Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

5. szám - ifj. Goda László: Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv továbbfejlesztésének hidrológiai feltárásaihoz készült számítógépi programrendszer

GODA L.: A Keretterv hidrológiai programrendszere 263 A számítógéppel is ezt az utat követjük: (1) kimutatjuk a vízállásidősorokban mutatkozó szinguláris pontokat (pontszerű ellenőrzés), és (2) követjük a vízrendszerben lezajló, egymással összefüggő folyamatokat az adatokban mutatkozó ellentmondások kiszűrésére (hossz menti ellenőrzés). (1) Kgrj állomás vízállásidősorának vizsgálata — pontszerű ellenőrzés Az ellenőrzés három lépcsőben történik (Futaki, 1981). A durva hibák kiküszöbölésére a korlátpárokkaX történő vizsgálatot alkalmazzuk. Az ellenőrzési rendszer első feltétele tehát: H, H(t) < H„ ahol //(t) a t időpontban észlelt, ellenőrizendő vízállásadat. A H

m

m ill. i/

m

ax határértékek opcionálisan kijelölhetők, vagy az adatok középértékéből és szói'ásából becsülhetők: H„ = H—2a, ill. H

max = H + 3(7 Téves adatok (másolási hibák) Idóldl Hlt.l hibás adat, mert. \Hlt

!)-H(t

i)\>\-A | /Hit,) n-Snap A 2a és 3a felvétele azt jelzi, hogy a napi észlelt vízállásadat általában nem szimmetrikus eloszlású. Az ellenőrzési rendszer második lépcsőjenek feltétele : /IHmin </1//(t)<ZJH

in

ax ahol AII(t) a í-edik napon észlelt vízállás változás' apadás vagy áradás (1. ábra), AII

m

m <0, a maximális, reálisnak elfogadható napi apadás zJH,

n

ax pedig a maximális napi áradás. A határértéket itt is lehet a szórásból számítani, de célszerűbb ezt az állomás vízjárásának ismeretében tapasztalati úton felvenni. J\ Napi apadás alsó határa t, t

2 t

3 t, t, idő [dl p, polinom érintője H(t

?l-ben || Hit.), HltJ - szakasszal P

2 polinom érintője HttJ-ben || Hit), Htt^ - szakasszal 2. ábra. Adatbecslés interpolációval Hermite-polinom segítségével (a VMS 411/2—82 ábrája) A becsült vízállásérték: H(h) = [

p

i(t

3)+p

2(t

3)]l2 ahol Pi(t

3) és p

2(t

3) a polinomok értékei a t

3 időpontban. A program az így számított becslést veti össze a ténylegesen észlelt értékekkel. Az ellenőrzési feltételek tehát: illetve [.H(t

3) - H(t

3)] >H +, ha H(t

3) >H(t

3), 1. ábra. Különböző hibák és vizsgálati feltételek pontszerű ellenőrzés esetén (a VMS 411/2—82 ábrája) A szembeszökően hibás, egyedi adatok a vízjárás folyamatát mutató görbéből kiugranak, „negatív" vagy „pozitív", kicsiny árhullámoknak mutatkoznak. Ezeket az árhullámokat nevezzük ,,parazita árhullámok''-nak. Az ellenőrzési rendszer harmadik lépcső

je, a parazita árhullám felismerése a következőképpen történik: az adatsoron t = 5 időegységnyi (öt észlelést átfogó) ablakot csúsztatunk végig. Az ablak harmadik adatát becsüljük két interpolációs polinom segítségével (2. ábra).: [H{t

3)-H(t

3)-)>H~, ha H(t

3)>H(t

3). A képletekben 11 (t

3) az í

3-adik időpontban észlelt A vízállás. A H(t

3) pedig az interpolációs formulával becsült érték, H+ a pozitív, II— a negatív parazita árhullám kimutatására választott mérőszám. (2) A vízrendszer vízjárásának összetett elemzése — vonal menti ellenőrzés A vonal menti ellenőrzésnél az egyetlen vízmérce vízállásadatainak vizsgálatára kidolgozott, fentebb ismertetett hármas ellenőrzési sorozatot hajtjuk végre mind a kérdéses mérce feletti állomás egyidejű vízállásadataival a felső szakasz eséseire, mind az alvízi szomszédos állomás egyidejű adataiból számított alsó csatlakozó szakasz eséseire (3. ábra). Felső határ j- I I jNapi esésváltozás alsó határa Idő, [dl S.ábra. Az esések idősorának vizsgálata az n-edik és (n +1)•edik számú állomás között (a VMS 441/2—82 ábrája)