Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

3. szám - Papp Zoltán: Vulkánkitörésekre visszavezethető anomáliák Magyarország csapadékmennyiségének időbeli eloszlásában

PAPP Z.: Vulkánkitörésekre visszavezethető anomáliák 149 es csapadékmennyiség-csökkenés szinkronban van a havi átlaghőmérsékletnek a szóban forgó év november-decemberében kimutatható 3,5—5,5 °C-os visszaesésével (Papp, 1986). Jellegzetes a kitöréseket követő mintegy két esztendő havi csapadékeloszlásának „lengése" —a csapadékmennyiség egy szinuszfüggvényre emlékeztető „alaphullám" körül ingadozik. Katmai (1912) A Katmai kitörése után 1912 júliusától szeptem300 , 1 ! : i 1 : : 1 ' 1 1900 1906 6. ábra. Az évi csapadékmennyiség menete 1898—1907-ben Wexler (1951) adatai nyomán is hasonló az eredmény: a vulkáni felhő 1883 novemberében érhette el Magyarországot. A Tarawera és a Bandai San aktivizálódása után a következő hónapban mutatható ki markánsabb anomália. Mindegyik esetben feltűnő a kitöréseket követő időszak havi csapadékmennyiségének széles határok közötti ingadozása („len/ _ J J \ gese ). Mt. Pelée, Soufriére, Santa Maria (1902) A 6. ábra szerint e kitöréseket követően a legnagyobb mértékű csökkenés kb. 2 év múlva jelentkezett. A havi csapadékeloszlás (7. ábra) először a Mt. Pelée és a Soufriére erupciója után 4 hónappal mutat átmenetileg szárazabb időszakot. A Santa Mariának az előzőeknél jóval nagyobb méretű aktiválódását (lásd a DVI- és a Főindexeket) a kitörés által keltett anomália-sorozat kezdeteként, mintegy 5 hónapos csapadékszegény időszak követte. Az 1902. [novemberi közel 50 mmberig a légkör átlátszósága Európában valószínűleg nagyobb mértékben leromlott, mint a Krakatau már említett felrobbanását követően (Volz, 1975). A 8. ábra szerint 1912-ben az előző évhez viszonyítva csapadéknövekedés (!), 1913-ban pedig csökkenés mutatható ki. Az 191 l-es „száraz esztendő" kialakulása nem függhet össze a kitöréssel. Az 1. ábra D diagramja azonban markáns csökkenést mutat a kitörést követő 2 hónapban és később is (1912. október—1913. június). Ebben az időszakban a havi csapadékmennyiség az 50 éves átlag alatti. A Katmai erupciójával összefüggésbe hozható napfény tartam-, hőmérséklet- és csapadékanomáliák (1. ábra) nagyjából egyidőben kezdődtek. A napfénytartam és a hőmérséklet alakulása szerint a kitörés meteorológiai hatása legalább két hullámban érte el hazánkat. A havi csapadékmennyiség menete e hullámokkal nincs szinkronban. 3.3. A vulkánkitörések dendroklimatológiai valószínűsítése Amennyiben a vulkanizmus Magyarország időjárásában számottevő változást okozott, e változások feltehetően a fák évgyűrűszélességének időbeli menetében is nyomot hagytak. Mivel az évgyűrűk a hőmérséklet és a csapadékmennyiség 7. ábra. A havi csapadékmennyiség eltérése az 50 éves átlagtól 1902—1904-ben