Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

4. szám - Kőrösmezey László: Energiatakarékossági lehetőségek és energiahasznosítás a szennyvíztisztításben

KŐRÖSMEZEY L.: Energiatakarékossági lehetőségek 191 sűrítést követő víztelenítést nagymértékben megkönnyíti; — A roth;isztóban az azt követő müveletek számára állandó tárolókapacitás áll rendelkezésre, amj lehetővé teszi, hogy munkaszüneti napokon ezeket a műveleteket ne végezzék el. Ezt nyersiszap esetében nem lehet megtenni; — A rothasztás folyamatát kevésbé érinti az áramkimaradás, mint az egyéb iszapkezelési folyamatokat, mivel van saját energiatermelése, és a rendszeres műveletek (pl. keverés) átmeneti kiesése a nagy pufferkapacitás miatt nem okoz zavart; és — Bizonyos nagyságon felül gázmotorok használatával nemcsak a tisztítótelep hőigénye, hanem villamosenergia igénye is nagyrészt fedezhető. A termelt biogáz alábbi többcélú hasznosítása ugyancsak az anaerob rothasztással járó előnyök közé sorolható: — A biogáz kompresszorok és mammutszivattyúk segítségével a rothasztók keverésére használható fel anélkül, hogy ezzel elhasználódnék: keverés alatt a biogáz teljes egészében a zárt rendszerben marad (rothasztók-gáztároló-gázkompresszorház-rothasztó-gáztároló); — A biogáz érdemi hasznosítása (felhasználása) gázmotorok által történik. Ezek célszerűen fúvókat hajtanak, amelyek a szennyvíztisztítás eleveniszapos medencéiben szolgáltatják a légbefúváshoz a sűrített levegőt. (50—70 000 m

3/d vagy ennél nagyobb szennyvízmennyiség esetén a termelt biogáz általában fedezi alevegőbefúvás teljes energiaigényét.) — A gázmotorok és fúvók hűtővize állandó hőenergiát jelent, amivel a rothasztók fűtése (hőn tartása) és az érkező kevert iszap felfűtése ellátható. Ha valamilyen okból nem igény a sűrített levegő előállítása, a biogáz gázmotorban felhasználva áramfejlesztésre is használható és akár a tisztítótelepen, akár a hálózatban visszatáplálva mint villanyáram hasznosítható. 5. Gazdaságossági kérdések Az anaerob rothasztás tárgykörében a hazai szakkörökben évtizedes polemizálás folyik. Ma már ott tartunk, hogy a rothasztás ellenzői a szakirodalom, a külföldi példák és az ellentábor egyértelmű bizonyításának hatására nem merik a rothasztás elhagyását szorgalmazni, csak pénzhiányra hivatkozással a megvalósítást a távolba halasztani. Az eredmény ugyanaz: nem épülnek vagy nem a kellő számban épülnek rothasztók és éppen nem a legfontosabb helyeken a legnagyobb hazai tisztítótelepeken. Az alábbiakban álljanak itt azok a gazdaságosságra vonatkozó^ konkrét összehasonlító adatok, amelyeket a a MÉLYÉPTERV tervezési munkájaként két nagy hazai tisztítótelep bővítése kapcsán állítottunk össze. Az első a Miskolc városi szennyvíztisztító telep, amelynek bővítésére két megvalósítási sorrend beruházási és üzemköltségeit az 5. ábra szemlélteti. %oo 1300 1200 1100 1000 300 800 700 eoo soo m 300 200 100 a [millióft] Tövábbi^OOOrri'/dbipl.tisztitns üzembe helyezése \ 1363486000 FI 1274933 000 ft 1160051OQQ Ft 1050545000 ft További Idb rottiosjtó nsnxowf, üzembehelyezese I. VÁLTÓIM (rothasztó épül előbb) Beruházási költségek Üzemköltségek amortizáció nélkül Üzemkollstgek amortizációval ti/ / II vÁLTOUtr(biológiai hszlitc /// 70000n^fd-igepijlelőbb) //.- , Beruházási költségek ^ !// / ~— Üzemköltségek amortizáció i"/ Üzemköltségek omortizácóvolü /!/ y biológiai tisztítás mnanm>/dmech>70000

m>H f, / üzembehelyezése biol.risztltósiswo-iswo- /T %ooom

3ld

mech.+35000m

1/dbiol tisztirothasztasónak üzembe- ^y^siszooro'tbosiMnaküze^beiieige2ése ^-'

y70000nfldbi^tisztltisüzemb^ "^35000 rrPld biológiai tisztítás Ozemóehelyezése igst 1386 1987 1SI8 1989 1990 1931 1992 1993 1994. 1996 [év] 5. ábra. A miskolci szennyvíztisztító telep biológiai tisztítása és iszapkezelése megvalósításának különböző ütemezésű változatai Az egyik változatban a sorrend: a már meglévő mechanikai előtisztításhoz és mechanikai tisztításhoz először a biológiai tisztítás épül ki 70 000 m

2/d kapacitásra, azután a friss ós kevert iszapkeverók számára a teljes telep kapacitására az iszapkezelés anaerob rothasztással ós gázhasznosítással. A másik változat esetében 35 000 m

3/d szennyvízmennyiségig épül ki a biológiai egység, vele egy időben a rothasztás műtárgyainak és berendezéseinek első üteme. Ezt követi a második 35 000 m

3/d biológiai tisztítólópcső, majd a rothasztókapacitás növelése a szükséges mórtékig és végül a gázhasznosítás kiépítése gázmotoros áramfejlesztéssel. — A két sorrend közül az előbbi az üzemköltségek végig mutatkozó tehertétele miatt 10 óv alatt látjuk 203 437 000 Ft többletet mutat. A második, részletesebben kidolgozott példa Debrecen városi tisztítótelepének bővítésére vonatkozik. A megvalósítás három üteme az alábbi: I. ütemben megépül 40 000 m

3/d-re a biológiai tisztítás és az iszapsűrítők. II. ütemben kiépül a rothasztás összes műtárgya és berendezése. III. ütemben a második 40 000 m

3/d biológiai tisztítóegységre és a gázhasznosító berendezésre kerül sor. Az I. ütemnek önállóan, azután a II. és III. ütemnek együtt, tehát két lépcsőben készült el mind a beruházási, mind az üzemköltségek összeállítása. Az üzemköltségek között szerepel a tisztítás során keletkező iszap elhelyezése is a Debrecenben jelenleg is bevált módon: talajba injektálással, a tényleges szállítási és injektálási költséggel. Mivel a II-III. ütemben az anaerob rothasztás hatására az elhelyezendő iszap mennyisége csökken, bár a telep kapacitása nő, megszűnnek továbbá a levegőbevitel energiaköltségei a termelt biogáz hasznosítása révén, az üzemköltségek jelentősen csökkennek. íme a mutatók: I. ütem beruházási költsége: 1 m

3 szennyvíz-mennyiségre eső beruházási költség: üzemköltség 208 millió Ft 5210 Ft/m

3-d 56 millió Ft/év