Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

4. szám - Fejér László: Megemlékezés Fodor Ferencről, a magyar vízrajzi térképezés történetírójáról

238 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVF.. 4. SZÄM A számos illusztrációval megjelent könyv az addig napvilágot látott hazai térképtörténeti ta­nulmányok számos új adattal gazdagított szinté­zise volt, máig alapvető forrásmunka a magyar föld- és vízrajzi térképezés fejlődésével foglalkozó kutatók számára. A térképtörténész Fodor Ferencet még 1953 nyarán bízta meg a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI), hogy a régi vízrajzi viszonyok feltárásánál, a mederszabályozási munkáknál. az öntöző- és lecsapolócsatornák nyomvonalának kitűzésénél, valamint az ember­földrajzi ós régészeti kutatásoknál jelentős gyakor­lati haszonnal bíró régi kéziratos térképeket doll gozza fel és adja közre. A Lászlóffy Woldemár álta­kidolgozott munkaterv szerint Fodor Ferenc és munkatársai 7 budapesti levéltár és múzeum kéz­iratos, valamint igen ritka nyomtatott térképeit foglalták egységes katalógusba (Fodor, 1954— —1956). A három kötetben megjelent térképjegy­zék feldolgozási módszerével irányt mutatott a későbbi, hasonló jellegű kiadványok számára 5­1 A 739 megnevezett és számos ismeretlen szerző által készített 2072 térkép vízrajzi egységenkénti csoportosítása 1641-től 1867-ig vette számba a hozzáférhető anyagokat. A térképek feltárása során összegyűlt nagyszá­mú történeti adat tette lehetővé a magyar vízmér­nökök munkásságára vonatkozó további anyag­gyűjtést és a reformkori vízmérnökök addigi leg­teljesebb, 568 nevet tartalmazó „lexikonának" megírását (Fodor, 1957). Az Akadémia pályadíját 1954-ben elnyert munka nemcsak a Tisza völgyé­ben egykor dolgozó műszakiaknak állít emléket, hanem áttekinti a Tisza-mappációt megelőző víz­szabályozási elképzeléseket és munkálatokat, va­lamint a Tisza-völgyi folyók felmérését és szabá­lyozását. Fodor a munkát folytatni szerette volna a Duna völgyének hasonló feldolgozásával, de en­nek megírására mégsem került sor, mert figyel­mét a — ma már több mint 200 éves — hazai mérnökképzés első intézményének, az Institutum Geometricumnak története kötötte le. A budai egyetemen 1782-ben kialakult, s az állami mérnöki szolgálatra is jogosítványt adó Mérnöki Intézet történetéről többen is írtak már Fodorelőtt. Munkájának (Fodor, 1955a.) éppen ezért az volt a célja, hogy az általa feltárt levéltári források alapján árnyaltabb, részletesebb képet adjon az intézmény fejlődéséről, a hazai mérnökképzésben játszott szerepéről. Fodor Ferenc egyik utolsó vízügy történeti ta­nulmánya ,,Vízrajzi térképezés II. József korában" címmel jelent meg (Fodor, 1955b). Az már koráb­ban is köztudott volt, hogy az uralkodó az ország katonai térképezése mellett elrendelte a telekfel­mérést is. Az viszont, hogy a folyók vízrajzi felvé­telére is utasítást adott volna, teljesen ismeretlen volt a szakirodalomban. Csak a szerencsés vélet­lenen múlott, hogy Fodor rábukkant a vonatkozó uralkodói rendeletre, amelynek nyomán több kéz­iratos térképről megállapította, hogy azok a ren­delet végrehajtása során készültek. Életének hátralevő néhány évében Fodor Ferenc már nem publikált több tanulmányt. A tudós 1962-ben bekövetkezett halála után az Akadémia könyvtárába jutott a még a negyvenes évek végén elkezdett ,,Geográfusaink életrajza" című kéziratos hagyatéka (Fodor, 1949), amely számos ismeretlen adattal áll a földrajztudomány kutatói rendelkezésére. Jegyzetek Fodor Ferenc személye a felszabadulás előtt erősen kötődött a magyar irredentizmushoz, a cserkészmoz­galomboz, s mindenekelőtt a politikai földrajz tu­dományának nagy hatású alakjához, gr. Teleki Pál­hoz. E megbízatásának előzményéhez tartozik, bogy ak­kortájt éles, nemegyszer személyeskedésbe torkolló küzdelem folyt a hazai földrajztudomány különböző ágai ós irányzatai között, aminek egyik következmé­nyeként mondott le szerkesztői helyéről Bátky Zsig­mond és Littke Aurél. Ebben a szükséghelyzetben Te­leki javaslatára a Társaság agilis, fiatal könyvtár­nokát a „semleges" Fodor Ferencet bízta meg a Közlemények szerkesztésével. A nagy szorgalmú ember energiájának nem csekély hányadát emésztette fel az iskolán kívüli népműve­lésben és a cserkészmozgalomban vitt vezető szere­pe. Csaknem két évtizeden át volt a Magyar Cserkész­szövetség országos társelnöke. 4-> A ,, Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára Műszaki Tudománytörténeti Kiadványok" sorozatról van szó, amely anyagi okok miatt 1982-ben a 27. szám megjelenését követően sorvadt el. 5 ) Ma már minden megyei levéltár közreadta kéziratos térképeinek jegyzékét. Jelenleg készül az Országos Vízügyi Levéltár és a Magyar Vízügyi Múzeum kézira­tos ós nyomtatott térképeinek katalógusa is. Irmhilom Fodor F., 1933. Bedekovich Lőrinc, egy XVI11. század­beli magyar térképész. Térk. Közlem., 2, 207—211. Fodor F.. 1935. Bedekovich Lőrinc gazdasági ós telepü­lési térképei a XVII1. századból. Térk. Közlem., 3, 257—267. Fodor F., 1949. A magyar földrajztudomány története. II. Geográfusaink életrajza. (Kézirat) MTAK Kézirat­tár. Fodor F., 1952. Beszédes József. Vízügyi Közi., 31, 159—178. Fodor F., 1952—1954. A magyar térképírás. 3 vols Honvéd Térképészeti Intézet, Budapest. Fodor F., 1953. Balla Antal élete és műszaki munkássá­ga. Tankönyvkiadó, Budapest. Fodor F., 1954—1956. A magyarországi kéziratos víz­rajzi térképek katalógusa 1867-ig. 3 vols. Tankönyv­kiadó, Budapest. Fodor F., 1955a. Az Institutum Geometricum. Az Egye­tem Bölcsészeti Karán 1782—1850-ig fennállott Mér­nöki Intézet. Tankönyvkiadó, Budapest. Fodor F., 1955b. Magyarország vízrajzi térképe II. József korában. Vízügyi Közi., 3S, 379—396. Fodor F., 1957. Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgy­ben a kiegyezés koráig végzett felmérései ós azok eredményei. Tankönyvkiadó, Buditpest. Kézirat beérkezett: 1087. november 10. Átdol gozás beérkezett: 1987. december 16. Közlésre elfogadva: 1988. február 28. FEJÉK LÁSZLÓ Szakmai munkásságát a Hidrológiai Közlöny 1988/2. számának 113. oldalán közöltük.

Next

/
Thumbnails
Contents