Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

2. szám - AZ 1838. ÉVI NAGY DUNAI ÁRVÍZ 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Varrók Endre: A budapesti Duna-szakasz szabályozása

VARROK E.: A budapesti Duna-szakasz szabályozása 97 15. kép. A vízivárosi F6 utca Batthyány tér mögötti része az 1876. évi jeges árvíz idején Mihálik János már 1876 áprilisában közreadott egy röpiratot, amelyben felsorolta a szabályozás azon részeit, amelyeket — szerinte — hibásan készítettek el, és amelyek ennek következtében a pest-budai elöntések okozói voltak. A pesti gőzmalmok és ipartelepek még az árvíz alatt egy emlékiratot nyújtottak be a belügyminiszternek, amelyben a lezárt gubacsi zsilip haladéktalan megnyitását kérték. A belügyminiszter az illetékes közlekedési miniszterhez küldte a beadványt, aki áprilisban válaszolt. A miniszter ismertette azokat a meggondolásokat, amelyeken a szabályozás alapult és amelyek egyúttal a gubacsi zsilip zárva tartását is indokolják. Közölte, hogy az elgondolások helyességét cppen a lefolyt árvíz igazolta, ezért az elvégzett vagy elvégzendő munkákon a minisztérium változtatni nem akar, folytatni kívánja viszont dél felé a Duna szabályozását egészen Érdig, hogy a jégtorlaszképződés veszélye ezen a szakaszon is megszűnjön. Mihálik röpiratára Herrich Károly válaszolt a napisajtóban, augusztus folyamán. Válaszában összefoglalta azokat az indokokat, amelyek az első tervváltozaton végrehajtott változtatásoknál őt vezették, és amelyeknek helyességét a külföldi szakértők is elismerték. A vita még éveken át folyt; a részletek ismertetése kétségtelenül érdekes korrajzot nyújtana, de új érvekkel és ellenérvekkel nem nagyon gazdagítaná már meglévő készletünket. Az 1876-os árvíz nemcsak a vitatkozó kedvet élesztette, újabb lendületet adott a szabályozási munkáknak is. A kormány elrendelte, bogy a kopaszi zátonynál a párhuzammű magasságát 379 cm-ről 852 cm-re növeljék, a partfalakat pedig emeljék 821 cm magasságra. A törvényhozás az 1880: XL. és 1881: L. törvénycikkben felhatalmazta a közmunka- ós kereskedelemügyi minisztert, hogy folytassa a szabályozást Adonyig; az ezen a szakaszon kialakuló jógtorlaszok még jelenthettek valamelyes veszélyt Budapestre. A szakasz szabályozása során a mellékágakat elzárták, a főágat párhuzamművek közé szorították ós több mint 5 millió in

3 kotrást végeztek. Mérlegelték azt is, hogy a Duna medrét Budafoknál keresztező mészkő küszöböt kirobbantják, erre azonban nem került sor, a folyó enólkül is ki tudta alakítani a megfelelő szelvényt. A budapesti védműveket az 1891. évi árvíz tette ismét próbára, de minden károkozás nélkül levonult. A partfalakat az árvíz közeledtére 900 cm magasságra emelték, és ez a magasság, bár 1891-ben szükségtelennek bizonyult, meg is maradt. További kiegészítő munkák folytak még Budapesttől délre 1896—1898 között. A nagy árvíz után tehát 60 év telt el addig, amíg a budapesti szakasz szabályozási munkáit lényegében befejezettnek lehetett nyilvánítani. Az azóta eltelt 90 év alatt sok, nagymagasságú jégmentes és jeges árvíz vonult le a Dunán anélkül, hogy a város lakóinak gátszakadástól, árvízi elöntéstől kellett volna tartania. A hajdani elkeseredett viták tárgyai, a szabályozási művek helytálltak és ezzel igazolták azokat, akik a viták során építésük mellett foglaltak állást. A kép teljessége kedvéért érdemes tnóg néhány szót szólni a pénz hiányában úgyszólván sorsára hagyott soroksári ágról. Az ág hajózhatóvá tételéről az 1904: XIV. törvénycikk intézkedett. Az ág felső végén a vízbeeresztő zsilip ós a hajózsilip még az első világháború előtt elkészült; a háború alatt a munkák szüneteltek, ós a háború után — az akkori kedvezőtlen gazdasági viszonyok között — sem volt jó ideig lehetőség azok folytatására. Az alsó zsilip és hajózsilip csak 1927-ben készült el. Ma már az ágnak, mint hajóútnak nincsen jelentősége, annál fontosabb Budapest lakói számára mint üdülőterület. A képeket válogatta és a feliratokat összeállította Kajiin Imre éi Fejér László. Vonatkozó irodalom Vásárhelyi Pál: A' budapesti állóhíd' tárgyában. Athenaeum, 1838. II. félév. Gorove István: A közmunka és közlekedési magy. kir. ministernek a képviselőházhoz benyújtott jelentése a buda-pesti Dunarósz szabályozása tárgyában. Kelt