Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Kovács György: Nagy nemzetközi folyók vízgazdálkodási döntéseit segítő rendszerek

246 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1987. g7. ÉVFOLYAM, 5—6. SZ

äM Az így külön-külön végzett kutatások eredményeinek összehangolása és a munkarészek egységes rendszerbe illesztése a HASA feladata, amiben a LIR tanácsadó csoportja segíti. 3.1. Az együttműködő intézetek szerepe A technikai korlátok elemzése során már említettük, hogy a személyi számítógép kapacitásának szűk volta miatt a teljes rendszert három fő részre kell bontanunk. Az együttműködő intézetek részt vállalhatnak mindhárom összetevő kialakításában. Természetesen munkájuk jellegét befolyásolja a választott feladat természete. Az interaktív L)SS kialakítását a Cornell Egyetem (USA) kezdte meg ós fejezi be, együttműködve a Lengyel Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetével. Ugyanők vállalták a további egyszerűsített modelleknek a rendszerbe illesztését is. Az együttműködő intézetek ilyen modellek kialakítását ajánlhatják ennek a munkarésznek a keretében. Ennek feltétele, hogy a program Fortran 77 nyelven íródjók IBM PC—AT (vagy kompatibilis) személyi számítógépre. A már említett HASA és VITUKI közötti szerződéses együttműködés keretébe a VITUKI softwarek (a végső DSS-ben potenciálisan felhasználásra kerülő programok) készítésével is hozzájárul a projekthez. Ilyen például a magyarországi Üuna-szakasz vízminőségi adatait megjelenítő program, mely a VITUKI Vízminősógvédelini Intézetében készül. Ilyen továbbá a balesetszerű dinamikus szennyezőanyag bevezetés által kiváltott szennyezőanyag koncentráció hullámot szimuláló interaktív számítógépes modell, mely a a VITUKI Hidrológiai Intézetében készült. Mindkét program Fortran nyelven IBM—PC—AT gépre készült. Az elsődleges hidrológiai adatok feldolgozásához a WMO/HOMS projekt összetevőit (WMO, 1980; Goda és Szöllősi-Nagy, 1981) kívánjuk használni. További módszertani tanulmányok szükségesek azonban a következő témákban: — a hidrológiai adatok további aggregálása; — a későbbi felhasználók kívánalmaira felépülő vízminőségi értékelőrendszer kialakítása; — a vízgyűjtő jellemzőinek, valamint a földhasználatot és a vízgazdálkodási tevékenységet leíró paraméterek mennyiségi meghatározása. Amikor lehetséges, célszerű, ha ezeket a vizsgálatokat is olyan számítógépi programok formájában zárjuk le, amelyek az integrált információk számítását közvetlenül lehetővé teszik. Természetesen ezeknek a software csomagoknak a kidolgozásakor is ugyanannak a számítógépi nyelvnek ós a PC—AT gépnek a használata tanácsolható. A project harmadik része a folyók vízjárását befolyásoló bonyolult folyamatokat elemzi, azokat, amelyek modelljeit nem egyszerűsíthetjük a DSS-be közvetlenül illeszthető alakra. Ezt a részt is modulokra bonthatjuk, és az így szétválasztott folyamatokat a közreműködő intézetek párhuzamosan vizsgálhatják. A hozzájárulás minden esetben módszertani tanulmány kidolgozásával indul, és — ahol ez lehetséges — a vizsgált döntési változat várható hatásait leíró modellek bevezetésével záródik. A kellően nem egyszerűsíthető modellek kidolgozásakor is célszerű azonos géptípus és gépi nyelv használata, mert törekednünk kell arra, hogy az eredmények szemléltetése, megjelenítése is a DSS felhasználásával történjék akkor is, amikora modell futtatása külön történik. 3.2. Együttműködés kormányzati szervezetekkel Feltótlenül figyelembe kell vennünk, hogy számos hasonló projectet hajtottak már végre más kormányzati szervezetekben. A WMO—OHP HOMS komponensei közül sokat közvetlenül hasznosíthatnak az adatkezelő alrendszer kialakításakor. A World Climate Programme — Water keretében is számos olyan témát vizsgálnak, amelyek a Lili számára is fontos eredményekhez vezethetnek. A WMO több projektjében megtaláljuk a vízminőségi adatok gyűjtésének és feldolgozásának egységesítésére irányuló törekvéseket, amelyek szükségesek a mi adatkezelő rendszerünk kialakításához is. Az ECE Vízügyi Bizottsága irányelveket dolgozott ki a földhasználat ós a vízgazdálkodási tevékenységek értékeléséhez, a környezetvédelmi hatások felméréséhez pedig fontos tanulmányok születtek az UNEP EMIN WA 2)rogram, az UNESCO IHP és a Mekong Titkárság munkájának keretében. Szükséges tehát, hogy szoros együttműködést építsünk ki ezekkel a szervezetekkel, és már elért eredményeiket hasznosítsuk saját munkánkban. 3.3. Esettanulmányok kidolgozása A LIR keretében két esettanulmány kidolgozását vettük tervbe. Az első a Duna-mederwe vízgazdálkodását elemzi, ahol a IIASA működik, és így a szükséges információk könnyen összegyűjthetők. A vízgyűjtő a mérsékelt égövben elhelyezkedő, erősen iparosodott terület. A legtöbb környezetvédelmi és vízgazdálkodási problémát a víz növekvő szennyezettsége okozza. Ehhez járulnak a vízlépcsők építésével és az árvédelmi rendszerek működésével járó gondok. A vízgazdálkodási kérdések nemzetközi megoldásának szükségességét a Duna völgyében világosan jelzi az a deklaráció, amelyet 1985 decemberében írt alá nyolc part menti ország vízgazdálkodásáért felelős vezetője, vállalva a közös intézkedéseket a vízügyi helyzet javítása érdekében. A WMO-val már kialakított együttműködést is hasznosíthatjuk ebben az esettanulmányban, hiszen az 1987 áprilisában Laxenburgban közösen rendezett konferenciával megkezdődött annak a UNDP/WMO projectnek a végrehajtása, amely ugyancsak a dunai vízminőségi problémák megoldását tűzte ki célul. A másik esettanulmány kiválasztásakor a legfontosabb szempont az volt, hogy olyan vízgyűjtőt találjunk, amelynek adottságai a dunai kiegészítői lehetnek. A trópusi vagy szubrtópusi arid zónában levő nemzetközi folyót kerestünk, amelynek vízgyűjtőjén fejlődő országok osztoznak, és a legfontosabb vízgazdálkodási tevékenység a lefolyás nagy tározókkal történő szabályozása, valamint a víz öntözésre történő hasznosítása. A Zambezi medencére esett ezért a választás, ahol mindezek a feltételek megtalálhatók. További előnye ennek a döntésnek, hogy szoros együttműködést létesíthetünk a UNEP EMINVA programjával, amelynek keretében a közelmúltban dolgozták ki a Zambezi Action Plan néven ismert vízügyi együttműködési tervet. Természetesen sor kerülhet további esettanulmány kidolgozására is, amennyiben ilyen igény felmerül, és a