Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Goda László: A kutatás irányítása, tervezése és finanszírozása a vízgazdálkodásban – Vitairat

234 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 5—G. SZAM /. táblúza A vízgazdálkodás kutatási feladattervének és iirogranitervénok kapcsolata A vízgazdálkodás Főirányai (VKFF) £ — 'S ^ ® rf 's 5 > 3 S ÍO ^ 1. A vízgazdálko­dási rendszerek, építmények és be­rendezések léte­sítésének fejlesz­tése 2. A vízgazdálko­dási létesítmé­nyek üzemének fejlesztése 3. A számítás­technika alkal­mazásának fej­lesztése 4. Alap(ozó) hu­tások Megjegyzés OVH—I. Vízgazdálkodás OVH—II. Ivó- és ipari vízellátás OVH—IlI.Csatornázás és szenny víztisztítás OVH—IV. Mezőgazdasági víz­hasznosítás OVH—V. Árvízvédelem OVH—VI. Folyó- ós tószabályo­zás, vízi utak OVH—VII. Hegy- és dombvidéki vízrendezés OVH—-Vili.Sík vidéki vízrendezés O VH—IX. Lefolyásszabályozás OVH—X. Vízrajz OVH—XI.Környezetvédelem OVH—XII.Hévíz- és gyógy vízgaz­dálkodás fejlesztése A VKFI' 1. és 2. fejezete elsősor­ban a (műszaki) fejlesztési célú programokat jcl­A 3. fejezet programjai a számítástechni­kai kultúra fej­lesztését szolgál­ják. A 4. fejezet a vízgazdálkodá­si alap(ozó) ku­tatás program­rendszere tási főirányok, illetve szakterületek szerint, míg a Programterv a K + F tevékenység végrehajtásá­nak szervezésére szolgált. A 12 szakterületet és a programokat magába foglaló rendszert az 1. táblázat tünteti fel. A feladattervi tervezési rendszert a VITUKI Ágazati Kutatási-Fejlesztési Osztály-a kezelte. A hosszú távra tervezett , de rövid ideig létező' rend­szer keretében az alábbi jelentősebb anyagok ké­szültek : A Távlati Terv az 1978—90 közötti időszak feladatait öleli fel, szakterületenként, illetve rész­területeken meghatározza az 1990-ig elérendő víz­gazdálkodási célokat és az e célok érdekében meg­oldandó kutatási feladatokat (OVH, 1979 b). A terv koncepcionális jellegű, témacsoportokban fogalmaz, megadva azok sorolását, a közreműködő intézményeket. A Középtávú Terv ben 1978—80. időszakra a feladatokat, a feladatcsoportokat és a téma­csoportokat aszerint rendezik, hogy a program ré­szeként vagy egyedi feladatként kerülnek műve­lésre, illetve az OVH szükségesnek tartotta ugyan akidolgozást, de önállóan nem indította. A három­éves terv becsült költsége mintegy 350 millió Ft volt (OVH, 1978 d). A Középtávú Terv célkitűzé­sei és a költségek reálisak voltak. A Programterv középtávú feladatairól — az alapkutásokról sem — a Középtávú Terv nem szólt. „ Az V. ötéves terv időszakában elért kutatási-fej­lesztési eredmények, valamint a VI—VIII. ötéves terv időszakában követendő kutatási-fejlesztési irá­nyok" c. anyag (VITUKI, 1980) szemlélete az előbbiekben említett anyagoktól jelentősen eltér. Az V. ötéves terv eredményeit illetően az anyagban felfokozott igyekezet tapasztalható a kutatások hasznosításának igazolására. A Középtávú Tervben alkalmazott szerkezettől és a megfogalmazott feladatokról eltérő anyag a célkitűzések teljesü­lésének értékelését nem tette lehetővé. A VI. ötéves terv elején a tervezési rendszer jelentős mértékben megváltozott. Még elkészült ugyan egy VI. ötéves tervi koncepció (O VH, 1980), de a Kutatási Feladattervek és Programtervek rendszere érvényét veszítette és helyébe egy egé­szen sajátságos tervezési rendszer lépett. Ebben a rendszerben a tervezés „alulról", a kutatóintézetek és a kutatóhelyek szintjéről indult, fejlesztési tervek és programok formájában, majd később ezeket ágazati programokba, illetve projektekbe rendezték, nein túlzottan merev rendezői elvek mellett. A tervezési rendszer főbb elemeit a 2. táblázat tartalmazza. Akialakult helyzetet figyelembe vevő és azt visz­szatervező rendszer a tervidőszakra kiegyensúlyo­zott kutatási feltételeket teremtett, két vonatko­zásban mégis kedvezőtlen hatású volt : -—szakított azzal a koncepcióval, hogy a víz­gazdálkodási tevékenységet a tervidőszakot megelőző években elvégzett kutatásokkal kell megalapozni, a feladatok elsősorban a tárgyidőszak problémáinak megoldására irá­nyultak, távlati kitekintés nélkül, — az alapkutatások feltételeinek biztosítására intézményesen nem történt intézkedés. Főbb célkitűzései (VKFP) 1.1. Földművek 1.2. Folyószabályozási művek 1.3. Vízépítési műtárgyak 1.4. Cső- és csatornahálózatok 1.5. Magasépítési létesítmények 1.6. Víztermelő kutak 1.7. Hírközlő rendszerek 2.1. Vízellátó, vízkezelő és vízel­vezető rendszerek 2.2. Az üzemelés egységes irá­nyítástechnikai rendszere 2.3. Kárelhárítás 2.4. Építmények fenntartása 2.5. Gépek és berendezések kar­bantartása 3.1. Vízügyi állam- és szakigaz­gatási információs rendszer 3.2. Termelésszervezés, termelés­irányítás 3.3. Műszaki tervezés 3.4. Vízrajzi adatfeldolgozás, köz­readás 4.1. Vízkészletgazdálkodás 4.2. Felszíni vizek hidrológiája 4.3. Felszín alatti vizek hidroló­giája 4.4. Hidromechanika 4.5. Vízkémia, vízbiológia, víz­technológia 4.6. Vízépítés 4.7. Hidroökonómia

Next

/
Thumbnails
Contents