Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

6. szám - Vágás István: A visszaduzzasztás

330 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 08. £VF., 5. SZ4.M A visszaduzzasztás Vágás István Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Szeged, Pí. 390. 6701 Kivonat A tanulmány módszert mutat be a duzzasztott vagy süllyesztett felszínű folyók vízhozamának két vízmércén történt egyidejű vízállásleolvasásból való meghatározására. A módszer alkalmazásához megadja, miként lehet a megoldásnál szóba jöhető vízhozamok értéktartományát kiválasztani. Kulcsszavak: duzzasztás, süllyesztés, vízhozamszámítás 1. Bevezetés A kisesésű folyók torkolati szakaszán — mint pl. a Maroson Apátfalvától lefelé vagy a Körös vízrendszer szinte teljes hazai szakaszán — a befogadó (Tisza) folyó változó vízállásai duzzasztási, vagy süllyesztési állapotokat hoznak létre. Ilyenkor a vízhozam nem-egyértelmű összefüggésben áll a vízállással. Hogy a vízhozamokat a vízállásokból mégis meghatározhassuk, a duzzasztási hidraulika elméletét kell bővítenünk. 2. Permanens, a í'olyó hosszában változó sebességű vízmozgások A folyók vízmozgása akkor permanens, ha a vízhozam időben állandó. Ezt a helyzetet megközelítheti az is, ha néhány órás időközben eltekinthetünk a vízhozam változásának figyelembevételétől. Permanens, állandó sebességű a vízmozgás, ha az egyes keresztszelvényeken az átfolyás azonosan megy végbe, tehát ugyanahhoz a vízhozamhoz a hosszszelvényben ugyanaz a vízszínvonal rendelhető, így a különböző keresztszelvények vízállásai egyértelmű mérr.ekapcsolatot értelmeznek. Ez a folyó duzzasztás- és süllvesztósmentes, „közömbös" alapállapota. Ha az alapállapotot valamelyik',,okozó" szel vényben, pl. a folyó torkolati szelvényében természetes — hidrológiai — ok, vagy mesterséges — duzzasztómű, akadály, akadálymegszűnés, stb. — hatás megbontja, duzzasztás jön létre akkor, ha a víz az alapállapothoz képest magasabb, süllyesztés, ha alacsonyabb vízszíneket alakít ki. A kettő közt előjelbeli a különbség, így lehet csak „duzzasztás" kifejezést használnunk. A duzzasztás- és süllyesztésmentes — közömbös — állapotban legyen a vízhozam Q = Q

e = Q(y

e), a vízszínesés i

c. A Chézy-lcéplet szerint: le r K(y.) I

2 1 • Q(y<) 1 l K(y) j . Q(y) J Amikor a K arányos és helyettesíthető Q-val, az y vízálláshoz rendelt Q érték nem tényleges, hanem olyan elképzelt vízhozamot jelent, amely ennél az y vízállásnál közömbös állapotban folyna át. Az 1. ábra jelölései szerint: 1. ábra. A duzzasztás és süllyesztés lényeges geometriai elemeinek vázlata, a tanulmány jelölésrendszere ahol K=F -c-R

1!

2 a fajlagos vízszállítóképesség, F az átfolyási felület, c a Chézy-tényező, R a hidraulikus sugár, y az egységes O-vízszínvonalra redukált vízállás, i a duzzasztott vízszínvonal általános pontjában a vízszínesés. Az (l)-ből: 2) ahol y

n a vízállás az „okozó" szelvényben, y„ a vízállás a „vonatkoztatási" szelvényben, y

e

n az okozó és a vonatkoztatási szelvények egyértelmű mércekapcsolati magasságkülönbsége, ya

n pedig a duzzasztási magasságkülönbsége. A duzzasztási vízszínvonalon szükségszerűen létezik olyan pont és ehhez tartozóan olyan szelvény, amelyben a vízszínesés megegyezik az y

d

n duzzasztási magasság-