Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

3. szám - Szabó Tamás: Helyi szennyvízkezelés és elhelyezés

• SZABÓ T. j Helyi szennyvízkezelés 157 5. Szennyvízszikkasztó dombok A hagyományos szennyvízszikkasztó berendezések nem alkalmazhatók lassú vagy túl jó áteresztőképességű talajokban, továbbá ha túl magasan van az alapkőzet vagy a talajvíz szintje. Ilyen esetekben mesterséges domb építésével lehet kihasználni a talaj szennyvízfelvevő és tisztítóképességét. A közepes szemcséjű homokból kialakított domb befogadja, tisztítja és elosztja a szennyvizet. A dombot lehet alkalmazni, ha rossz a talaj vízáteresztő képessége, ha magas a talajvízszint, vagy ha a repedezett, lyukacsos alapkőzetet túl vékony talajréteg fedi. A mesterséges dombot anyagának, az altalajnak, a talajvízszintnek és a napi szennyvíz mennyiségének ismeretében lehet megtervezni: elégséges térfogatának kell lennie ahhoz, hogy a napi szennyvízmennyiséget minden évszakban fogadni tudja annak felszínre törése nélkül, elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy a szennyvíz megtisztításához benne és az alatta lévő talajban elegendő, kellően száraz talajréteg legyen, alapterületének pedig elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a benne odalirányban is szivárgó szennyvizet az altalaj áteresztőképességének megfelelő területre ossza el. A szikkasztás szintjének megemelése tehát rossz áteresztőképességű talaj esetén a szennyvíz nagyobb területre való elosztását ós előzetes tisztítását, magas talajvízszint és magasan fekvő repedezett, lyukacsos alapkőzet esetén pedig a tisztításhoz elegendő, telítetlen talajréteg közbeiktatását biztosítja. A szennyvizet nyomás alatti elosztóhálózattal lehet célszerűbben a dombra terhelni. Hagyományos felszín alatti szikkasztás létesíthető magas talajvizes területeken úgy is, hogy a talajvízszintet alagcsövezéssel lecsökkentik. A csöveket úgy kell elhelyezni, hogy kellően vastag telítetlen talajréteget biztosítsanak a szennyvíz megtisztításához. 6. Szennyvízelhelyezés mélyfúrású kutakban Amennyiben nagy mélységben repedezett kőzet található, mélyfúrású kutakban is lehet előtisztított szennyvizet elhelyezni. West Palm Beach mintegy 1000 m mély kútjai 1977—1980 között napi 5000 m

3 tisztított szennyvizet fogadtak be. Magyarországon az ilyen megoldások geológiai és környezetvédelmi vonatkozásait még nem kutatták és nem szabályozták. 7. A szennyvíz mennyiségének csökkentése és minőségének javítása Kedvezőbbé tehetők a szikkasztás feltételei a talajba jutó szennyvíz napi mennyiségének csökkentésével és minőségének javításával. A szennyvíz mennyisége víztakarékossággal vagy recirkulációval csökkenthető. Vizet a vízfelhasználási szokások vagy a berendezések módosításával (pl. víztakarékos WC-k, zuhanyzók, berendezések, fürdővíz felhasználása WC-öblítésre) lehet megtakarítani. Hazai viszonyok között az első feladat a vízpocsókolás korlátozása. A szennyvíz minősége javítható fekete (fekália) és szürke (egyéb szennyvizek) részekre bontásával is, amely ivóvízben szegény vidékeken vagy kényszerűen víztakarékos helyzetekben (pl. hajók, vasúti szerelvények, repülőgépek szennyvízrendszere) különösen előnyös lehet. A szennyvíz biológiai oxigénigénye és lebegő szárazanyagtartalma függvényében szorzótényező adható meg, számszerűen a 3 BOI

5 mg/l-l-összes szárazanyag mg/l 25Ö értékkel, amellyel a hagyományosan számított szükséges szikkasztófelület csökkenthető kedvezőbb szennyvízminőség esetén. Figyelemre méltó, hogy a „septic tank"-ekben és aerob egységekben előtisztított szennyvizek talajeltömítő tulajdon^ ságai között csak csekély különbségeket tapasztaltak: az aerob egységből származó szennyvíz hamarabbi, de kevésbé intenzív eltömődést eredményezett homoktalajban, illetve fordítottan homokos agyagban. Pihentetés után azok a talajok, amelyek az aerob egységből származó szennyvizet kapták, hamarabb regenerálódtak. A kedvezőbb szennyvízminőség laza szerkezetű talajokban jobban, kötött talajoknál kevésbé kimutathatóan befolyásolja a szikkasztófelület eltömődését. Feltételezhető, hogy az aerob kezelésű szennyvízben finoman eloszló szilárd anyag tömi el a talaj hézagait. Végeredményben azt tapasztalták, hogy az eltömődési folyamatot a szikkasztó talajréteg eredeti áteresztőképessége jobban befolyásolja, mint a szennyvízminőség javítására irányuló törekvések. (A „septic tank" sajátos, az USA-ban általánosan használt, az oldómedencéhez hasonló, de annál egyszerűbb szennyvíztisztító kisberendezés. Aerob vagy aerobic egységnek az amerikai szakirodalom szóhasználatában a levegőztetett szennyvíztisztító kisberendezéseket nevezik.) 1. táblázat Az aerob egységekből és a septic tank-ekből elfolyó tisztított szennyvíz minőségének összehasonlítása A szennyvíztisztítás módja aerob septic tank BOI

6 mg/l Variációs együttható 95 %-os valószínűségi szinthez tartozó megbízhatósági intervallum Értékkészlet összes szárazanyag átlag mg/l 95 %-os valószínűségi szinthez tartozó megbízhatósági intervallum Értékkészlet 47 (63)* 0,79 380-57 -208 53 (69) 45—64 2—252 158 (94) 0,50 142—174 20—480 54 (93) 47—62 11—695 * a minták száma 8. A talajtól és a terepviszonyoktól független helyi szennyvízrendszerek A talajoktól és a terepviszonyoktól független helyi szennyvízrendszerek alkalmazása kerülhet előtérbe olyan esetekben, amikor a talaj alkalmatlan