Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Hegedűs János: A Dunán levonuló toxikus szennyvízhullámok kimutatása algológiai módszerrel

HEGEDOS J.: A Dunán levonuló toxikus 335 állapot) 0,528-ra emelkedett. Ebben a periódusban a vizsgált hagyományos kémiai paraméterek közül egyedül a fenoltartalom mutatott változást, mely a kérdéses időszakban, több esetben is a meg­szokott dunai értéknek a 3-, esetenként a 4-sze­resét mutatta. E toxikus hatású időszak alatt a Centrales rendbeli algák egyedszáma igen nagy mértékben 21 440 000 ind/l-ről 1 060 000 ind/l-re csökkent és mivel a toxikus hatás egy viszonylag rövid idő alatt többször is előfordult, a Centrales rendbeli algák egyedszámának erőteljes visszaszorulásával lehetőség nyílott a kevésbé érzékeny fajok, így a Pennales rend fajai — főleg Nitzschia fajok és a Cyanophyta és Chlorophyta törzsbe tartozó fajok elszaporodására. így állhatott elő az a helyzet, bogy a VII. hónapban, egyes vizsgálati napokon a Pennales rendbeli fajok egyedszáma megha­ladta a 10 milliót, a kékalgák száma 2 millió ind/l fölé emelkedett, a zöldalgák az előzőekben még közelítőleg sem tapasztalt magas, 18 000 000 ind/l értéket mutattak (Hortobágyi, 1979; Szemes 1960; 1962; 1964; Szemes et al, 1963; Tevanné,] 978). Az eredményekből láthatjuk, hogy a Duna íjkológiai viszonyaihoz jól alkalmazkodott és az egész év folyamán domináló Centrales rendbeli al­gák a toxikus hatások következtében igen alacsony számra csökkentek, mintegy életteret engedve a másik rend és két törzs fajai számára. A hónap vége felé azonban ismét teret nyertek a Centrales rendbeli algák és visszaállt az algatörzsek között is az eredeti arány. A kovaalgaindex 0,050 értékre, a kékalgaszám néhány százezerre csökkent, a zöldalgák pedig a megszokott augusztus hónapi néhány milliós értéküket mutatták. Ebből az esetből is világosan látható, hogy a vizsgálataink szerint egymás után több esetben előforduló toxikus hatás milyen mélyreható változásokat tud előidézni u fitoplankton összetételében és a regeneráció egy relatíve hosszabb időszak — néhány hét — alatt megy végbe. Ha a toxikus anyagok hatása a Duna fitoplanktonjára rövid ideig tart, akkor csak a Centrales-Pennales arány változik meg. Hosszabb ideig tartó, egymás után több alkalommal bekö­vetkező to.rikus hatású szennyeződés esetén az egyes algatörzsek egyedszámának az aránya is megváltozik. A fitoplankton regenerálódásakor először a (P/C) arány áll vissza, majd a zöldalgák ízáma csökken, utoljára a kékalgák egyedszámá­nak csökkenése következik te. A négyéves vizsgálati periódus eredményei azt mutatják, hogy a vegetációs periódusban az általunk meghatározott Pennales-Centrales arány a Duna jelenlegi vízminősége mellett állandó. Igen kevés azoknak a napoknak a száma, amikor az index 0,1 értéket eléri vagy a fölé emelkedik. A vizsgálat ideje alatt nem tudtunk a Duna-vízben olyan fizikai kémiai vagy biológiai — pl. parazita gombák járványos elszaporodása (Bozzay és Hegedűs, 1976) — változásról, amely egyik napról a másikra a Centrales rendbeli kovaalgák nagyszámú pusz­tulását okozhatta. Ezért úgy véljük, hogy a Duna ükológiai viszonyaihoz nagyon jól alkalmazkodott, a fitoplanktonban domináns Centrales rendbeli kovaalgák rövid ideig tartó nagyfokú csökkenésé­ért a Dunába bejutott toxikus szennyező anyagok a felelősek. 4. Összefoglalás Irodalmi adatok alapján, az algák toxikus anya­gokkal szembeni eltérő érzékenysége révén új módszert dolgoztunk ki a Dunán levonuló toxikus szennyvízhullámok kimutatására. A módszer ki­dolgozását az tette lehetővé, hogy a kovaalgák osztályán belül a Centrales és Pennales rend fajai eltérően érzékenyek a mérgező anyagokra. A kova­algaindex a Duna természetes állapota mellett mindig 0,01 értéktartományba tartozó. Ha toxikus hatású anyagok kerülnek a folyamba, akkor elő­ször a Centrales rend fajai pusztulnak el, és ilyen­kor az index értéke megnövekszik, eléri vagy meg­haladja a 0,1 értéket. Módszerünk csak a vegetá­ciós periódusban — III.—X. — hó B-és aB-mezo­szaprob vízminőség mellett használható, és a folya­mon levonuló áradást, mint zavaró tényezőt az értékelésnél mindig figyelembe kell venni. Irodalom Antos, T., Safrankó, K., Uherkovich, Q., 1968. Hydro­botanisehe Beiträge zur Henntnis ostslowakischer Kiüsse. I. Zlornik Pedag, Fok, v. Presore, Prirud. Vedy, 7, 59—83. Bozzay, ./., Hegedűs, J. 1976 Újabb adatok a Duna plankton algáin élősködő moszatgombákról. Hidrol. Közi., 12, 554—656. Hegedűs, .Iné., Hegedűs ./., 1972. Toxic concentrations of inorganic and organic compounds determined by the germination test. Acta biol. Acad. Sei. Hang., 23:4, 413—414. Hegedűs, Jné., Hegedűs, J., 1973. Különböző szervetlen és szerves vegyületek toxikus koncentrációinak meghatározása germináeiós teszttel. Bp. Köze­gészségügy, 3, 88—90. Hegedűs, J., Xémedi, L., Hegedűs, Jné., 1974 Biológiai és bakteriológiai vizsgálatok egy kissé szennyezett (Duna) ós egy erősen szennyezett (Szilas-patak) fel­színi vízfolyásban. Hidrol. Közi., 1, 26—31. Hegedűs, .Jné., Hegedűs, J., 1980. Fővárosi szennyvizek ós befogadók rendszeres toxikológiai vizsgálata csíranövény (Sinapis alba) teszttel. Élelmiszer­vizsgálati Közlem., 26, 263—269. Hegedűs, J., 1984 a. Különböző szerves és szervetlen vegyületek toxikus koncentrációinak mghatározása a Duna 20 °C-on növő szaprofita baktórium fló­rájára. Bp. Közegészségügy, 1, 23—23. Hegedűs, ./., 1984 b. Uj bakteriológiai toxikológiai teszt szennyvizek ós felszíni vizek toxikus anyagai hatásá­nak kimutatására. Bp. Közegészségügy, 2, 59—59. Hegedűs, J., 1984 c. Afőváros területén a Dunába ömlő szennyvízlevezető patakok ós szabadkiömlők vi­zének vizsgálata akut toxikológiai teszttel. Bp. Köz­egészségügy, 4, 1 10—112. Hegedűs, J., 1984 d. Prüfung der Wasserqualitat der Donau durch akute Toxikologische Teste. Arbeit­stagung der I AI) Szentendre/Ungarn Hegedűs, J., 1985. Hidrobiológiái vizsgálatok Duna-víz­bői az 1659 folyamkilométernél. Összefüggés a Duna algaszáma, vízállása, vízhőmérséklete ós lebegő­anyag tartalma között. Hidrol. Közi., 2, 74—77. Hegedűs, ./., Bánkuti, S., 1986 a. Monitor akvárium jelentősége a vízminőség ellenőrzésében. Elelmiszer­vizsgálati Közlem., 2, 110—1 14. Hegedűs, ./., 1986 b.A Duna vízminőségének vizsgálata akut ós kórnikus teszttel. Egészségtudomány, 30, 198—203.

Next

/
Thumbnails
Contents