Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

1. szám - Tátrai István–Istvánovits Vera: A dévérkeszeg (Abramis brama L.) szerepe a Balaton N és P forgalmában

44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 1. SZAM 3 ni sec1 alatt maradt) csaknem 1 m-rel nőtt mindhárom vízterületen. Ezt a feltűnően nagy nyári átlátszóságot egy vihar törte meg a kísérlet 30. napján, amely azután ismét fokozatosan csökkent és a kísérlet végén a halas limnokorallban volt a legkisebb (2. ábra). Mindhárom vízterületen két csúcsot mértünk a termelésben, amely a halas limnokorallban volt a legnagyobb (3. ábra). Az első csúcsot a termelésben a kísérlet második hetében mértük (max. 55 fig C 1

_

1 h1). Ezt követően az algák termelése öt nap alatt csaknem harmadára esett vissza a limnokorallokban (15—20 /

ig C l1 h1). A kísérlet 28. napján mértük a második, nagyobb csúcsot a termelésben. Az elsődleges termelés a halas limnokorallban ekkor elérte a 65 /.ig C l1 h1 értéket. [napok] 3. ábra. Az elsődleges termelés változása a limnokorallokban és a Balatonban Az összes nitrogén koncentrációja hasonló volt mindhárom vízterületen. A kísérlet utolsó hetében azonban, elsősorban a szél okozta felkeveredés hatására, a TN koncentrációja jelentősen megnőtt mind a Balaton, mind pedig a halas limnokorallban és meghaladta az 1200 ptg l1 értéket. Nem zárható ki a nitrogénkötés lehetősége sem, mivel ebben az időszakban a nitrogénkötő kékalgák biomasszája hirtelen megnőtt (Vörös, szóbeli közlés), (4. ábra). A TN csaknem fele szervetTNpgr' 4. ábra. Összes nitrogén koncentrációja a két limnokorallban és a Balatonban len eredetű volt a feltételezett nitrogénkötésig mindhárom vízterületen. A kísérlet első hetében a szervetlen nitrogén koncentrációja a kiindulási koncentráció többszörösére nőtt (380 /jg 1

_

1), és a legmagasabb a kontroll limnokorallban volt (5. ábra). Ezt követően a szervetlen nitrogén mennyisége az algatermelés felfutásával lecsökkent és a továbbiakban, a halas limnokorall kivételével, lényegében nem változott. A halas limnokorallban az ásványi nitrogén koncentrációja végig nőtt. Az ammónia mennyisége is a halas limnokorallban volt a legjelentősebb, és az az elsődleges termelés emelkedése ellenére tovább nőtt a kísérlet első két hetében (5. ábra). .5. ábra. Ásványi nitrogén és ammónia koncentrációja a limnokorallokban és a Balatonban Az össz-foszfor koncentrációja a halbetelepítést követően hirtelen megnőtt és az elsődleges termeléssel tovább nőtt (egészen 80 pg l~

]-ig). Az algatermelés csúcsa egybeesett a TP csúcsával, a halas limnokorallban egyenletesebb volt mint a halakat tartalmazó limnokorallban (6. ábra). 6. ábra. Összes foszfor mennyiségi változása a limnokorallokban és a Balatonban A TP koncentrációja a Balatonban és a kontroll limnokorallban viszonylag szűk határok között változott (20—50 ng l"

1). A kísérlet első felében a Balatonban mértük a legmagasabb TDP koncentrációt. Ugyanakkor a