Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

4. szám - Hegedűsné Papp Márta–Szalai György: A felszín alatti vízrendezés jelene és a fejlődés irányai

182 HIDROLÓGIAI! KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SzAM kritériuma. Ez határozza meg a szívótávolságot, valamint a csövek és csatornák vízszállító képességét. Az elvezetendő vízhozamot az év különböző szakaszaira elvégzett vízháztartási vizsgálatokkal állapítják meg, figyelembe véve az öntözést, a csapadékot, evapotranszspirációt, szivárgást, ill. adott osetben a sókimosáshoz szükséges vízmennyiséget is. A vízszintes vízhozam-összetevő itt talán a legnehezebben számítható paraméter, akár hozzáfolyás (szivárgás), akár elfolyás (természetes drénhatás) a szomszédos területekre. Megállapítása azonban fontos, mivel jó vízáteresztő rétegződésű területeken a vízszintes áramlási összetevő befolyásolja az elvezetendő vízhozam számítását is. Ezért a gyakorlatban két-és háromdimenziós véges elemes talajvízáramlási számítógépes modelleket alkalmaznak nagyobb tervezési területek különböző részeiről elvezetendő (mértékadó) vízhozamok meg határozására. A szívók távolsága határozza meg a rendszer teljesítőképességét (hatékonyságát) és bizonyos fokig a területegységre eső beruházási költséget is. A szükséges szivótávolság függ az elvezetendő vízhozamtól és a talaj hidraulikai tulajdonságaitól. a, Egyszerű rendszer szívók'200-4ŰOm b, Összetett rendszer szívók-200-<tD0m c, Kibővített egyszerű rendszer d, Összetett rendszer szívók •• 1000 m- ig szivattyúzással JELMAGYARÁZAT' Csökken tett mélységű Mélu nyílt gy űjtő Sekély gyújtó (vak) akna Szívó Megfigyelő akna Kifolyó Szivattyúzás![hely Analitikus és numerikus számítási eljárások állnak egy idő óta rendelkezésre a szívótávolság meghatározására. Ez a talaj vízáramlás vizsgálatát alkalmazó megközelítés a régi Hooghoudt-félo permanens dréntávolság-egyenleten alapul (Hooghoiídt, 1950). Ezt követően további analitikus permanens és nem permanens áramlásra vonatkozó egyenleteket fejlesztettek ki és finomítottak az idők folyamán az olykor nagyon bonyolult helyi körülményekhez (Kirkham, 1958; Toksoz és Kirkham, 1979; Ernst, 1962; Dumm, 1960; Kraijenhoff van de Leur, 1958). Ezek az összefüggések Magyarországon is ismertek és a tervezők rendelkezésére állnak. A számítógépek elterjedése lehetővé tette a korábban túl nehéznek (bonyolultnak) és költségesnek tartott számítások elvégzését is. A számítógépek használatával a figyelembe vehető hatótényezők köre kibővült, ezzel emelhető a tervezés színvonala. Ily módon lehetőség van a talaj rétegezettségének, anizotropikus áteresztőképességének, a permanens és nem permanens áramlási viszonyoknak, stb. figyelembevételére az optimális szívótávolság meghatározásánál. De e számítógépes módszerek tehetik lehetővé a talajvízszintek ós ingadozások, a túlnedves állapotok terméshozamra gyakorolt hatásának figyelembe vételét, az egész drénrendszerek sokoldalú értékelés alapján történő optimalizálását (Skaggs, 1982). 5. A talajcsövezés területi elrendezésének tervezése A 7. ábrán azokat az elrendezési változatokat mutatjuk be, amelyek a mezőszerű talajcsövezésben a világ különböző részem az eddigiekben elterjedtek. 2. táblázat Földmunka és területveszteség a uvílt gyűjtőkből adódóan Mélység Földmunka Területveszteség (m) (m

3/ha) % 1,6 108 2,7 2,1 174 3,5 2,6 254 4,3 3,1 350 5,2 7. ábra. Megjegyzés: fenékszélesség 1,0 m, rézsűhajlás 1 : 1,5, 2 ni padka, a csatornák egymástól való távolsága átlagosan 500 ni. Az egyszerű elrendezés (7/a. ábra) sík területek talajcsövezésének hagyományos módja a humid, ill. mérsékelt övi zónákban. Kezdetben ez szolgált az arid és szemiarid területek sós talajainak drénezési modelljéül is. Ez az elrendezés olyan szívókból áll, amelyek közvetlenül nyílt gyűjtőcsatornába ömlenek. A szívók hossza rendszerint 200—400 m-nél nem nagyobb az öblítés (karbantartás, feliszapolódás elkerülése) végrehajthatósága miatt. Az elrendezés fő előnyei: egyszerű fektetés és építés, a működés látható a csövek kifolyó végénél, egyszerű karbantarthatóság. A nyílt gyűjtőcsatornák nagy hossza azonban értékes mezőgazdasági terüle teket vesz el, s az építési költség is magas (2. táblázat), rendszeres karbantartásra van szükség, s adott esetben az öntözés vízszállító rendszerével és