Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Kovács György: Nagy nemzetközi folyók vízgazdálkodási döntéseit segítő rendszerek

KOVÁCS GY.: Nagy nemzetközi folyók 247 kidolgozási költségeket nemzeti vagy nemzetközi szervezet biztosítani tudja. Jóllehet arra törekszünk, hogy a DSS moduljai általánosan alkalmazhatók legyenek, a helyi adottságok (pl. az adatok hozzáférhetősége, a vízgyűjtőn jelentkező problémák és érdekütközések) lényegesen különbözőek lehetnek az egyes vízgyűjtőkön. Ezért mindig szükséges adaptációs munka, amikor a DSS-t egy újabb folyó vizsgálatára kívánjuk alkalmazni. A tényleges igényeknek ós a DSS által nyújtott lehetőségeknek az együttes figyelembevétele megkívánja, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a felhasználó (a helyi szakértő) és a modell építője között. A rendszer vázlata A válfozókjellege Szoualyomcratlan vóltmök A különböző szabályozási stratégiák eredményeként kapott szcenáriák várható hatása A természeti folyamatok és nem szabályozott emberi < tevékenység leírása A szabályozási tevékenység jellemzese és a különböző szabályozási alternatívák hatásakéntjelentkező változások mennyiségi megadása Hidrológiai változók: a vízgyűjtő viselkedésének mennyisig/jellemzése (geológia, morfológia, pedológia.ekolótjia). Indexek a területhasznalati és vízgazdálkodási tevékenységekjellemzésére Indikátorok (az állapotváltozók határértékei) az eredményeket leíró trajektóriák értékeléséhez 2. ábra. A DSS rendszerváltozói 4. A DSS adatigénye A DSS minden esetben a tényleges és szabályozható rendszernek egyszerűsített matematikai realizációja, modellje (2. ábra). A bemenetet két csoportra oszthatjuk: a szabályozási/döntési változók és a nem szabályozható változók csoportjára. A rendszer belső működése vagy függ a pillanatnyi állapottól, vagy ritkábban független attól. A kimenet azoknak a gazdaságpolitikai változatoknak, illetőleg beavatkozásoknak várható hatásait írja le, amelyeket a szabályozási változók megfelelő módosításával a modellel szimuláltunk. 4.1. Szabályozási változók Amikor a DSS nagy vízgyűjtőkön kialakuló folyamatokat szimulál, a szabályozási tevékenység és lehetőség tartalmazza mindazt az emberi beavatkozást, amely mennyiségileg, vagy minőségileg módosíthatja a vízjárást és amely függ az illetékes (helyi, körzeti vagy nemzetközi) vízügyi hatóságok döntéseitől. A szabályozás lehet szerkezeti vagy működési jellegű (pl. egy öntözőrendszer építése szerkezeti döntést kíván, míg az alkalmazott műtrágya mennyiség növelése működési szabályozás). Minden modul, amelyet a DSS számára kidolgozunk, egy-egy szabályozási tevékenységet szimulál, amelyek közül a leggyakrabban vizsgáltakat a 3. ábrán soroltuk fel három csoportra osztva (földhasználat, lefolyásszabályozás, folyószennyezés). A szabályozási változók azok a paraméterek, amelyek a különböző szabályozási tevékenységek alakulását írják le a vízgyűjtőben. Ezeknek a paramétereknek a kiválasztásakor figyelemmel kell lennünk arra a követelményre, hogy a jellemzett tevékenység módosítását (a szabályozást) a változó számértékének megfelelő változtatásával ugyancsak számszerűsíthető legyen (pl. amikor egy város szennyvizének a befogadóba történő vezetését kívánjuk szabályozni tisztítótelep építésével az eredetileg érkező, illetőleg a tisztítás után elfolyó szennyvíz szervesanyag-tartalma választható az említett feltételt is kielégítő szabályozási változónak). 4.2. Nem szabályozható változók A vízjárás alakulását befolyásoló legtöbb természeti folyamat szabályozhatatlan (pl. csapadék, párolgás stb.). Szükséges, hogy ezeket a hidrológiai eseményeket számszerűsítő paraméterek kifejezésre juttassák a folyamatok véletlenszerű jellegét is. Figyelembe véve ilyen módon a bemenetek egy részének sztochasztikus jellegét, a szabályozási tevékenység hatásának bizonytalanságát is kifejezésre juttathatjuk. A DSS modulokból felépülő szerkezete lehetővé teszi minden emberi beavatkozásnak (szabályozási tevékenységnek) önálló vizsgálatát. így lehetséges, hogy az éppen nem vizsgált tevékenységet jellemző szabályozási változók a nem szabályozható változókkal azonos szerepet is betölthetnek (pl. kibocsátott szennyvíz szennyezettségének mértéke Mezőgazdaság _ Erdőgazdálkodás Öntözés Városiasodás Bányászat Folyószabályozás Árvízvédelem Vízlépcső létesítés Tarozó létesítés Vizátvezetések 3. ábra. A DSS hatásvizsgálatának moduljai kommunális és ipari szennyvízbevezetések HÖszennyezés Balesetszerű szennyezés Eutrofízólódás