Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
3. szám - Szabó Tamás: Helyi szennyvízkezelés és elhelyezés
158 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVFOLYAM, 3. SZANt 6. ábra. A szilárdanyag tartalom összehasonlítása septic tank és aerob egységekből elfolyó szennyvizekben (U. S. Colorado, New York) 7. ábra. A biológiailag lebontható szervesanyag tartalom összehasonlítása septic tank és aerob egységekből elfolyó szennyvizekben (U. S. Colorado, New York) a szennyvíz befogadására és tisztítására. Az ilyen berendezések a kezelt szennyvizet felszíni vizekbe vagy a környezetbe engedik, ezért jó tiszítási hatásfokot kell biztosítaniuk. Az aerob szennyvíztisztítási eljárásokat az 1950-es évektől kis mennyiségekhez is számos változatban alkalmazzák. Az U. S. Colorado és New York államaiban végzett kétéves megfigyelések alapján azt állapították meg, hogy az eleven iszapos aerob kis szennyvíztisztítók sokkal nagyobb mértékben távolították el a szennyvízből a szerves szennyeződést, mint a „septic-tank"-ek, a tisztított szennyvíz szilárdanyag tartalma azonban közel egyforma volt (6. és 7. á,brák). A „septic-tank"-ek üzeme stabilabbnak bizonyult az aerob egységek által tisztított szennyvíz minősége az időszakos zavarok (karbantartás hiánya és lökésszerű szennyvízterhelés) hatására széles határok között változott (1. táblázat). A szennyvíz minőségének romlását főleg az időszakonként a berendezésbe túlzott mennyiségben jutó szilárd és kémiai anyagok, valamint a túlzott uszadék és üledékképződés okozta. A megfelelő működés nem nélkülözheti a rendszeres karbantartást. Amennyiben a fogyasztói egységek vagy azok kisebb csoportjainak szennyvizeit közcsatornázás és a talajban való elhelyezés lehetőségének hiánya miatt felszíni vizekbe vagy másként a környezetbe kell kibocsátani a „septic tank"-eket vagy aerob egységeket követően további tisztításra van szükség. Az utótisztítás egyik legígéretesebb módszerének a szemcsés szűrés látszik. Műszaki-gazdasági hatékonysági és üzemeltetési szempontok alapján kell a szűrőváltozatok — leggyakrabban a terepszint alatti, a recirkulációs és az intermittens homokszűrők — közül választani. A jól ismert terepszint alatti homokszűrő, amennyiben nem terhelik túl, általában jól működik, de hozzáférhetetlensége miatt óvatosabb méretezést igényel, mint a nyitott változatai. A recirkulációs homokszűrő rendszer „septic tank"-ből (ülepítőből), a vele azonos térfogatú recirkulációs tartályból és nyitott homokszűrőből áll. A tisztított szennyvíz BOI 5 értéke 5 mg/l-nél, a lebegő szárazanyagtartalom 6 mg/l-nél kevesebb lehet. Az intermittens homokszűrők aerob állapotban maradnak, biológiai szűrőként működnek, eltávolítják a szennyvízből a szilárd anyagokat és az oldott szerves szennyeződést. A jól üzemeltetett homokszűrőknél végzett többéves megfigyelés szerint a „septic tank"-ben történő vagy aerob előtisztítás után hasonló tisztítási értékeket tapasztaltak, de „septic tank" esetén az aerob egységekkel ellentétben kettős (intermittens) szűrőt kellett üzemeltetni. Az aerob egységek üzemzavarait a homokszűrőkkel, azok élettartam csökkenése árán, korrigálni lehetett. A szűrők működése a szennyvíz minőségén túlmenően a szűrést végző közeg szemcséinek méretétől, a szennyvízterheléstől és a karbantartástól függ (8. ábra). A homokszűrőkről elfolyó tisztított szennyvíz fertőtlenítésére — a klórozás mellett — számos kifejlesztett és több kísérletezés alatt álló módszer 8. ábra. Az intermittens homokszűrők BOI lebontása %-ban és a megkívánt fenntartás septic tank-ekből származó szennyvíz esetén ( U. S. Wisconsin)
