Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Hegedűs János: A Dunán levonuló toxikus szennyvízhullámok kimutatása algológiai módszerrel

334 hidrolÓgiai közlöny 1987. 67. évfolyam, 5—6. szaTJ 2. Anyag és módszer A mintákat bal part, 1659 folyam km-nél a reggeli órákban 7 és 1 /2 8 óra között a parttól kb. 60 m távolságra vettük. A feldolgozást és a vizsgálatokat a mintavétel után azonnal elkezdtük. Az algák mennyiségi meghatározását párhuzamosan Biirkerkamrás és membrán szfirőalapon történő számlálással végeztük. 3. Vizsgálati eredmények A kovaalga indexet, a Pennales és Centrales rendbe tartozó kovaalgák térfogategységre vonatkoztatott egyedszámainak arányával (P/C) adtuk meg. Ez az index a négy év vizsgálati adatai alapján a III.—X., tehát nyolc hónapon keresztül 0,1 érték alatti, tehát 0,01 értéktartományba tartozó. Ha a fent említett időpontban az index eléri a 0,1 vagy ennél nagyobb értéket akkor e módszer szerint a Dunát szennyezés, toxikus hatás érte. Az ilyen jellegű változások a Duna esetében igen ritkán fordulnak elő, és egy eset kivételével, melyre a későbbiekben részletesen kitérünk — csak igen rövid ideig, 1—4 napig tartanak. Áradások alkalmával szükséges a Pennales rendbeli fajok azonosítása is, mivel előfordulhat, hogy a Pennales rendbeli fajok egyedszámát áradáskor az élőbevonatról lemosódó Pennales rendbeli fajok növelik meg, melyek a fenti értelmezés szerint ilyen szempontból nem értékelhetők. Ezen a korrekción felül az áradás minden esetben zavaró körülményként lép fel, azt az értékelésnél minden esetben figyelembe kell venni (Hegedűs, 1985). A téli XI.—II. hónapokban az alacsony vízhőmérséklet mellett a bakteriális lebontótevékenység erősen csökkent, a Duna azonos szennyvízterhelés mellett a nyári viszonyoknál sokkal szennyezettebb, a Centrales rendbeli — döntően Stephanodiscus—fajokon kívül a szennyezettebb vizet jobban kedvelő pennales rendbeli — főleg Nitzschia — fajok a gyakoriak. Ilyenkor az index 0,1 értéknél magasabb. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy e módszer csak a III.—X. hóig terjedő nyolc hónapban alkalmazható, B, illetve aB-mezoszaprobszennyezettségű Duna-víz mellett (Hegedűs 1. táblázat A kovaalgaindex változásai a Duna balparti szelvényében (1659 fkm) 1975-ben és 1976-ban í , 0,I-nél nagyobb érték Hónap , ,,, esetek időtartama r értek , . . szama (nap) 1975 1976 1975 1976 1975 1976 I. 0,491 0,791 / / / / II. 0,170 0,154 / / / / III. 0,034 0,030 0 0 0 0 IV. 0,025 0,043 0 0 0 0 V. 0,064 0,041 1 0 1 0 VI. 0,045 0,080 2 1 2—2 3 VII. 0,091 0,299 1 1 4 30 VIII. 0,033 0,077 0 2 0 1—2 IX. 0,048 0,038 1 1 3 2 X. 0,070 0,088 2 1 1—3 4 XI. 0,121 0,411 / / / / XII. 0,230 0,341 / / / / 2. láblázai A kovaalgaindex napszakos változásai a Duna bal parti szelvényében (1659 fkm) 1975. V. 28—29-én 1975. V. 28. 6,0 0,056 1975. V. 28. 10,0 0,057 1975. V. 28. 14,0 0,054 1975. V. 28. 16,0 0,057 1975. V. 28. 17,0 0,063 1975. V. 28. 18,0 0,152 1975. V. 28. 19,0 0,082 1975. V. 28. 20,0 0,069 1975. V. 28. 21,0 0,043 1975. V. 28. 22,0 0,041 1975. V. 29. 6,0 0,034 et al., 1974; Hegedűs, 1986 c). Mivel ezt a módszert érdemben csak napi vizsgálatok végzése mellett lehet jól értékelni, csak az 1975 és 76-os évben ismertetjük azokat az eseteket, amikor az index elérte a 0,1 értéket, és feltüntetjük ezeknek a niegnövekedett indexű napoknak a hosszát is (1.táblázat). Azonkívül, hogy a napi vizsgálatok esetében néhány alkalommal sikerült e módszerrel toxikus hatást kimutatni, 1975 május 28-án egy előre jelzett toxikus víztömeg érkezését és levonulását is tudtuk regisztrálni, amikor a kémiai vizsgálatok semmiféle változást, esetleg toxikus anyagot kimutatni nem tudtak. A vizsgálatokat a jelzett időpontban óránként vett mintából végeztük. A nap folyamán a kovalgaindex alakulása a következő volt (2. táblázat). A táblázat szerint a szennyezett toxikus víztömeg a mintavételi pontra 18.00 h körül érkezett, nem volt nagytömegű, mert a 21 órás vizsgálat eredménye már levonulását mutatja. A kísérleti eredmények jobb értékelhetősége érdekében az 1976-os évben a kovaalgaindex maghatározása mellett naponkénti gyakorisággal toxikológiai vizsgálatokat is végeztünk Daphnia magna Straus és Sinapis alba Linné tesztszervezetekkel. Ezenkívül rendelkezésre álltak a kémiai laboratórium által Duna-vízből, napi gyakorisággal végzett kémiai vizsgálatok eredményei is (Hegedűs és Hegedűs, 1972; 1973; 1980; Hegedűs, 1984a; 1984b; 1984c; 1984d; Hegedűs ós Bánkuti, 1986 a; Hegedűs, 1986 b). A négyéves vizsgálati periódus közül az 1976-os évet kiemelve tárgyaljuk, melynek nyári időszaka a többi évtől eltérően alakult. Ennek oka vizsgálataink szerint egy Dunát ért toxikus szennyeződés volt. Az 1976-os év, junius 22-én a Daphnia és a csiranövényteszt egyformán gyengén toxikus hatást mutatott ki, a kovaalga index (0,077) az előző napokhoz képest kismértékben emelkedett. A hó 26. és 28-án (vasárnap nem volt vizsgálat) az index 0,139, illetve 0,331 értékre nőtt. Ezzel párhuzamosan 28-án Daphnia tesztnél toxicitást tapasztaltunk. A hónap 30. napján a Dapnia teszt (csiranövény nem volt beállítva) újból gyengén toxikus hatást mutatott, melyhez még VII. hó 5-e társult, amikor a Daphnia tesztnél mindhárom vizsgálati edényben a kísérleti példányok 48 órai behatási idő után elpusztultak. (E rövid nyári időszaktól eltekintve az egész év folyamán egyik teszttel sem kaptunk egyetlen esetben sem pozitivitást). Ez idő alatt a kovaalga index 0,062 (toxikus hatás előtti