Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
4. szám - Nováky Béla: A műszaki-hidrológiai jellemzők térképi bemutatásának módszertani kérdései
NOVAKY B . : Hidrológiai térképezés 203 5.1. Az évi átlagos lefolyás térképezése Az évi átlagos lefolyás térképezésének lehetőségét mintapéldánk a Zagyva vízgyűjtőjére mutatta be. A Zagyva vízgyűjtőjéhez hasonlóan szerkesztettük meg az évi átlagos lefolyás térképeit a Duna hazai kis vízfolyásai, a Sajó és a Dráva hazai vízgyűjtőjének ós a Maros teljes vízgyűjtőjének a lefolyástérkópeit, amelyeket a Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése kiadványsorozat vonatkozó kötetei mutatnak be (VGI, 1985; 1986). •5.2. Műszaki-hidrológiai jellemzők térképezése az évi átlagos lefolyás térképe alapján Az évi átlagos lefolyás térképét felhasználtuk az árvízi tényező térképezésére, valamint a fajlagos energiatartalom és a gravitációsan uralt területek fajlagos vízellátótLsága térképének megszerkesztésére. A flag os árvízi tényező, B 10. ábra. Az átlagos árvízi tényező koncentrált paraméterértékei és az évi átlagos lefolyás közötti kapcsolat a Zagyvavízgyűjtőre Az árvízi tényező térképezése Az évi átlagos lefolyás térben osztott térképének felhasználásával megszerkeszthető az árvízi tényező térben osztott paraméterként értelmezett térképi eloszlása. Az árvízi tényező térben osztott paraméterű ábrázolásánál magát a tényezőt végtelen kicsiny elemi vízgyűjtőnként változó tényezőként értelmezzük úgy, hogy egy adott nagyobb vízgyűjtőhöz tartozó koncentrált árvízi tényező az osztott árvízi tényezők vízgyűjtő szerinti integrálásával kapható meg. Az árvízi vízhozamok számítását a vízrajzilag fel nem tárt szelvényekben a QII% = B v% képlet segítségével szokás meghatározni (Csermák, Í954). A képletben A a vízgyűjtő (km 2), B/,% a p% valószínűségű árvízhozamra vonatkozó árvízi tényező. A Bp°/ 0 tényező a vízrajzilag feltárt szelvényekhez tartozó vízgyűjtőkre kiszámítható, majd értékei között interpolálással meghúzhatok az azonos értékű izovonalak. A B v% ebben a megközelítésben tehát koncentrált paraméter. Alkossa egy A (km 2) kiterjedésű vízgyűjtőt n számú, egyenlő A A (km 2) kiterjedésű elemi vízgyűjtő. Értelmezésünknek megfelelően az elemi vízgyűjtőnként változó osztott paraméterű R árvízi tényező és a teljes vízgyűjtőt jellemző B(A ) koncentrált árvízi tényező kapcsolata a EBj, n •=B(A) (21) Egy elemi vízgyűjtőnek a teljes vízgyűjtő árvízi lefolyásához való hozzájárulása egyúttal a teljes vízgyűjtő éves lefolyásához való hozzájárulás. Következik ebből, hogy az árvízi lefolyás és az éves lefolyás között is szoros kapcsolatnak kell lennie csakúgy, mint az árvízi tényező és az évi lefolyás között. Ez utóbbinak a felismerése és bizonyítása teszi lehetővé az árvízi tényező térképezését. A Zagyva-vízgyűjtő vízrajzi észleléseiből számított átlagos B árvízi tényező (átlagos árvízi vízhozamhoz tartozó B) ós az évi átlagos lefolyás koncentrált értékei közötti összefüggést a 10. ábra mutatja be. A kapcsolati vonal a 40 mm évi átlagos lefolyás feletti tartományban lineárisnak tekinthető. Az összefüggés lineáris jelle11. ábra. Az átlagos árvízi tényező izovonalas térképea Zagyva-vízgyűjtőben összefüggéssel fejezhető ki. A B árvízi tényező osztott paraméterű ábrázolása a koncentrált árvízi tényezőt ,,dekomponálja" a pontszerű elemi vízgyűjtőkre, mintegy kifejezve ezzel az egyes elemi vízgyűjtők hozzájárulását a teljes vízgyűjtőről lefolyó árvízi vízhozamhoz. Az árvízi tényező térképének szerkesztése így analóg az évi átlagos lefolyás térképének szerkesztésével: ez utóbbinál a telje:-s vízgyűjtő koncentrált lefolyását kell szétosztani az elemi vízgyűjtők között. (A két térkép szerkesztésének analógiája mellett lényegi eltérés van abban, hogy amíg az évi lefolyás modellváltozó, addig a li árvízi tényező model Iparaméter.)
