Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

5. szám - Vitális György: A régi térképek vízföldtani tanulságai a XIX. sz. első felében kiadott térképek tanulmányozása alapján

302 , HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVF., 5. SZ

ÄM 13. kép. A Sárrét és a Velencei-tó térsége Edmund v. Zucceri, Lipszky J. nagy térképe alapján szerkesztett, 1848. évi postatérképén tó, a Velencei-tó, a Dinnyés és Seregélyes közötti, a Tác melletti, valamint a Sárvíz menti süllyedék — a 140 évvel ezelőtti állapotnak megfelelő — vízzel borított területét. Ezek közül a legnagyobb kiterjedésű a ,,Sárrét Morast" (= Sárrét-mocsár), mely Pét községtől egészen Székesfehérvár nyugati határáig húzódik. A térképen látható árokrendszer is utal az 1825ben elkészült lecsapolási munkálatokra (Babos és Mayer, 1939). A Sárrét területén tőzeg, lápföld és lápi mész feltárása, a többi tó, illetve vizenyős rész területén víztározók, illetve halastavak létesítése lehetséges. A Bodrogköz, valamint a Nyírség északi része térképrészletén (14. kép) döbbenetesen nagy a vízzel borított területek kiterjedése. Ezeken a területeken öntésföldek, réti agyag, valamint tőzeges, lápos üledékek, továbbá öntéstalajok, szikes talajok és láptalajok lehetségesek. A kép alsó felében, a nyírségi homokbuckás területek magasabban fekvő, részben lefolyástalan tavai a maiaknál nagyobb kiterjedésűek, ami csa14. kép. A Bodrogköz, valamint a Nyírség északi része Edmund v. Zucceri, Lipszky J. nagy térképe alapján szerkesztett, 1848. évi postatérképén