Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

5. szám - ifj. Goda László: Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv továbbfejlesztésének hidrológiai feltárásaihoz készült számítógépi programrendszer

GODA L.: A Keretterv hidrológiai programrendszere 263 A számítógéppel is ezt az utat követjük: (1) kimutatjuk a vízállásidősorokban mutatkozó szin­guláris pontokat (pontszerű ellenőrzés), és (2) követjük a vízrendszerben lezajló, egymással össze­függő folyamatokat az adatokban mutatkozó ellentmondások kiszűrésére (hossz menti ellenőrzés). (1) Kgrj állomás vízállásidősorának vizsgálata — pontszerű ellenőrzés Az ellenőrzés három lépcsőben történik (Futaki, 1981). A durva hibák kiküszöbölésére a korlátpárokkaX történő vizsgálatot alkalmazzuk. Az ellenőrzési rendszer első feltétele tehát: H, H(t) < H„ ahol //(t) a t időpontban észlelt, ellenőrizendő vízállásadat. A H m m ill. i/ m ax határértékek opcio­nálisan kijelölhetők, vagy az adatok középérté­kéből és szói'ásából becsülhetők: H„ = H—2a, ill. H max = H + 3(7 Téves adatok (másolási hibák) Idóldl Hlt.l hibás adat, mert. \Hlt !)-H(t i)\>\-A | /Hit,) n-Snap A 2a és 3a felvétele azt jelzi, hogy a napi észlelt vízállásadat általában nem szimmetrikus eloszlá­sú. Az ellenőrzési rendszer második lépcsőjenek fel­tétele : /IHmin </1//(t)<ZJH in ax ahol AII(t) a í-edik napon észlelt vízállás változás' apadás vagy áradás (1. ábra), AII m m <0, a maxi­mális, reálisnak elfogadható napi apadás zJH, n ax pedig a maximális napi áradás. A határértéket itt is lehet a szórásból számítani, de célszerűbb ezt az állomás vízjárásának ismeretében tapasztalati úton felvenni. J\ Napi apadás alsó határa t, t 2 t 3 t, t, idő [dl p, polinom érintője H(t ?l-ben || Hit.), HltJ - szakasszal P 2 polinom érintője HttJ-ben || Hit), Htt^ - szakasszal 2. ábra. Adatbecslés interpolációval Hermite-polinom segítségével (a VMS 411/2—82 ábrája) A becsült vízállásérték: H(h) = [ p i(t 3)+p 2(t 3)]l2 ahol Pi(t 3) és p 2(t 3) a polinomok értékei a t 3 időpontban. A program az így számított becslést veti össze a ténylegesen észlelt értékekkel. Az ellenőrzési feltételek tehát: illetve [.H(t 3) - H(t 3)] >H +, ha H(t 3) >H(t 3), 1. ábra. Különböző hibák és vizsgálati feltételek pontszerű ellenőrzés esetén (a VMS 411/2—82 ábrája) A szembeszökően hibás, egyedi adatok a víz­járás folyamatát mutató görbéből kiugranak, „negatív" vagy „pozitív", kicsiny árhullámoknak mutatkoznak. Ezeket az árhullámokat nevezzük ,,parazita árhullámok''-nak. Az ellenőrzési rendszer harmadik lépcső je, a parazita árhullám felismerése a következőképpen történik: az adatsoron t = 5 időegységnyi (öt észlelést átfogó) ablakot csúsztatunk végig. Az ablak harmadik adatát becsüljük két interpolációs polinom segítségével (2. ábra).: [H{t 3)-H(t 3)-)>H~, ha H(t 3)>H(t 3). A képletekben 11 (t 3) az í 3-adik időpontban észlelt A vízállás. A H(t 3) pedig az interpolációs formulával becsült érték, H+ a pozitív, II— a negatív parazi­ta árhullám kimutatására választott mérőszám. (2) A vízrendszer vízjárásának összetett elemzése — vonal menti ellenőrzés A vonal menti ellenőrzésnél az egyetlen vízmér­ce vízállásadatainak vizsgálatára kidolgozott, fen­tebb ismertetett hármas ellenőrzési sorozatot hajtjuk végre mind a kérdéses mérce feletti állo­más egyidejű vízállásadataival a felső szakasz eséseire, mind az alvízi szomszédos állomás egy­idejű adataiból számított alsó csatlakozó szakasz eséseire (3. ábra). Felső határ j- I I j­Napi esésváltozás alsó határa Idő, [dl S.ábra. Az esések idősorának vizsgálata az n-edik és (n +1)­•edik számú állomás között (a VMS 441/2—82 ábrája)

Next

/
Thumbnails
Contents