Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

4. szám - Kőrösmezey László: Energiatakarékossági lehetőségek és energiahasznosítás a szennyvíztisztításben

192 hidrológiai! közlöny 1987. 67. évfolyam, 2—3. szam I m

3 szennyvíz tisztításának üzemköltsége 3,84 Ft/m

3 II—

III. ütem beruházási költsége az I. ütem költségeivel együtt: 694 millió Ft 1 m

3 szennyvízre eső beruházási költség: 8676 Ft/m

3 -d üzemköltség: 39,2 millió Ft/óv 1 m

3 szennyvíz tisztításának üzemköltsége: ' 1,34 Ft/m

3 E számok mindennél meggyőzőbben bizonyítják, hogy a II—

III. ütemben kétszeres mennyiségű szennyvíz tisztítása és a biológiai tisztítás lépcsője második felének mennyiségével növelt iszap kezelési és elhelyezési költsége évente több mint 16 millió forinttal kevesebb üzemköltséget igényel, mint az I. ütem. Pedig ezek az üzemköltségadatok a megnövekedett tisztítótelep, a 208 millió, illetve a 694 millió Ft-tal megnövekedett értékű létesítménysereg amortizációját is tartalmazzák. Számok igazolják, hogy jelen esetben a beruházásban takarékoskodni helytelen és népgazdasági szinten káros. 6. Összefoglalás Az energia váltság a hazai gazdálkodókat is ráébresztette arra a követelményre, hogy nemcsak a beruházási, hanem az évről évre jelentkező üzemköltségek terén is fontos a takarékosság. Erre a nem termelő jellegű szennyvíztisztítás esetén különösen nagy szükség van. Takarékoskodni lehet az eleveniszapos rendszer energiafelhasználása során az oxigénbevitel folyamatos mérésével, szabályozásával, az eleveniszapos medencében oxigéndús és oxigénhiányos zónák előidézésével ezáltal a nitrát oxigénjének hasznosításával, az iszap adszorbciós képességének kihasználásával, a levegőztetőszerkezet helyes, megválasztásával. A legdöntőbb módon azonban — általában a nagyobb tisztítótelepeken — az anaerob rothasztás útján nyert biogázzal lehet jelentős villamosenergia megtakarítást elérni gázmotorok alkalmazásával, amelyek hűtővizük révén a rothasztás hőellátásához szükséges hőenergiát is szolgáltatják. Ezen a módon általában biztosítani lehet a rothasztók fűtését és a gázmotorok útján az eleveniszapos rendszer levegőellátásának energiaszükségletét. A közvetlen energiamegtakariráson túlmenően az iszap mennyiségének 1/2—1/3-ra csökkenése az iszap továbbkezelésében és elhelyezésében jelent el nein hanyagolható költségmegtakarítást. Uj tisztítótelepek létesítésénél és régiek bővítésénél, vagy továbbfejlesztésénél a felsorolt lehetőségek segítségével a tisztítótelepek energiafelhasználását csökkenteni kell, nagyobb telepeknél pedig a saját energiatermelést kell elérni és igénybe venni. Köszönetnyilvánítás A 3. és 4. ábrákat Lovretity Zsigmond (1986) és Jósé Rosero (1986) értekezéseiből vettem át, amiért a szerzőknek ezúton mondok köszönetet. IRODALOM Beupré, R. ?'., Harwey, IF. T. 1981. Advanced Wastewater Plant is Energy Saver. Water Engineering, Management p. 30—33. Emde, W. v.d. 1979. Huzamos idejű levegőztetés és aerob iszapstabilizálás Ilidről. Közi. 191—204. o. Foster, IV. E. 1978. Conserve energy in Wastewater Systems. Water and Wastes Engineering p. 20—23. Klauwer, E. v. H., Rumpf, G., 1980. Möglichkeiten zur Verringerung der Energiekosten und Einsparung von Primärenergie bei der Abwasserbehandlung Brennstoff—

Wärme—

Kraft, p. 372—378. Ijovretity, Zs. 1986. Energiamegtakarítás a települési szennyvíztisztításban. Egyetemi Doktori Értekezés, Kézirat, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest. Preuss, 0. 1965. Neuartige Abwärmenutzung an Gasmotoren, erstmaling ausgeführt auf der Kläranlage Hamm des Lippe Verbandes. Zeitschrift Industrieabwasser Rosero, Jósé A. 1986. A szennyvíztisztító telep ós befogadó kapcsolata,. Egyetemi Doktori Értekezés, Kézirat, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest. Rushbrook, E. /., Wilke, D. A. 1980. Energy conservation and alternative energv sources in wastwater treatment, JWPCFp. 2477—2473. Kézirat beérkezett: 1986. október 23. Átdolgozás beérkezett: 1987. június 30. Közlésre elfogadva: 1987. július 10. Power consumption and conservation in sewage treatment L. Kőrösmeze)" Abstract: Modifications are possible in the operation of biological sewage treatment plants which result in improved treatment efficiencies and savings in power consumption. Besides monitoring the oxygen content and Using the data for controlling, one possibility consists of creating in the activated sludge system an anoxic zone in space or time, by which denitrification is promoted and the oxygen of the nitrate utilized. This has become welcome practice as attention turned to tertiary treatment. The potential applications and advantages of the biogas developed by anaerobic sludge digestion are considered. The primary, benefit is the energy carried by the biogas, which is used most economically as fuel in gas engines.- Further energy saving is possible by utilizing the waste heat of the gas engine. The fact that the volume of the disgested sludge decraases to one-half or one-third of the original value is a third advantage. Actual examples are quoted to illustrate that the high construction costs of the digester are offset in a brief period of time by tlie savings in operating costs and the philosophy of lowest construction costs is highly misleading at medium- and large treatment plants, where anaerobic digestion and recovery of the biogas are feasible. Keywords: Power saving, denitrification, energy conservation, biogas, gas engine