Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
4. szám - Nováky Béla: A műszaki-hidrológiai jellemzők térképi bemutatásának módszertani kérdései
NOV aKY b. : Hidrológiai térképezés 201 7. ábra. Az elemi vízgyűjtők kapcsolódása a Zagyva vízgyűjtőjében A vízgyűjtőt a földrajzi körökhöz igazodó négyzethálóval 153 négyzet alakú elemi vízgyűjtőre osztottuk. Egy elemi vízgyűjtő kiterjedése 36 km 2. Az elemi vízgyűjtők közötti, a felszíni vízhálózati térkép segítségével megszerkeszthető kapcsolódásokat a 7. ábra mutatja be. (Maga a vízgyűjtő a tematikus térképeken látható.) Az elemi vízgyűjtőkre meghatároztuk az évi átlagos csapadékmennyiség ós az évi középhőmérséklet értékeit, ehhez az Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Atlaszának (1960) 1901 —1950 időszakra összeállított térképeit használtuk fel. Az izovonalas térképek digitalizálását leolvasással végeztük el, elemi vízgyűjtőnként becsülve az éghajlati elemek területi átlagait. A Az a paraméter becsléséhez a vízgyűjtő 5 vízfolyása összesen 10 szol vényének lefolyásadatai álltak rendelkezésünkre. Ez utóbbiak forrása a Vízgazdálkodási Intézet (1979) által a hazai vízfolyások természetes vízkészleteinek jellemzésére összeállított hidrológiai adatgyűjtemény volt. A Zagyva vízgyűjtőjében egyetlen, hosszú idejű észlelésekkel rendelkező vízhozamészlelő állomás van, a Zagyván Jászteleknél. Ez az egyetlen olyan állomás, amelyre az éghajlati adatok feldolgozott időszakával, az 1901—1950 évekkel azonos időszakra számítható a lefolyás. A jásztelki szelvényben a felszíni ós a felszín alatti vízgyűjtők egybeesése joggal feltételezhető. Ennek az egyetlen állomásnak az évi átlagos lefolyása A alapján beazonosított a paraméter értéke 1,95, így az elemi lefolyás az Yij = Xij exp[- 1,95(36400 T í }X7í+ 104)Xy] (20) összefüggéssel számítható. Ebből az összefüggésből kiindulva — figyelembe véve még a (8) képletet — kiszámítottuk az évi átlagos lefolyás értékeit a vízgyűjtő 9 további vízhozamészlelő szelvényére is: a Zagyva nemti, pásztói, szentlőrinclehetővé teszi a számítások gyors elvégzését, az eredmények grafikus megjelenítését. A számítógépi programot Szalay Miklós dolgozta ki ós a jelen dolgozat szerzőjével közösen írt tanulmányában a HYDRÖCAD 1986. évi budapesti konferenciáján mutatta be (Nováky és Szalay, 1986). A programok eredetileg R 40-es típusú számítógépre készültek FORTRAN IV nyelven. Változtatás nélkül adaptálhatók voltak olyan professzionális személyi számítógépre, amelyhez FORTRAN fordítóprogram van. A program adaptálása 1BM XT számítógépre készült el interaktív módon történő futtatásra. A számítógépi modellezés adatbázisa az évi átlagos csapadék és középhőmérséklet területileg diszkretizált értékei. Ezeket az ország teljes területére, összesen 2407 elemi vízgyűjtőre határoztuk meg. Az ország területét -— egy éghajlati elem vonatkozásában — mintegy 10, egyenként 216 elemből álló adatmező fedi le, amelyek a háttértárban közvetlenül elérhetők. A program az éghajlati jellemzőkből számítja, A egy iteráció kiindulásaként felvett a értékre, az elemi vízgyűjtők lefolyásait, tetszőlegesen választott elemi vízgyűjtőkig összegzi is azokat az elemi vízgyűjtők közötti kapcsolódásoknak megfelelően, A az OÍ változtatásával a számításokat megismétli. 4. Példa a modell alkalmazására Éghajlat-lefolyás modellünk mintapéldáját a csaknem teljes egészében hazai területen fekvő Zagyvavízgyűjtőre mutatjuk be. 8. ábra. A sokévi átlagos fajlagos lefolyás izovonalas térképe a Zagyva vízgyűjtőjében
