Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Könyv- és folyóiratszemle

170 HIDROLÓGIAI! KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SzAM mert segítik az alkalmas levegőztető berendezés kivá­lasztását. Az elméleti értékelésekből az is kitűnt, hogy a levegőztető rendszereknek nemcsak az oxigénhozam az egyetlen mutatója, hiszen a teljes elveniszapos tisz­títás hatásfokának alakításában ez csak az egyik — bár igen fontos — tényező. Éppen ezért a levegőztetés ve­zérlésének különböző stratégiái is egyre nagyobb jelen­tőségre emelkedhetnek. Emde, W. v. d.: Ipari szennyvizek kezelöberendezé­seinek tervezése és üzemelése. (Wiener Mitteilungen — Wasser, Abwasser, Gewässer, 65. 1986. Bécsi Műszaki Egyetem). Ez a kiadvány az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség 1986. április 7—10. között Ottensteinben (Alsó-Auszt­ria) rendezett 21. szemináriumának tudományos anya­gát mutatja be. A szeminárium az ipari szennyvíztisz­títás kérdéseivel foglalkozott, főleg az élelmiszeripar, a vegy-, a textil- és a műlszálipar szerves anyagokkal szennyezett szennyvizeivel. Az utóbbi évek tapaszta­latai az anaerob szennyvizek tisztítására irányították a figyelmet. Ezen a téren említésreméltó fejlődés követ­kezett be. A szemináriumi előadások az ipari szennyvizek anae­rob tisztításának biológiai alapjaival, technikai kérdé­seivel, üzemi eredményeivel egyaránt foglalkoztak. El­sősorban cukorgyári, és cellulózüzemi tapasztalatokat értékelnek más előadások. Az ipari és kommunális szennyvizek együttes tisztításának kérdései is széles fó­rumot kaptak. Jogi kérdésekkel is foglalkozott a sze­minárium. Magyar résztvevő is volt az előadók közt: Takács Imre és Homonnay András magyarországi szénporos eleveniszap technológiai eredményeket ismertettek. + Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség 1985. évkönyve. (Az ÖWWV saját kiadása, Bécs, 1986.) Az 1947 óta folyamatos évkönyvsorozat nemcsak az egyesület tevékenységének ismertetését öleli fel, ha­nem Ausztria vízgzdálkodásának a tárgyévet illető fon­tosabb eseményeiről is beszámol. Az évkönyvekből elő­tűnik a vízgazdálkodás tudományos, gyakorlati, továbbá szervezési tevékenysége. A kiadvány I. része az intézmények, a szövetségi és tartományi hivatalok, a tudományos akadémia, az egyetemek, a kutatóközösségek, erőműtársaságok, nem­zetközi bizottságok tevékenységét ismerteti, szól a víz­gazdálkodással kapcsolatos pénzügyi adatokról, költ­ségvetési előirányzatokról. Külön fejezet sorolja fel a vízgazdálkodási és a vízrajzi terveket, s külön fejezetet szentel a kiadvány a vízjog kérdéseinek. A jogi tájé­koztatás összefoglalja a vízjog fejlődésének legújabb dokumentumait, egyúttal értékeli a legfelső bíróság, az alkotmánybíróság és más bíróságok jogeseteit. A II. rész az egyesületi munkáról számol be. Itt ol­vashatunk a szakbizottságok, szakcsoportok, munkakö­zösségek tevékenységéről, az egyesület rendezvények­ről: a kongresszusokról, tanfolyamokról, szemináriu­mokról, szimpóziumokról, előadásokról és tanulmány­utakról. A beszámoló említi a fontosabb publikációkat, az egyesület tagjainak nyilváos tevékenységét, a szak­tanácsadói tevékenységet, a nemzeti és nemzetközi szakmai együttműködés különböző megnyilvánulásait. * A vízellátás nagytérségi megoldásai az Alpok orszá­gaiban (Az ÖWWV saját kiadása, 64. Bécs, 1986.) A kiadvány az 1985. április 15—17. között Klagen­furtban megrendezett szimpózium anyagát foglalja ösz­sze. A szimpóziumon — az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség rendezésében, Karintia tartomány támogatá­sával — alkalmat adtak az Alpok különböző országai­ból jött szakembereknek a nagytérségi vízellátási kér­dések megvitatására. Az előadások a következő tárgy­köröket érintették: Vízellátás és vízminőség-védelem Karintiában, nagytérségi vízellátás az „Alpen-Adria" munkaközösség területén, illetve az „Alpenländer" munkaközösség területén. Távvezetékes vízellátás a Ba­jor erdő középhegyvidékén. Vízellátás a szlovéniai karsztterületen és a csatlakozó tengerparti tájon. Nagy­térségi vízellátás az Alpok előterében, Felső-Ausztriá­ban, Salzburg tartományban, Stájerországban, Vorarl­bergben. Emde, W. v. d.: A duzzadóiszap-probléma az eleven­iszapos tisztításnál. (Wiener Mitteilungen — Wasser, Abwasser, Gewässer, 56. 1985., Bécs, Műszaki Egye­tem.) A kiadványban összegyűjtött előadásokat az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség 1985. január 30-i továbbkép­ző tanfolyamán tartották. A duzzadóiszap nem kívána­tos kísérőjelensége az eleveniszap-képződésnek. Az oko­kat a szennyvíz tulajdonságaira vezetik vissza. Fonal­alakú mikroorganizmusok iszapképző tulajdonságai az oldott oxigénkoncentráció és az oldott szubsztratum­koncentráció növelésével javíthatók, s a vasszulfát ada­golásának is kedvező eredményei voltak. A közölt cik­kekben sok a gyakorlati tapasztalati leírás, s jól jelölik ki a kutatás számára még fennmaradó kérdéseket. + Emde, W. v. d. — Stalzer W.: Szennyvíziszap-hasz­nosítás és -elhelyezés. (Wiener Mitteilungen — Wasser, Abwasser, Gewässer, 58. 1985. Bécs, Műszaki Egyetem.) Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség 1985. március 4—7. közötti 20., Ottensteinben rendezett szemináriu­mának anyagát tartalmazza a kiadvány. A szeminá­rium a szennyvíziszap károkozásmentes hasznosításá­nak, illetve elhelyezésének kérdéseit tárgyalta. Egyes megfontolások szerint a szennyvíziszap természetes anyagkörforgalomba való visszavezetésének legkívána­tosabb módja a mezőgazdasági hasznosítás. Viszont, az iszap nehézfémtartalma, vagy a talajminőség és nö­vényzetfajta kérdései szintén megfontolandók. A sze­minárium gyakorlati tapasztalatok értékelésével is be­hatóan foglalkozott. W. van der Emde előadása még a történelmi visszapillantás során nyert értékelést sem tartotta haszon nélkülinek. Az előadásokban a nehézfém-probléma kétségtele­nül fontos helyet kapott. Több példát mutattak be az iszap által tartalmazott nehézfém-mennyiség előzetes csökkentésére. Foglalkoztak azonban a nehézfémek ta­lajra és növényzetre gyakorolt hatásaival is. Volt elő­adás az iszap víztelenítéséről, illetőleg égetéséről. A ma­gyarországi technikákról és tapasztalatokról Mucsy György előadása adott számot. + Matsche, Norbert: Kémia a vízminőség-gazdálkodás­ban. (Wiener Mitteilungen — Wasser, Abwasser, Ge­wässer, 57. 1985., Bécs, Műszaki Egyetem.) A vízben található anyagok és hatásaik megítélésé­hez, valamint a vízkörforgalom folyamatainak megér­téséhez vízkémiai ismeretek szükségesek. A „Kémia a vízminőséggazdálkodásban" c. továbbképző tanfolyamon (a Bécsi Műegyetemen, 1985. február 26—28. között) a vízkémia, víz- és szennyvíz-analitika kérdéseit tárgyal­ta. A kiadvány a tanfolyam anyagát közli. Sz. J. Folyóirat ismertetés: Techniques, Sciences, Metliodes Az Association GénóraledesHvgienistes et Techniciens Municipaux (AGHTM), a Település-technikusok és Közegészségügyi Műszakiak Altalános Társaságának a lapja. Alapítási éve: 1905. A hetvenes évek során csat­lakozott hozzá a L'EAU című folyóirat. Témakörébe tartozik: -— városi ós falusi vízellátás, vízkezelés, szennyvíz­kezelés és elvezetés,

Next

/
Thumbnails
Contents