Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Goda László: A kutatás irányítása, tervezése és finanszírozása a vízgazdálkodásban – Vitairat

GíÓDA L.: A kutatás irányítása, tervezése 235 2. táblázat A vízgazdálkodás kutatási és műszaki fejlesztési témái a VI. ötéves tervben 1. „FEJLESZTÉST MEGALAPOZÓ INFORMÁCIÓRENDSZER" C. ÁGAZATI PROGRAM 1.1 Az árvízvédelem hidrológiai alapjainak fejlesztése 1.2 A folyószabályozás tervezésének fejlesztése 1.3 A vízraj zi előrejelzés fejlesztése 1.4 Egységes vízrajzi adatbázis ós eszközrendszer kialakítása 1.5 Dombvidéki vízrendezés hidrológiai alapjainak fejlesztése l.ü Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program K + F terve 1.7 Velencei tó K + F programja 1.8 A Fertő tó K + F programja 1.9 A Kiskörei tározó hatásvizsgálata 1.10 Partiszűrésű vízkészletek állapotvédelme ós fejlesztése 1.11 Hőszennyezós komplex hatásának vizsgálata a Dunára 1.12 Felszíni ós felszín alatti vízkészleteket terhelő nempontszerű szennyező hatások vizsgálata 1.13 A vízkészletgazdálkodás módszertani továbbfejlesztése 1.14 Sík vidéki vízrendezés fejlesztése 2. „VÍZGAZDÁLKODÁSITECHNOLÓGIÁK FEJLESZTÉSE" C. ÁGAZATI PROJEKT 2.1 Vízkezelés fejlesztése cs tipizálása 2.2 Közüzemi és ipari szennyvizek tisztításának fejlesztése, egységesítése és tipizálása 2.3 Uszodák, fürdők ós hévízhasznosítás fejlesztése 2.4 Védekezési módszerek ós berendezéseinek fejlesztése 2.5 Üzemelés és irányítástechnika fejlesztése 2.0 Árvízvédelmi gátak fejlosztéso 2.7 Belvízrendszerek kialakítása 3. „IPARSZERŰ MÉLYÉPÍTÉSI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE" C. ÁGAZATI CÉLPROGRAM 3.1 Számítógépes Információrendszer fejlesztéso 3.2 Földműópítós fejlesztése 3.3 Műtárgyépítés fejlesztése 3.4 Mélyépítési technológiák fejlesztése 4. „KARBANTARTÁSI, JAVÍTÁSI, FELÚJÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK FEJLESZTÉSE" C. ÁGAZATI CÉLPROGRAM 4.1 Földművek fenntartásának fejlesztése 4.2 Vízellátó és csatornahálózatok karbantartásának és javításának fejlesztése 4.3 Ágazati szakosított gépjavítási rendszer kialakítása, gépjavítási technológia fejlesztése 5. EGYÉB K + F FELADATOK 5.1 A vízgazdálkodás műszaki szabályozási feladatai 5.2 A műszaki tervezés módszereinek és szervezésének fejlesztése 5.3 Szállítás és anyagmozgatás fejlesztése 5.4 Energiaracionális feladatok fejlesztése 5.5 Öntözőrendszerek fejlesztése 5.0 Típustervezéssel kapcsolatos feladatok 5.7 Távérzékeléssel nyert vízgazdálkodási adatok hasznosítása 5.8 Hidroökonómiai tanulmányok Az V—VI. ötéves tervek időszakára az is jellemző volt, hogy az átfogó kutatási koncepció hiánya — illetve a kidolgozott feladattervek mellőzése — miatt nagyobb számban jelentek meg a vízgazdálkodás egyes részterületeinek kutatási-fejlesztési feladataira vonatkozó állásfoglalások. Ide sorolhatók : -— a mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszú távú fejlesztési terve (OVH—MÉM, 1978; CIGI', 1978), — a balatoni vízgazdálkodási fejlesztési program (OVH, 1979; KDTVIZIG, 1981), — a népgazdaság vízszükségletének hosszú távú alakulása (OVH, 1980 a), — Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési terve (OVH, 1981 a) — a vízi környezet védelmének hosszú távú koncepciója ós követelményrendszere (OVH, 1981 b), — akcióprogram a vízzel való takarékos gazdálkodásnak. . . (OVH, 1983), -—Országos Vízgazdálkodási Keretterv (OVH, 1984), — a Gaböikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer környezeti hatástanulmánya (OVH, 1985). Az említett tervek, koncepciók többsége kutatási-fejlesztési irányelveket, esetenként témacsoportokat tartalmaz részletezés és költségelés nélkül. Tervezésre nem, de szemléietalakításra alkalmasak. Az utóbbi évek átfogó kutatás-fejlesztési összefoglalását a Vízgazdálkodás műszaki-gazdasági fejlesztésének koncepciója c. anyag (OMFB, 1985) tartalmazza. Az OMFB anyaga a már befejezett vízgazdálkodási kutatások eredményeinek széles körű alkalmazásából — mint alapból — indul ki, majd az alapvető természettudományok előrevetített fejlődése és a globális problémák felvázolása alapján kísérli meg összefoglalni a vízgazdálkodási kutatás, műszaki fejlesztés fő irányait. Ezek az alábbiak : — Gazdaságos anyag- és energiafélhasználást elősegítő technológiák fejlesztése (beruházások csökkentése, energiamegtakarítás, hulladókanyagok és energiák hasznosítása) — Elektronizálás — beleértve a számítástechnikát is — széleskörű élterjesztése (komplex információs rendszer, szakértői rendszerek, távérzékelés, irányítástechnika) — A vízkészletek racionálisabb felhasználásának megalapozása (víznormák korszerűsítése, vízhasználatok mérése, optimalizálás) — A vizek tisztaságának fokozottabb megőrzése (terhelhetőség, monitoring, védőterületek, technológiafejlesztés) — Vízi infrastruktúrában elmaradt hazai települések gyorsított fejlesztését megalapozó, lényegesen olcsóbb technikai módszerek kidolgozása — A vízügyi állóeszközök hatékonyabb állagmegóvási és karbantartási rendszereinek továbbfejlesztése, illetve tökéletesítése — Vízügyirendszerek exportjának technikai megalapozása Az eddigiek során megfogalmazott kiemelt főirányok mellett szükséges a vízgazdálkodási tevékenységek ' komplex csoportjaiban legfontosabb K + F feladatok felvázolása is. Ezek: A. A víznek, mint természeti kincsnek feltárása, számbavétele a racionédisabb hasznosításra, illetve a vízzel való gazdálkodás A víznek, mint természeti kincsnek komplex értékelésében az egyes vízgazdálkodási szakterületek integrált szemléletét célszerű erősíteni és K + F munkával megalapozni. A vízzel, mint természeti kinccsel való gazdálkodás érdekében a hidrológiai adatgyűjtést a következő irányokba célszerű fejleszteni: a) A vonal menti ós pontszerű méréseket térségi adatgyűjtő rendszerekké célszerű alakítani. b) Az adatgyűjtést a víz teljes természeti körforgására szükséges kiterjeszteni. c) Az így kialakított rendszerekben az adatgyűjtés és feldolgozás közel real-time módon számítógépek felhasználásával.