Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Hegedűs János: A Dunán levonuló toxikus szennyvízhullámok kimutatása algológiai módszerrel

HEGEDOS J.: A Dunán levonuló toxikus 335 állapot) 0,528-ra emelkedett. Ebben a periódusban a vizsgált hagyományos kémiai paraméterek közül egyedül a fenoltartalom mutatott változást, mely a kérdéses időszakban, több esetben is a megszokott dunai értéknek a 3-, esetenként a 4-szeresét mutatta. E toxikus hatású időszak alatt a Centrales rendbeli algák egyedszáma igen nagy mértékben 21 440 000 ind/l-ről 1 060 000 ind/l-re csökkent és mivel a toxikus hatás egy viszonylag rövid idő alatt többször is előfordult, a Centrales rendbeli algák egyedszámának erőteljes visszaszorulásával lehetőség nyílott a kevésbé érzékeny fajok, így a Pennales rend fajai — főleg Nitzschia fajok és a Cyanophyta és Chlorophyta törzsbe tartozó fajok elszaporodására. így állhatott elő az a helyzet, bogy a VII. hónapban, egyes vizsgálati napokon a Pennales rendbeli fajok egyedszáma meghaladta a 10 milliót, a kékalgák száma 2 millió ind/l fölé emelkedett, a zöldalgák az előzőekben még közelítőleg sem tapasztalt magas, 18 000 000 ind/l értéket mutattak (Hortobágyi, 1979; Szemes 1960; 1962; 1964; Szemes et al, 1963; Tevanné,] 978). Az eredményekből láthatjuk, hogy a Duna íjkológiai viszonyaihoz jól alkalmazkodott és az egész év folyamán domináló Centrales rendbeli algák a toxikus hatások következtében igen alacsony számra csökkentek, mintegy életteret engedve a másik rend és két törzs fajai számára. A hónap vége felé azonban ismét teret nyertek a Centrales rendbeli algák és visszaállt az algatörzsek között is az eredeti arány. A kovaalgaindex 0,050 értékre, a kékalgaszám néhány százezerre csökkent, a zöldalgák pedig a megszokott augusztus hónapi néhány milliós értéküket mutatták. Ebből az esetből is világosan látható, hogy a vizsgálataink szerint egymás után több esetben előforduló toxikus hatás milyen mélyreható változásokat tud előidézni u fitoplankton összetételében és a regeneráció egy relatíve hosszabb időszak — néhány hét — alatt megy végbe. Ha a toxikus anyagok hatása a Duna fitoplanktonjára rövid ideig tart, akkor csak a Centrales-Pennales arány változik meg. Hosszabb ideig tartó, egymás után több alkalommal bekövetkező to.rikus hatású szennyeződés esetén az egyes algatörzsek egyedszámának az aránya is megváltozik. A fitoplankton regenerálódásakor először a (P/C) arány áll vissza, majd a zöldalgák ízáma csökken, utoljára a kékalgák egyedszámának csökkenése következik te. A négyéves vizsgálati periódus eredményei azt mutatják, hogy a vegetációs periódusban az általunk meghatározott Pennales-Centrales arány a Duna jelenlegi vízminősége mellett állandó. Igen kevés azoknak a napoknak a száma, amikor az index 0,1 értéket eléri vagy a fölé emelkedik. A vizsgálat ideje alatt nem tudtunk a Duna-vízben olyan fizikai kémiai vagy biológiai — pl. parazita gombák járványos elszaporodása (Bozzay és Hegedűs, 1976) — változásról, amely egyik napról a másikra a Centrales rendbeli kovaalgák nagyszámú pusztulását okozhatta. Ezért úgy véljük, hogy a Duna ükológiai viszonyaihoz nagyon jól alkalmazkodott, a fitoplanktonban domináns Centrales rendbeli kovaalgák rövid ideig tartó nagyfokú csökkenéséért a Dunába bejutott toxikus szennyező anyagok a felelősek. 4. Összefoglalás Irodalmi adatok alapján, az algák toxikus anyagokkal szembeni eltérő érzékenysége révén új módszert dolgoztunk ki a Dunán levonuló toxikus szennyvízhullámok kimutatására. A módszer kidolgozását az tette lehetővé, hogy a kovaalgák osztályán belül a Centrales és Pennales rend fajai eltérően érzékenyek a mérgező anyagokra. A kovaalgaindex a Duna természetes állapota mellett mindig 0,01 értéktartományba tartozó. Ha toxikus hatású anyagok kerülnek a folyamba, akkor először a Centrales rend fajai pusztulnak el, és ilyenkor az index értéke megnövekszik, eléri vagy meghaladja a 0,1 értéket. Módszerünk csak a vegetációs periódusban — III.—X. — hó B-és aB-mezoszaprob vízminőség mellett használható, és a folyamon levonuló áradást, mint zavaró tényezőt az értékelésnél mindig figyelembe kell venni. Irodalom Antos, T., Safrankó, K., Uherkovich, Q., 1968. Hydrobotanisehe Beiträge zur Henntnis ostslowakischer Kiüsse. I. Zlornik Pedag, Fok, v. Presore, Prirud. Vedy, 7, 59—83. Bozzay, ./., Hegedűs, J. 1976 Újabb adatok a Duna plankton algáin élősködő moszatgombákról. Hidrol. Közi., 12, 554—656. Hegedűs, .Iné., Hegedűs ./., 1972. Toxic concentrations of inorganic and organic compounds determined by the germination test. Acta biol. Acad. Sei. Hang., 23:4, 413—414. Hegedűs, Jné., Hegedűs, J., 1973. Különböző szervetlen és szerves vegyületek toxikus koncentrációinak meghatározása germináeiós teszttel. Bp. Közegészségügy, 3, 88—90. Hegedűs, J., Xémedi, L., Hegedűs, Jné., 1974 Biológiai és bakteriológiai vizsgálatok egy kissé szennyezett (Duna) ós egy erősen szennyezett (Szilas-patak) felszíni vízfolyásban. Hidrol. Közi., 1, 26—31. Hegedűs, .Jné., Hegedűs, J., 1980. Fővárosi szennyvizek ós befogadók rendszeres toxikológiai vizsgálata csíranövény (Sinapis alba) teszttel. Élelmiszervizsgálati Közlem., 26, 263—269. Hegedűs, J., 1984 a. Különböző szerves és szervetlen vegyületek toxikus koncentrációinak mghatározása a Duna 20 °C-on növő szaprofita baktórium flórájára. Bp. Közegészségügy, 1, 23—23. Hegedűs, ./., 1984 b. Uj bakteriológiai toxikológiai teszt szennyvizek ós felszíni vizek toxikus anyagai hatásának kimutatására. Bp. Közegészségügy, 2, 59—59. Hegedűs, J., 1984 c. Afőváros területén a Dunába ömlő szennyvízlevezető patakok ós szabadkiömlők vizének vizsgálata akut toxikológiai teszttel. Bp. Közegészségügy, 4, 1 10—112. Hegedűs, J., 1984 d. Prüfung der Wasserqualitat der Donau durch akute Toxikologische Teste. Arbeitstagung der I AI) Szentendre/Ungarn Hegedűs, J., 1985. Hidrobiológiái vizsgálatok Duna-vízbői az 1659 folyamkilométernél. Összefüggés a Duna algaszáma, vízállása, vízhőmérséklete ós lebegőanyag tartalma között. Hidrol. Közi., 2, 74—77. Hegedűs, ./., Bánkuti, S., 1986 a. Monitor akvárium jelentősége a vízminőség ellenőrzésében. Elelmiszervizsgálati Közlem., 2, 110—1 14. Hegedűs, ./., 1986 b.A Duna vízminőségének vizsgálata akut ós kórnikus teszttel. Egészségtudomány, 30, 198—203.