Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)
4. szám - Présing Mátyás: Atrazin és réz hatása a Daphnia magna (Straus) túlélésére és szaporodására
216 hidrológiai közlöny 1987. 67. évfolyam. 4. szam l. táblázat Atrazin és réz hatása a 1). magna túlélésére különböző expozíciós időknél 48 éra Expozíciós idő 72 óra 9(5 óra 120 óra bi A y «x bi y sx bi y X bi y «x bi y 1. K 19,6+0,24 19,5 19,4+0,40 18,7 19,2+0,48 16,8 18,6+0,40 12,5 18,0 2. x, 18,8+0,73 —0,3 17,0+0,51 —0,5 15,6+0,51 —1,3* ql,0+0,63 —3,2* 11,6 3. X., 20,0+0,00 0,3 19,0+0,32 0,2 17,0+0,54 —0,6 12,8+0,49 —2,3*13,4 4. x,x 2 19,0+0,24 0,1 18,8+0,49 0,4 15,4+0,68 —0,5 7,6+0,75 0,6 7,0 K —kontroll, X, — Atrazin (10 mg-l" 1), X 2 — CnSo -5H.O s x (0,04 ms-1-'), bi y —A kiindulási 20 állatból túlélt egyedek száma 5 ismétlés A átlagában, y —SEM (standard error of the mean), —regressziós együtthatók (* — szignifikánsan különböztek nullától), —regressziós egyenlettel számított, túlélfí egyedek száma. ján (1. táblázat) ez elsősorban az atrazin hatásának tulajdonítható. A regressziós együtthatók közül csak az atrazinnál (b x) találtunk nullánál szignifikánsan nagyobb értéket, negatív előjellel (x 1 = -). A regressziós egyenlet (1) alapján az állatok túlA élése a közös oldatban y—16,8+(-1,3) nagyságú. Az expozíciós idő növekedésével (120 óra) már a Cu toxikus hatása is számottevő (b 2 = —2,3), igy a közös oldatban az állatok túlélése: y = 12,5 + (-—3,2) + (—2,3) (5) MÜCKUMOB (1977) szerint az együtthatók nagysága a hatás erősségére, előjele pedig annak jellegére utal. Esetünkben a 72, 96 és 120 órás expozíciók után az együtthatók abszolút értéke növekedett : atrazinnál :0; 1,3; 3,2; Cu-nál: 0 = 0; 2,3. Előjelük negatív, vagyis a fokozódó hatás csökkentette a túlélő egyedek számát. Az együttes hatást kifejező együtthatók egyik expozíciós időnél sem voltak szignifikánsan nagyobbak nullánál, tehát nem befolyásolták számottevően a túlélést. így a közös oldatban a kísérleti állatok pusztulása csak a két tényező (atrazin és réz) külön-különi hatása összegződésének eredménye. Ilyen esetekben MacKUMoe (1977) a vizsgált anyagok hatását additívnak tekinti. 5.2. Szaporodási kísérletek Atrazin A 0.2 mg. 1 atrazinoldatban tartott állatok utódainak száma mindhátom nemzedéknél a kontrollhoz hasonló nagyságú volt (2. táblázat). Megfigyelhető azonban, hogy az első és második nemzedéknél valamivel kevesebb, a harmadik nemzedéknél pedig valamivel több volt a született utódok száma, mint a kontroliban. így a kísérleti állatok biológiai potenciálja egyed szinten (q) az első két nemzedéknél 1,0 alatti, a harmadik nemzedéknél pedig e feletti értéknek adódott Populációszinten (Q) — ahol az előző nemzedékek szaporodási adatait is figyelembe kell venni! — mindhárom nemzedéknél 1,0 alatti értékeket kaptunk. A kontrolitól való eltérések azonban sem egyed, sem pedig populációszinten nem bizonyultak szignifikánsnak. Az atrazin krónikus hatását különböző vízi gerinctelenekre — így ágaacsápú rákokra is többen tanulmá2. táblázat Daphnia magna szaporodási adatai atrazin és réz oldatokban Kontroll i*éz atrazin atrazin (0,01 ing-l-') (0,2 mg -l1) (0,2 mg-l" 1) + réz (0,01 mg-l" 1) 1. nemzedék BI' 37,2 29,5 33,7 32,2 9± SEM 1,0+0,037 0,79+0,067 0,91 + 0,085 0,87+0,029 P — 0,05 n.s. 0,02 <?± SEM 1,0+0,037 0,79+0,067 0,91 + 0,085 0,87+0,029 P — 0,05 n.s. 0,02 2. nemzedék ÍTF 31,1 35,3 28,8 29,7 g± SEM 1,0+0,034 1,13+0,082 0,92+0,049 0,96+0,068 P — n.s. n.s. n.s. Q± SEM 1,0+0,051 0,90+0,099 0,84+0,090 0,83+0,065 P — n.s. n.s. n.s. 3. nemzedék BP 33,9 40,1 36,6 26,5 g± SEM 1,0+0,027 1,18+0,049 1,07+0,042 0,78+0,099 P — 0,01 n.s. 0,05 Q± 0,01 0,05 SEM 1,0+0,058 1,07+0,126 0,90+0,091 0,65+0,097 P — n.s. n.s. 0,01 BP = Biológiai Potenciál (BP) 5 ismétlés átlagában, g = kontrolihoz viszonyított HP nagysága egyedszinten, Q = kontrollhoz viszonyított TÍP nagysága populációs szinten, SEM ^ standard error of the mean. nyozták (Schober ós Lampert, 1977; Streit és Peter, 1978; Pott, 1982). A legrészletesebb vizsgálatokról EpaeunCKiui (1972) számol be. Különböző koncentrációjú atrazin oldatok hatását vizsgálta a D. magna szaporodására 5 nemzedéken keresztül. Megállapította, hogy az atrazin 2,0 mg -1 _ 1 koncentrációban jelentősen csökkenti a kísérleti állatok termékenységét ós, hogy a toxikus hatás nemzedékről nemzedékre nő. A 0,2 mg -l1 koncentrációnál káros hatást fenti szerző nem tapasztalt. Három nemzedéken át az atrazinnál toxikusabb peszticidkészítménnyel végzett kísérleteink eredményei, egybehangzóan Epazuncicuii (1972) adataival arra utalnak, hogy a 0,2 mg.l1 atrazin koncentráció veszélytelen a D. magnára.
