Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

2. szám - Levelek

LEVELEK 127 böző részterületeit áttekintő mind a 16 tanulmányát, felkérésre, a hidrológia nemzetközi élvonalának „nagyágyúi" (Dagan, Dawdy, Dooge, Eagleson, RodríguezIturbe stb.) írták. Címe és tartalma okán különleges szakmai csemege a különszám záró tanulmánya az azóta IAHS-einöké is megválasztott V. Klernes professzornak — az 1986. évi budapesti lAHS-szimpóziumon is előadott — ,,Dilettantizmus a hidrológiában: átmeneti állapot, vagy sorsszerű végzett című dolgozata. (A különszám alapos feldolgozása ill. ismertetése Társaságunknak és szakfolyóiratainknak máig nyomasztó adóssága. Amiért a Water Resources Research különszámát itt szóbahozom, csupán az a — „hírünk a világban, 1986ban" aspektusból nézve, rendkívül lesújtó — tény, hogy a 16 szintetizáló tanulmány összesen mintegy 850 irodalmi hivatkozása között egyetlen magyar szerző (Várallyai Oy.) műve található! 2) Magyar szakcikkek ismertetései német nyelvű folyóiratokban Az így kialakult helyzetben — a hazai hidrológusok külföldi szaklapokban publikált közleményei mellett — fokozott jelentősége van annak, ha a magyar szerzők itthon közölt egyes cikkeit világnyelveken megjelenő folyóiratok legalább kivonatosan ismertetik, ezzel biztosítva bizonyos mértékű jelenlétüket a szakmai eredmények nemzetközi áramkörében. Ebben fontos szerep jut a Magyar Hidrológiai Társaság külföldi tiszteleti tagjainak, akiknek vállalt kötelességei közé tartozik a magyar hidrológusok és vízgazdálkodók eredményeinek szélesebb körű megismertetése. A német nyelvű szaklapokban megjelenő ismertetéseknek azért tulajdoníthatunk kiemelkedő jelentőséget, mert ez Európa négy — hozzánk földrajzilag közel eső, összesen mintegy 95 milliós lakos számú — országának (A, CH; D, DDR) a hivatalos nyelve, amelyet több baráti ország (elsősorban CS és PL) szakembereinek jelentős hányada is ismer és a német nyelvű országok szakmai körei hagyományosan szoros kapcsolatot tartanak a magyar szakemberekkel, figyelemmel kísérik eredményeiket. A német nyelvű vízügyi szaklapokban az elmúlt 10—12 évben megjelent magyar vonatkozású ismertetések sokféleségének érzékeltetésére a következőkben, teljességre nem törekedve, idézik Társaságunk három tiszteleti tagjának ilyen jellegű tevékenységéből*. K. Sauer professzor (1917—1986), Társaságunk tiszteleti tagja, a HK 1987/2—3. számában olvasható nekrológban vázolt sokoldalú alkotó tevékenysége mellett, igen sok figyelemre méltónak ítélt magyar szakcikket ismertetett, például a GWF 1983. évi kötetének 144—146 oldalán, 1985. évi kötetének 598—599. oldalán és 1987. évi kötete 5. füzetének 302-—305. oldalán. Az utóbbi említett, 1985 decemberében nyomdába adott ismertetés-sorozat 24 magyar cikket mutat be, köztük Major P. és Vargay Z.: „A talajvíz alakulása a Kiskörei Tározó térségében" (VK 1983), Major P.: „A Szigetköz talajvíz-helyzete" (VK 1983) Haszpra O.: „A Dunakiliti Duzzasztómű ós a Szigetközi talajvíz" (VK 1983), Pálfai I.: „Az 1983. évi aszály Magyarországon (VK 1985) és Erdélyi E.: „A toxikus anyagok eltemetésének hidrológiai ós hidrodinamikai vonatkozásai" (HK 1984) című cikkét. W. Kresser professzor (Bécs), Társaságunk tiszteletitagjának tollából, az utóbbi évtizedből, a következő ismertetések említhetők: Domokos M.: A Vízrajzi Intézet hidrológiai kísérleti ós tájjellemző területeinek múltja és jövője" (VK 1980/1— OeWW 1981), Bárányi S.—Domokos M.: A Fertő tó vízszintszabályozás-fejlesztésének lehetőségei" (VK 1985/3—OeWW 1986/5—6 ós Domokos M.—Sass ,/.: „A Duna-medence sokévi átlagos vízmérlege" (VK 1985/3—OeWW 1986/5—6). * Az idézett folyóiratok rövidítései: DGM = Deutsche Gewfisserkundliehe Mitteilungen; GWF = Das Gas-und Wasserfach; HK = Hidrológiai Közlöny; OeWW = Oesterreichische Wasserwirtschaft; VK = Vízügyi Közlemények; WuB = Wasser und Boden; WW = Wasserwirtschaft. Végül K. Altmann (Celle, NSZK), Társaságunk tiszteleti tagja, akinek bemutatása a HK 1984/6. számában Qoda L. tollából olvasható, a magyar szakcikkek — és ezen túlmenően a magyar vízgazdálkodási eredmények — NSZK-beli írásos ós szóbeli ismertetésének ós a magyar—NSZK vízügyi kapcsolatok ápolásának talán logfáradhatatlanabb apostola. 1973-tól napjainkig megjelent, mintegy 100 magyar vonatkozású könyv- ós cikkismertetóse, összefoglaló tanulmánya, megemlékezése ós nekrológja közül, kiragadott példákként a következőket idézem: Dégen I.: „Vízgazdálkodás II." (WUB 1973/6—7); Nagy L.: „Vízgazdálkodás Magyarországon" (WuB 1973/6—7, DGM 1973/3, WW 1973/10); a Vízügyi Közlemények 1977/4. és 1978/1. füzeteinek szeinleszerű ismertetése (WuB 1978/6—7, DGM 1978/4, GWF 1978/7, WW 1978/5—6); Csobok V.: Ötnyelvű vízgazdálkodási szótár (WW 1978/11); Szesztay K.: A vízigény-szabályozás körvonalai" (VK 1976/3), valamint két további kapcsolódó tanulmányának (VK 1987/1, 1978/3) összefoglaló ismertetése (DGM 1979/3, GWF 1980/3); az 1879. évi szegedi árvízről a VK 1979/20 füzetében megjelent cikkek összefoglaló ismertetése (DGM, 1980/4—5, GWF 1980/7); a Vízügyi Közlemények 1979. évi kötetében megjelent cikkek szemléje (DGM 1981/1); Salamin P.: „A víz hatása a földfelszín alakítására" (Földrajzi Közlemények — DGM 1981/ /3—4); Altmann, K.: „A Magyar Vízrajzi Szolgálat szervezete és kutatási feladatai (DGM 1982/1—2), Lászlóffy W.: „A Tisza" (DGM 1983/1, GWF 1983/3, WW 1983/6); a Vízügyi Közlemények 1982. és 1983. évfolyamában megjelent cikkek szemléje (DGM 1984/3); Altmann K.: „A Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlése és kongresszusa" (DGM 1985/5—6); Szabó Gy.— Szilágyi F.: „LANDSAT űrfelvételek hasznosítása a Balaton vízminőség-védelmében" (VK 1984/3—WuB 1987/3; Stelczer K.: „Hundred years of the hydological service in Hungary" (DGM 1987/1); A Vízügyi Közlemények 1984. ós 1985. évi kötetéből vett szemelvények ismertetése (DGM 1987/2—3); beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság VII. Salgótarjáni Országos Vándorgyűléséről (sajtó alatt); nekrológok: Lászlóffy Woldemár (DGM 1984/1, WuB 1984/4), Salamin Pál (WuB 1985/2, WW 1985/4, DGM 1985/2). 3) Néhány óhatatlanul szubjektív következtetés A tiszteleti tagjaink által a német nyelvű szaklapokban magyar szerzők tanulmányairól közzétett — és az előbbi szemelvényszerfi felsorolással értékeltetett — ismertetések olvasása e sorok írójában két gondolatot ébreszt: — Társaságunk nem mindegyik külföldi tiszteleti tagja ír ilyen ismertetéseket, pedig ezt valamennyien megtisztelő kötelességüknek tekinthetnék. Érdemes lenne őket erre az elvárásunkra emlékeztetnünk, főképpen pedig az ismertetések tárgyi feltételét biztosítanunk azzal, hogy — Alapszabályunk értelmében — valamennyi tiszteleti tagunknak rendszeresen megküldjük a Hidrológiai Közlöny ós a Hidrológiai Tájékoztató füzeteit (amint ezt a HK 1987/4. füzetében közzétett levelemben már szorgalmaztam). Mint látható, a példaként felsorolt ismertetések nagyobbik hányada a Vízügyi Közleményekben megjelent cikkekről szól, mivel ez inkább eljut a külföldi érdekeltekhez, köztük tiszteleti tagjainkhoz, mint a Hidrológiai Közlöny (jóllehet éppen fordítva kellene lennie). — Példáimat nem véletlenül idéztem német nyelvű szaklapokból: ezekben ugyanis összehasonlíthatatlanul több ismertetés jelenik meg magyar szakcikkekről, mint az összes többi nyelven együttvéve. Már utaltam rá, hogy annak, hogy a német nyelvű szakmai közvélemény hagyományosan ós még mindig megkülönböztetett figyelemben részesít bennünket, történelmi, szakma-történeti és földrajzi okai vannak. Éppen ezért nem tartom szerencsésnek (amint ezt már többször is előadtam szerkesztőbizottsági ülésen), hogy a Hidrológiai Közlöny — a Vízügyi Közlemények angol, francia, német és orosz