Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Könyv- és folyóiratszemle

Könyvek 171 — öntözés — levegőtisztaság, — hulladékkezelés, — környezetvédelem, — urbanisztika szakterületekkel összefüggő tudományos ós gyakorlati cikkek közlése. A cikkeket francia nyelven jelenteti meg francia ós angol nyelvű összefoglalókkal. A cikkeket ábrák, fényképek ós táblázatok kísérhetik. A folyóirat foglalkozik a társaság életének a fontos eseményeivel, rendezvényeivel. A folyóiratban megjelent dolgozatok tartalmáért, cl néleti téziseiért mindenben a szerzők a felelősek. Szerkesztőség ós Kiadóhivatal címe: 9, rue de Phalsbourg 75854 Paris Cedex 17. Telefon: (1) 42.27.38.91. [az (1) a párizsi hívószám, melyet csak vidékről vagy külföldről kell tárcsázni]. A szerkesztőbizottság elnöke: R. Dorfmann. Kiadóigazgató: J. Gillet. Bognár Győzi llänel, Klaus: (Biológiai szennyvíztisztítás eleveniszappal) Biologische Abwasserreinigung mit Belebtschlamm. ,,

Unweitforschung" sorozat, VEB Gustav Fischer Verlag, Jena. 1986. 1—291 o. 71 ábra, 16 képmelléklet, 46 tábléizat. Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megnőtt az ipari ós a mezőgazdasági tevékenység és a produkció, ós ezzel rendkívül megnőtt mind mennyiségileg, mind minőségileg az igény a víz iránt. A víz nemcsak nyersanyag ós „eszköz" a produkcióhoz, hanem közvetlenül és közvetve élelmiszer is. A természetes körforgalmában való védelme nemcsak környezet- és egészségvédelmi, hanem gazdaságpolitikai szempontból is fontos. Ezért a szennyvíztisztítás minden országban központi kérdés. A szerves anyaggal terhelt szennyvizek tisztítására az utóbbi évtizedekben az eleven-iszapot használják. Az eleven-iszapos berendezések ma már a biológiai, fizikai, fizikai ós kémiai eljárásokra alkalmasak. A könyv célja a biokémiai eljárások ismertetése. A 15 részre tagozódó munka bevezetésében számos, a szennyvíztechnikával összefüggő kifejezést magyaráz. Ismerteti a biológiai szennyvíztisztítás történetét is. A 2. fejezet a szennyvíz- és az eleven-iszap tulajdonságait tárgyalja, a tartalmuk meghatározásához szükséges kémiai és fizikai ós biokémiai bakterológiai módszereket. A 3. fejezet áttekintést ad azokról a szervezetekről (vírusok, baktériumok, algák, gombák, egysejtű és többsejtű álatok), amelyek alkotói az eleven-iszapos berendezéseknek. A biológiai, biokémiai ós biofizikai folyamatokat tárgyaló 4. fejezet a szennyvíztisztításban részt vevő szervezetek tevékenységét ismerteti. Ennek keretében áttekintést ad a sejt-organellumok funkcióiról, az aerob és anaerob anyagcseréről, a nitrogén, kén- ós foszfor-megkötésről, az egyes ökológiai tényezők (pl. hőmérséklet) szerepéről. Külön fejezet (az 5.) ismerteti az oxigén szerepét, a különböző és a szennyvizek szellőztető berendezéseket. A 6. fejezet részletesen tárgyalja a különböző eljárásokat ós berendezéseket, míg az utótisztítás folyamatairól a 7. fejezet szól. Külön fejezet (8.) ismerteti az ipari szennyvizek tulajdonságait. A 9. fejezet a különböző tápanyag (N, P)-eliminációkról, a szennyvizek fertőtlenítéséről ad áttekintést. Fontos berendezések méretezését a 10. fejezet tárgyalja. A kezelt iszapfelesleg felhasználható (11. fejezet) komposztként, trágyaként, valamint metán-gáz előállításához. A könyv szól még a tisztítás különböző folyamatairól (12. fejezet) ós a szennyvíztisztítás perspektívájáról (13. fejezet). A könyv részletesen tárgyalja az eleven-iszapos szennyvízkezeléssel kapcsolatos témakört. Rendkívül hasznos, nemcsak az ezzel foglalkozó vízügyi szakemberek hanem a biológusok, vegyészek számára is. Kovács Margit Koch, R.: Datenspeicher, Uiiiweltelieinikalien. Eigenschaften- Toxizitfit-Uniweítverlialten (Adattároló, a környezetkemikáliák. Tulajdonság- toxicitás- a környezetben való helyzet) VEB Verlag Volk und Gesundheit, Berlin 1086. 1—332. 18 táblázat és 10 ábra. Az utóbbi két évtizedben mind több kemikáliát használnak fel az ipar, mezőgazdaság, egészségügy, a tudomány stb. területén, amelyek potenciális veszélyt jelentenek az ember ós a környezet számára. A könyv célja, hogy áttekintést adjoy a környezetünkben leggyakrabban előforduló mintegy 115 kemikáliáról. A munka két részre, egy általános ós egy speciális részre tagozódik. Az Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society) Chemical Abstracts Service kiadványa 1983-ban 6 millió kémiai vegyületet regisztrált. A mintegy 70 000 legfontosabb kemikália megoszlása a következő: 1 500 növényvédelmi hatóanyag 4 000 gyógyszerhatóanyag 2 500 élelmiszerhez való táplálékadalók 3 000 élelmiszerekhez való egyéb adalék, pl. aroma, színezőanyag, konzerválószer stb. 00 000 általános használati vegyi termékek (háztartási kemikáliák, kozmetikumok stb.) A kemikáliákat nemcsak nagy számban, hanem igen nagy mennyiségben is előállítják. Az 1983-as adatok szerint évente a világon ezekből mintegy 200 millió tonnát állítanak elő. Ezzel együtt jár a nagy mennyiségű veszélyes hulladék keletkezése (pl. az USA-ban évente 1100Ó-10

3 t). Előállításuknál, felhasználásuknál vagy elégetésüknél különböző szennyezőanyagok jutnak a légtérbe, a talajba ós a vizekbe, amelyek gyakran irreverzibilis változásokat hoznak létre az ökoszisztémában. A speciális részt a mindennapjaink- legfontosabb kemikáliáiról a következő 7 fő jellemzés adja: 1. általános információk ismertetik a vegyület nevét, kémiai jellemzését, képletét stb. 2. kiválasztott tulajdonságok címszó alatt a vegyület fizikai és kémiai tulajdonságait ismertetik pl. a molekulasúly (a vízben való oldhatóság stb.) 3. toxicitással kapcsolatban többek között közlik a különböző állatfajokra megállapított letális dózist, az emberre való hatását, a mérgezési tüneteket. 4. határ- ill. irányértékek körében megadják a MAK-értóket (munkahelyen megengedhető legnagyobb koncentráció), az ivóvízben megengedett értéket, valamint az ADI-értéket (a szermaradvány napi legnagyobb dózisa) 5. a vegyület környezetben való helyzete tájékoztat annak mobilitásáról bio- és (vagy) geo-akkumulációjáról, a toxikus effektusáról, lebonthatóságáról, az élő szervezetekre való hatásáról stb. 6. pont a hulladékeltávolítás ill. a méregtelenítés különböző lehetőségeire utal. 7. pont alatta vegyületalkalmazási területet ismertetik. A fenti adatokon kívül az egyes elemektől ill. vegyületeikről (pl. arzén ós vegyületei, berillium és vegyületei stb.) részletes leírást találunk. Adatokat kapunk pl. a világon előállított mennyiségről, a kőzetekben, üledékben, talajban, vízben ós a levegőben lévő átlagos tartalomról, az emberi szervezetben való előfordulásról stb. A rendkívül sok adatot tartalmazó, a könnyen áttekinthető könyv jól használható a környezetvédelem minden területén. A könyvet csak ajánlani lehet a hazai szakembereknek, biológusoknak, orvosoknak, mezőgazdáknak, ill. mindenkinek, aki valamilyen kapcsolatban van a környezetkemikáliákkal. Javaslom a munka magyar nyelven való megjelentetését is. Kovács Margit