Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

1. szám - Fáy Csaba–Halász Gábor–Havas András: A Soproni Vízmű rekonstrukciója és a kapcsolódó megelőző vizsgálatok

28 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 1. SZAM A Soproni Vízmű rekonstrukciója és a kapcsolódó vizsgálatok Fáy Csaba, Fővárosi Vízművek, 1566 Budapest, Váci út 23-27. Halász Gábor, Budapesti Műszaki Egyetem Vízgépek Tanszéke, 1521 Budapest, Stoczek u. 2. Havas András, Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Vállalat 9401 Sopron, Bartók Béla u. 42. Kivonat: Sopron város dombvidéken fekszik, ennek megfelelően a vízellátást 3 nyomásövezettel oldják meg. A város szivattyútelepei elöregedtek, a legnagyobb szivattyútelep rekonstrukciójának változatait a vízmű üzemeltetés-fejlesztés általános algoritmusa segítségével dolgozták ki. Ennek eredményeképpen megtakarítottak egy új gépházépítést, de kellett 1,9 km hosszú új vezetéket építeni. Az új szivattyúk ugyanis elfértek egy korábban épített gépházban. Ez a gépház táplálja a város iközépső övezetét, amelyre egyszerűsített hálózati sémát dolgoztak ki A hálózat statikus és dinamikus — lengési — viselkedését számítógéppel vizsgálták. A számítás és mérés egyezése kielégítő. A statikus viszonyok változatai megadták a hálózati jelleggörbét. A kétgépes üzem hirtelen kiesése után alakul ki la legkedvezőtlenebb nyomáslengés. Ennek korlátozására légbeszívó szelepeket javasoltak beépíteni. Az így elkészülő új rendszeren szimulálták a mérési alapadatok alapján a várható legkedvezőtlenebb nyomáslengést. Kulcsszavak: Vízműhálózat, nyomáslengés-számítás, nyomáslengésmérés, nyomáskorlátozás, vízműrekonstrukció 1. Bevezetés Sopron város lakossága folyamatosan növekszik, új lakótelepek épültek, így a meglévő vízmű adottságait a város kinőtte. Mivel a városi vízmű kapacitását nem lehetett emelni, a regionális vízellátó rendszerről kellett a hiányt pótolni. A regionális vízellátás 1984 novemberében kapcsolódott be a város vízellátásába. Ezzel párhuzamosan a vízmű elöregedett létesítményeinek a rekonstrukciója is megkezdődött, mert azok nem feleltek meg a gazdaságosság követelményeinek. Sopron vízellátása három nyomásövezetre oszlik (1. ábra). Az alsó övezet fogyasztása kicsi, innen csak Fertőrákost és Sopronkőhidát látják el, de itt vannak a fő víztermelő kútcsoportok. A középső övezet látja el a város legnagyobb részét, ide termel vizet a régi Főtelep és az alsó övezetben termelt vizet ide emelte be a Pozsonyi úti gépház. A középső övezet villasori medencéjéből gépház emeli a vizet a felső övezetbe, amely a Lővéreket, Magyarfalvát és Ágfalvát látja el vízzel. A teljes vízellátó rendszer fejlesztésére a MÉLYÉPTERV (1982 a) dolgozott ki tanulmánytervet, majd beruházási programot (1982 b) a Pozsonyi úti Gépház rekonstrukciójára. Ebben több megvalósítási változatot elemeztek és végül azt javasolták, hogy épüljön új gépház, ebbe telepítsenek olyan nagy szivattyút, amely a teljes igényt el tudja látni, ez kapjon fordulatszámszabályozást és a teljes egységhez készüljön 100 °/o tartalék. Üzemi szempontból a javasolt megoldás a következők miatt nem látszott optimálisnak; — az alkalmazott szivattyú csak újonnan kifejlesztett prototípus-gép lehetett, amit itt kellett volna kipróbálni; 1. ábra. Sopron város vízellátási rendszer magassági elrendezése és övezetei a) rekonstrukció előtt, b) rekonstrukció után Fő eltérések: bécsi-dombi medence külön övezethez kapcsolódik, a 2 fő gépházból egyetlen lett, a regionális víz a felső övezetet és egy külön új övezetet táplál