata hibrid (analóg–digitális) számítástechnikával
HASZPRA O.—HORV ÄTH L.: Háromdimenziós szivárgás 337 A terület egészéről elvezetendő vízhozamot a főág vízszintjének függvényében a 9. ábra mutatja. Ez a hozam egyébként a műszakilag megvalósítható szivárgórendszer szükséges kiépítési teljesítményének valójában el nem érhető alsó határa, mivel a terepbe bemélyítendő árokrendszer nyilvánvalóan nagyobb vízhozamot gyűjt össze. A felső határnak tekinthető szivárgó vízhozamra egy tájékozódó permanens vizsgálatot végeztünk. A 6. ábrán bejelölt 1. . .4 részterületeket kivéve az elektródákat szigetelő festékkel lefestettük, ami azt jelenti, hogy a fedőrétegen keresztül nem tételeztünk fel szivárgást. Az élőágra a 114,42 mBf. maximális szintnek, a holtágra a 112,50 mBf. szintnek megfelelő feszültségórtéket állítottuk be. Az 1. . .4 elektródákat összekapcsoltuk, így azok egy egybefüggő, végig azonos szintű övcsatornát modelleztek, körben a körtöltés mentett oldali lábánál. Ha az övcsatornában a vízszintet addig süllyesztjük, hogy a fedőréteg aljára ható nyomás piezometrikus szintje már csak egy pontban érinti a terepszintet, akkor a víz a terepre sehol sem léphet ki. Az eredmény: 108,95 mBf. övcsatornaszint, és Q=ll m 3/s kiemelendő vízhozam. (A valóságos jelenség nempermanens jellege miatt a csatorna vízszintje magasabb, az eltávolítandó hozam kisebb lehet. Permanens esetben elenyésző hiba származik abból, hogy a talajvízszint egy sávban néhány deciméterrel a fedőréteg alá süllyed és így ezen a szakaszon szabadfelszínű szivárgás alakul ki.) A két szélsőség közötti nagy magasságkülönbség arra mutat, hogy a lecsapoló rendszer optimalizálásával feltétlenül érdemes foglalkozni. 5. Zárszó A fenti eredményeket részleteiben ismertető jelentésünk óta a tervezett sziget ténylegesen létrejött. Tudomásunk szerint azonban még nem történtek lépések a terület belvízmentesítésére, noha az üdülőövezetté fejlesztés ezt indokolttá tenné. Ezt megelőzően célszerű lenne a vizsgálatok megismétlése a ténylegesen tervezett lecsapolórendszer ismeretében, figyelembe véve a holtág szintjének esetleges ingadozását, a kapilláris emelkedés hatását, és kitérve a talajtörési veszély elhárítására. A vizsgálatok lehetővé tennék a teljes hibrid számítógép megépítését is. * * * A hibrid módszer ós a modellkialakítás alapelveit Haszpra Ottó adta meg ós folyamatos konzulensi tevékenységet végzett. A modellt, a vizsgálatokat és a számításokat Horváth László tervezte, ill. végezte. E cikk megírásában egyenlő mórtékben vettek részt. Irodalom Bugliarello, G., Gunther, F. J. 1974. Computer systems and water resources. Developments in Water Science , Vol. 1. Elsevier, Ainsterdain-Oxford-New York. Vemuri, V. 1973. Hybrid computation in hydrosystems. In: Advances in Hydroscience (Ed. Ven Te Chow), Vol. 9. Academic Press, New York-London. Kézirat beérkezett: 19SS. február 8. Közlésre elfogadva: 1988. április 29. Hybrid (analogue-digital) study of a three-dimensional non-steady seepage with a phreatic surface Haszpra, 0. Horváth, L. Abstract: A new island is surrounded by a dead meander and an active cut (Fig. 1). The design flood (Fig. 4) in the cut initiates a non-steady variation in the groundwater table, whose surface is in the low-permeability top layer of the island (Fig. 5), but also to a certain extent it attains the terrain where a certain discharge seeps up. The process was studied'byan ad hoc hybrid method. A three-dimensional (in space) analogue (electrolyte) model was built (Photo 1) to study momentary situations and a onedimensional (in time) digital calculation produced the variation of the characteristic quantities near the momentary steady situations. The calculated values (Eq. 2) were put back into the analogue model and the initial assumptions were improved. After some repetitions the two methods produced the same values for the average piezoinetric head on the bottom of the top layer, the average groundwater level in the top layer and the average discharge seeping there up for a zone of the area. (The forms of the zones ( Fig. 3,6) were determined by measurements and assumptions, resp. for steady seepage in the analogue model (Fig. 2).) Then the process was repeated for all the zones. Examples for the variations of the groundwater table and the dischage seeping up onto the surface are given in Figs. 7. to 0. Keywords: seepage, groundwater, hybrid computation, analogue computation HASZPRA OTTÓ Szakmai munkásságának összefoglalóját a Hidrol. Közi. 1988/1. számának 63. oldalán közöltük.