Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

5. szám - Vitális György: A régi térképek vízföldtani tanulságai a XIX. sz. első felében kiadott térképek tanulmányozása alapján

VITALIS GY.: Régi térképek tanulságai 301 végi terasznak megfelelő teraszsziget emelkedik ki, mégpedig (a kép jobb alsó részén) a Váci út mentén, illetve a Lehet téri piac, valamint a Nyugati pályaudvar területén. A térképen a balparton az egykori Duna-medrek is kirajzolódnak. A Nagykörút felé kiágazó egykori Duna-meder vizenyős területét (a kép alsó részén) ,, Waizner Damm" (= váci gát) feliratú töltés zárja el. A Duna-medrek helyváltoztatása a fiatal kéregmozgások hatását is tükrözi (v.ö. Pécsi, 1958). Az árvízmentes területrészek ismerete a várostervezéshez, az egykori Duna-ágak elhelyezkedésének ismerete pedig a talajvíz közelségére ad támpontot (Vitális, 1988). Kocziá?i József 1838-ban kiadott Baranya Vármegye Föld Abroszának a 11. képen közölt részlete jól érzékelteti a hegy- és vízrajzi viszonyokat. A Harsány-hegy domborzati és magassági viszonyainak ábrázolását a vonalkázás mellett, magassági adatok nélkül, szintvonalakkal is érzékelteti. Igen szemléletesek a felsőszakasz jellegű patakvölgyek laza kőzetbe (löszbe) történő bevágódását jelző vonalkázások, pl. a kép közepén a Villány— —Pogányi-vízfolyás és a kép jobb felső sarkában levő Mároki-vízfolyás mentén. A Mároki-vízfolyás Márok feletti szakaszán állandó vízfolyás már nincsen! A földtani képződményhatárok kijelöléséhez jó segítsége^ nyújt pl. a Karasica széles völgyének, illetve árterének a Harsány-hegy vizenyős előterének határozott megjelenítése. Az utóbbi közepén, a legmélyebben fekvő területrészen, a térkép mocsaras területet jelöl. A [Villány] Kövesd és Villány határában levő bányászkalapácsok, illetve kőfejtő jelzések kemény kőzeteket fejtő bányákat jeleznek. Ezáltal megállapítható, hogy a térségben az 1838. évben már virágzó kőbányászat folyt, míg a villányi kőfejtő közelében már mészégető is üzemelt. Lipszky nagy térképe alapján készült Edmund von Zucceri 1848-ban kiadott postatérképe, amelyről három részletet is közlünk. Ez a speciális térkép rendkívül hasznos, ugyanis a postaforgalmat szolgálta, ezért jelzései a járható és járhatatlan területeket jól elkülönítik, és különösen a vízrajzi viszonyokra jó információkat szolgáltatnak. A Fertőt és a Hanságot ábrázoló térképrészlet (12. kép) a Fertő tó és a Hanság mocsara között nem jelöl éles határt, és az 1. képen látható két egykori (átjáró) töltés is megszűnt. Mind a Fertőzug vagy Tóköz területén, mind a Fertő és a Hanság átmeneti részén számos kisebb állandó vizű tavat ábrázol, sőt a ,,Hánság Morast" (= Hanság mocsár) keleti felében ,,

Königs See" (=Királytó) néven egy önálló kis tavat is jelöl. Míg a XIX. század elején kiadott térképeken (pl. 1. kép) „Der Wasen Hanság" (= Hansággyep) felirat és jelzés szerepel, addig a fél évvel későbbi térképen (12. kép) már „Hánság Morast" (= Hanság-mocsár) feliratot és vízzel borítottságot látunk. Ezek a tények a Fertő vízszínének rövid időszakokon belüli állandó változását tükrözik. A Fertő és a Hanság egykori legnagyobb kiterjedése, a vízzel borított és mocsaras területek, valamint a környező kisebb tavak külső szegélyén át húzott vonallal könnyen megszerkeszthető. A Hanság területén e térkéj) alapján is tőzeg és lápföld valószínűsíthető. A Fejér vármegyei Sárrét és a Velencei-tó térségét bemutató térképrészlet (13. kép) kiválóan szemlélteti a Kikiri-tó, a Sárrét, a Pátka melletti 12. kép. A Fertő és a Hanság térsége Edmund v. Zucceri, Lipszky J. nagy térképe alapján szerkesztett, 1848. évi postatérképén