Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Goda László: A kutatás irányítása, tervezése és finanszírozása a vízgazdálkodásban – Vitairat

GODA L.: A kutatás irányitáia, tervezíie 233 Ágazat Kutatási-Fejlesztési Tervét (VÁKFT). Az 1971 — 198 5. óvre előirányzott célkitűzések meghatározásához ,, A vízgazdálkodás távlati műszaki-gazdasági fejlesztésének módozatai és feltétélei" c. OMFB koncepciótervezet szolgált alapul. A terv a népgazdaság más ágazatainak fejlődését is figyelembe véve irányozta elő a vízgazdálkodási ágazat fejlesztési célkitűzéseit. A vízügyi ágazati kutatási bázis mellett a terv fokozottan számolt más ágazatok kutatási intézményeinek igénybevételével ós a nemzetközi együttműködéssel is. A kutatási fejlesztési előirányzatokat az Ágazati Kutatási Programterv (ÁKPT) (OVH, 1971), míg a programterv megvalósítása érdekében végzendő alapkutatásokat a Vízgazdálkodási Tudományágazati Kutatási Terv (VTKT) tartalmazta (OVII, 1973). A programterv az alábbi 9 főfeladatban és 3 önálló feladatban (mintegy 100 feladatban) ölelte fel a vízgazdálkodás 15 éves fejlesztésének előirányzatait : B.100 A vízkészletgazdálkodás fejlesztése. B.200 Arvízmentesítés, árvízvédelem, folyók ós tavak szabályozásának fejlesztése. B.300 A vízrendezés és a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztése. B.400 A vízellátás, a csatornázás technológiáinak ós berendezéseinek fejlesztése. B.500 A vízügyi műszaki-gazdasági adatok gyűjtésének, kezelésének és tárolásának gépesítése. A vízügyi számítások gépesítése. B.600 Az irányítástechnika fejlesztóse a vízgazdálkodásban. B.700 A vízi létesítmények fenntartásának fejlesztóse, az állóeszközgazdálkodás korszerű módszereinek kialakítása. B.800 A vízépítés iparosítása. B.900 A vízgazdálkodási tevékenység fejlesztésének tervezési, közgazdasági, módszertani vizsgálata. B.010 A vízügyi ágazat műszaki szabályozása. B.Ol 1 Vízügyi államigazgatás, nemzetközi vízjog. B.012 A nukleáris technika fejlesztése a vízgazdálkodásban. A célkitűzéseknek megfelelően elkészültek az egyes főfeladatok célprogram-koncepciói, majd ezek elfogadása után a célprogram-tanulmányok. Az utóbbiakat 1972-ben adták ki. A célprogramtanulmányokban előirányzott kutatási-fe jlesztési feladatok es'azok költsége nagyságrendileg felülmúlta mind a kutatóbázis adottságait, mind az Országos Vízügyi Hivatal lehetőségeit. Az aránytalanságok méretére jellemző pl., hogy a IV. ötéves terv időszakában a teljes költség-előirányzat 1432 millió Ft volt, ós ebből 502,4 millió Ft valósult meg. A több szempontból is vitatott célprogramtanulmányok kidolgozottsága és ennek megfelelően a a kutatások tervezésére gyakorolt hatása igen eltérő volt. Egyes célprogram-tanulmányok lehetőséget adtak konkrét témák kiválasztására, míg mások csak a szemlélet befolyásolására törekedtek. A tervidőszak befejezése után a B. 200 célprogramhoz tartozó kutatások eredményeit külön kötetben tették közzé, a B. 300 eredményeinek felhasználásával segédletek készültek (Stelczer, 1979). Jóllehet az Ágazati Kutatási Fejlesztési Programterv az 1971—85. évekre készült, az V. ötéves terv kezdetén — 1970-ban — a célprogram-tanulmányok gyakorlatilag érvényüket vesztették. Egyes területeken 1976—77-ben is megjelent még a témák (B. 200, B. 300, B. 500) jelölése, de hivatalosan a célprogram már nem létezett. 1976—78 között visszatért az egyedi témaválasztás rendszere. A Vízügyi Ágazati Kutatási-Fejlesztési Tervben előirányzott feladatok tudományos megalapozása szükségessé tette alap(ozó) kutatások elvégzését is. A hazai kutatómunkával 1971—85 között megoldandó feladatokat a Vízgazdálkodási Tudományágazati Kutatási Terv foglalta össze. A terv alapelvei az alábbiak voltak : — az alapkutatási terv megvalósítása során kell tudományosan megalapozni az 1976—85. közötti időszak vízgazdálkodási alkalmazott kutatását ós műszaki fejlesztését, — biztosítani kell, hogy minden tudományterületen legyen alapkutatásban jártas tudományosan képzett, tudományos iskolát irányítani képes szakember hazánkban, — a különféle tudományterületeken olyan feladatcsoportokban kell kijelölni a hazai alapkutatás célját* amelyeken szükségleteink speciálisak, elért hazai eredményeink további tudományos fejlesztést indokolnak, a tudományos iskola alapításának vagy'továbbfejlesztésének személyi és tárgyi feltételei biztosíthatók, — az alapkutatási tevékenység mennyiségileg legyen folyamatosan összehangolva az alkalmazott kutatási ós műszaki fejlesztési tevékenységgel. A tudományágazati kutatási tervet az alábbi hét tudományterületre dolgozták ki : Bjt 100 Vízkészletgazdálkodás Bj- 200 Felszíni vizek hidrológiája Bjt 300 Felszín alatti vizek hidrológiája Bt 400 Hidromechanika Bt 500 Víztechnológia, vízkémia, vízbiológia Bi 600 Vízépítés Bt 700 Hidroökonómia Az egyes tudományterületek iránytervei tartalmazták a terület kutatási célkitűzéseit az 1971—85. időszakra általában, és az 1973—75. évekre részletesen. Minden egyes irányterv megadta a kapcsolódó Vízügyi Ágazati Kutatási-Fejlesztési Programtervek felsorolását. A IV. ötéves terv derekán (1973. április) jóváhagyott kutatási terv a korábban kialakult helyzetet alapvetően nem tudta megváltoztatni. Az alapkutatások végzéséhez újabb költségforrások nem nyíltak, az ötéves terv hátralevő éveiben az ágazati kutatási terv elsősorban hivatkozási alapként szolgált. Az'Országos'Vízügyi Hivatal 1976 szeptemberében számolt be a Tudománypolitikai Bizottság előtt a vízgazdálkodási tudományos kutatás helyzetéről és feladatairól (OVH, 1978 a). Ebben kritikusan értékelték a IV. ötéves terv időszakában végzett kutató-fejlesztő munkát, külön kitérve a Vízügyi Ágazati Kutatási-Fejlesztési Terv hiányosságaira. A TPB határozata irányelveket adott a vízgazdálkodás távlati és a középtávú kutatási és fejlesztési tervének kialakítására. Ennek jegyében készült el 1978-ban a Vízgazdálkodási Kutatási és Fejlesztési Feladatterv (VKFF) és a Vízgazdálkodási Programterv (VKFP). A feladatterv rendeltetése volt a feladatok rendezése kuta-