Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

6. szám - Vágás István: A visszaduzzasztás

VÁGÁS I.: A vísszaduzzasztás 331 bülönbséggel, mint befogóval képzett háromszög átfogójának esésével. Itt legyen y = y

r és Q = Q(y

r) = — Qr, továbbá i = i

r~ydnl^m- A közömbös mércekapcsolatok vonalaira: i

e —yenben- Mindezekből a (2) átalakításával: 91 2 ydn yen (4) Qn^Qc l vagy: Ihn ydn •Qo Q w fydn Qe>Q 4 ydn (5) ydn_ Ven Qc<Qn. (6) Minthogy most y

d

n <7/

c„, ennélfogva a (6)-beli tört /-né 1 kisebb. Süllyesztésnél az következik a definícióból, hogy y

n <y

c, vagyis Q

n <Q

e. így süllyesztésnél is két határ közé kerül a Q

c, tényleges vízhozamérték: Qn^Qe^Qn ydn ym (7) Ezúttal a gyök alatti tört értéke 1-nél nagyobb, hiszen itt ydn >y*n. A duzzasztásnál és süllyesztésnél egyaránt határok közé szorítható Q

e értékek közül most már azt kell — próbálgatással, vagy számítógépi algoritmussal történő fokozatos közelítéssel — kiválasztanunk, amely (Vágás, 1981) leginkább megfelel az 1 }!dn_ yen y n <-> (8) Qi A Q

r érték és az ehhez tartozó szelvény meghatározásáranincsszükségünk.Elegendő,ha megfontoljuk , hogy az okozó szel vényben érvényes 'illet ve a vonatkoztatási szelvényben érvényes ^„(képzelt) vízhozamra fennáll: — duzzasztott állapotban: Q

n ~<Q

r — süllyesztett állapotban: Q

r> Q

0. Másrészről, (4) alapján ezt a két egyenlőtlenséget így is felírhatjuk: Q(yic)

2 egyenlőségnek, amelyben n elég nagy értékű ahhoz, hogy az y

0 és y

n vízállásközt n számú részre felosztva a Q = Q(y) görbe húrsokszöggel legyen helyettesíthető és y»-y

0 yk+\=yk + n (9) yen ' yen Duzzasztásnál azonban a definícióból következik hogyy«>f/e, tehát Q

n>Qc Ezért duzzasztásnál a tényleges vízhozam két határ közé szorítható: A fentiek ismeretében a folyó bármely két szelvényében egyidejűleg meghatározott vízállásérték birtokában, az alapállapot szerinti vízhozam-vízállás összefüggés segítségével, az egyértelmű mércekapcsolati magasságkülönbség előzetes meghatározása alapján meghatározhatjuk a vizsgált folyószakasz vízhozamát is. Ezzel javasolható azon eddigi gyakorlat felváltása, amely a vízhozamgörbe mechanikus használatából állott, nem véve figyelembe, hogy a folyó közömbös állapotban van-e, vagy duzzasztás, illetve süllyesztés hatása alatt áll. 3. Összefoglalás A tanulmány a duzzasztott vagy süllyesztett vízfelszínű folyók vízhozamának meghatározására szolgáló módszert |mutat bes azon belül meggondolást közöl a lehetséges értékek határainak megállapítására. A módszer Maros folyón történő alkalmazásának egyes fontosabb példáit Márfai (1984) tanulmánya idézte. A bemutatott módszer alapjaként kidolgozott eredeti eljárás egyébként Salamin Pál nevéhez fűződik (Kertai, 1949). Irodalom Kertai E. 1949. A Tisza-csatornázás hidrológiai előmunkálatai. Vízügyi Közi., 1—2. sz. 18—27. Márfai L. 1984. A Tisza természetes vízszintduzzasztásainak ós süllyesztéseinek hatása a Maros makói szelvényének vízjárásában. Hidrol. Közi., 1984. 1, 53—55. Vágás I. 1981. A vízszín természetes duzzasztásának és süllyesztésének meghatározó szerepe a Tisza ós alföldi mellékfolyóinak vízjárásában. Hidrol. Közi., 9, 385—396. Kézirat beérkezett : 1987. június 26. Közlésre elfogadva: 1987. augusztus 20. Abstract: Keywords: On the backwater effect Vágás, I. A method is presented for determining the streamflow along backwater, or drawown reaches of rivers, from simulataneous stage readings on two river gages. For practical applications the possible streamflow ranges of the solution are indicated. backwater, drawdown, streamflow estimation YAG AS ISTVÁN szakmai munkásságának összefoglalóját a Hidrol. Közi. 1986/6. számának 322. oldalán közöltük.