Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
4. szám - Fejér László: Megemlékezés Fodor Ferencről, a magyar vízrajzi térképezés történetírójáról
238 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVF.. 4. SZÄM A számos illusztrációval megjelent könyv az addig napvilágot látott hazai térképtörténeti tanulmányok számos új adattal gazdagított szintézise volt, máig alapvető forrásmunka a magyar föld- és vízrajzi térképezés fejlődésével foglalkozó kutatók számára. A térképtörténész Fodor Ferencet még 1953 nyarán bízta meg a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI), hogy a régi vízrajzi viszonyok feltárásánál, a mederszabályozási munkáknál. az öntöző- és lecsapolócsatornák nyomvonalának kitűzésénél, valamint az emberföldrajzi ós régészeti kutatásoknál jelentős gyakorlati haszonnal bíró régi kéziratos térképeket doll gozza fel és adja közre. A Lászlóffy Woldemár áltakidolgozott munkaterv szerint Fodor Ferenc és munkatársai 7 budapesti levéltár és múzeum kéziratos, valamint igen ritka nyomtatott térképeit foglalták egységes katalógusba (Fodor, 1954— —1956). A három kötetben megjelent térképjegyzék feldolgozási módszerével irányt mutatott a későbbi, hasonló jellegű kiadványok számára 51 A 739 megnevezett és számos ismeretlen szerző által készített 2072 térkép vízrajzi egységenkénti csoportosítása 1641-től 1867-ig vette számba a hozzáférhető anyagokat. A térképek feltárása során összegyűlt nagyszámú történeti adat tette lehetővé a magyar vízmérnökök munkásságára vonatkozó további anyaggyűjtést és a reformkori vízmérnökök addigi legteljesebb, 568 nevet tartalmazó „lexikonának" megírását (Fodor, 1957). Az Akadémia pályadíját 1954-ben elnyert munka nemcsak a Tisza völgyében egykor dolgozó műszakiaknak állít emléket, hanem áttekinti a Tisza-mappációt megelőző vízszabályozási elképzeléseket és munkálatokat, valamint a Tisza-völgyi folyók felmérését és szabályozását. Fodor a munkát folytatni szerette volna a Duna völgyének hasonló feldolgozásával, de ennek megírására mégsem került sor, mert figyelmét a — ma már több mint 200 éves — hazai mérnökképzés első intézményének, az Institutum Geometricumnak története kötötte le. A budai egyetemen 1782-ben kialakult, s az állami mérnöki szolgálatra is jogosítványt adó Mérnöki Intézet történetéről többen is írtak már Fodorelőtt. Munkájának (Fodor, 1955a.) éppen ezért az volt a célja, hogy az általa feltárt levéltári források alapján árnyaltabb, részletesebb képet adjon az intézmény fejlődéséről, a hazai mérnökképzésben játszott szerepéről. Fodor Ferenc egyik utolsó vízügy történeti tanulmánya ,,Vízrajzi térképezés II. József korában" címmel jelent meg (Fodor, 1955b). Az már korábban is köztudott volt, hogy az uralkodó az ország katonai térképezése mellett elrendelte a telekfelmérést is. Az viszont, hogy a folyók vízrajzi felvételére is utasítást adott volna, teljesen ismeretlen volt a szakirodalomban. Csak a szerencsés véletlenen múlott, hogy Fodor rábukkant a vonatkozó uralkodói rendeletre, amelynek nyomán több kéziratos térképről megállapította, hogy azok a rendelet végrehajtása során készültek. Életének hátralevő néhány évében Fodor Ferenc már nem publikált több tanulmányt. A tudós 1962-ben bekövetkezett halála után az Akadémia könyvtárába jutott a még a negyvenes évek végén elkezdett ,,Geográfusaink életrajza" című kéziratos hagyatéka (Fodor, 1949), amely számos ismeretlen adattal áll a földrajztudomány kutatói rendelkezésére. Jegyzetek Fodor Ferenc személye a felszabadulás előtt erősen kötődött a magyar irredentizmushoz, a cserkészmozgalomboz, s mindenekelőtt a politikai földrajz tudományának nagy hatású alakjához, gr. Teleki Pálhoz. E megbízatásának előzményéhez tartozik, bogy akkortájt éles, nemegyszer személyeskedésbe torkolló küzdelem folyt a hazai földrajztudomány különböző ágai ós irányzatai között, aminek egyik következményeként mondott le szerkesztői helyéről Bátky Zsigmond és Littke Aurél. Ebben a szükséghelyzetben Teleki javaslatára a Társaság agilis, fiatal könyvtárnokát a „semleges" Fodor Ferencet bízta meg a Közlemények szerkesztésével. A nagy szorgalmú ember energiájának nem csekély hányadát emésztette fel az iskolán kívüli népművelésben és a cserkészmozgalomban vitt vezető szerepe. Csaknem két évtizeden át volt a Magyar Cserkészszövetség országos társelnöke. 4-> A ,, Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára Műszaki Tudománytörténeti Kiadványok" sorozatról van szó, amely anyagi okok miatt 1982-ben a 27. szám megjelenését követően sorvadt el. 5 ) Ma már minden megyei levéltár közreadta kéziratos térképeinek jegyzékét. Jelenleg készül az Országos Vízügyi Levéltár és a Magyar Vízügyi Múzeum kéziratos ós nyomtatott térképeinek katalógusa is. Irmhilom Fodor F., 1933. Bedekovich Lőrinc, egy XVI11. századbeli magyar térképész. Térk. Közlem., 2, 207—211. Fodor F.. 1935. Bedekovich Lőrinc gazdasági ós települési térképei a XVII1. századból. Térk. Közlem., 3, 257—267. Fodor F., 1949. A magyar földrajztudomány története. II. Geográfusaink életrajza. (Kézirat) MTAK Kézirattár. Fodor F., 1952. Beszédes József. Vízügyi Közi., 31, 159—178. Fodor F., 1952—1954. A magyar térképírás. 3 vols Honvéd Térképészeti Intézet, Budapest. Fodor F., 1953. Balla Antal élete és műszaki munkássága. Tankönyvkiadó, Budapest. Fodor F., 1954—1956. A magyarországi kéziratos vízrajzi térképek katalógusa 1867-ig. 3 vols. Tankönyvkiadó, Budapest. Fodor F., 1955a. Az Institutum Geometricum. Az Egyetem Bölcsészeti Karán 1782—1850-ig fennállott Mérnöki Intézet. Tankönyvkiadó, Budapest. Fodor F., 1955b. Magyarország vízrajzi térképe II. József korában. Vízügyi Közi., 3S, 379—396. Fodor F., 1957. Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései ós azok eredményei. Tankönyvkiadó, Buditpest. Kézirat beérkezett: 1087. november 10. Átdol gozás beérkezett: 1987. december 16. Közlésre elfogadva: 1988. február 28. FEJÉK LÁSZLÓ Szakmai munkásságát a Hidrológiai Közlöny 1988/2. számának 113. oldalán közöltük.
